Apostolok 9
1 Saulus pedig még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Úrnak tanítványai ellen, elmenvén a főpaphoz,
BUT Saul, still breathing out threatenings and murder against the disciples of the Lord, applying to the high-priest,
2 Kére ő tőle leveleket Damaskusba a zsinagógákhoz, hogy ha talál némelyeket, kik ez útnak követői, akár férfiakat, akár asszonyokat, fogva vigye Jeruzsálembe.
besought of him letters for the synagogues at Damascus, that if he should find any persons of this way, whether men or women, he might bring them in chains to Jerusalem.
3 És a mint méne, lőn, hogy közelgete Damaskushoz, és nagy hirtelenséggel fény sugárzá őt körül a mennyből:
So advancing on his journey, he was drawing nigh to Damascus: and suddenly there shone around him a light from heaven:
4 És ő leesvén a földre, halla szózatot, mely ezt mondja vala néki: Saul, Saul, mit kergetsz engem?
and falling on the ground, he heard a voice saying unto him, Saul, Saul, why persecutest thou me?
5 És monda: Kicsoda vagy, Uram? Az Úr pedig monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz: nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod.
Then said he, Who art thou, Lord? And the Lord said, I am Jesus whom thou art persecuting: It is difficult for thee to kick against the goads.
6 Remegve és ámulva monda: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Az Úr pedig monda néki: Kelj fel és menj be a városba, és majd megmondják néked, mit kell cselekedned.
And trembling and amazed he said, Lord, what wilt thou have me to do? And the Lord said unto him, Arise, and go into the city, and it shall be told thee what thou must do.
7 A vele utazó férfiak pedig némán álltak, hallva ugyan a szót, de senkit sem látva.
And the men who travelled with him stood astonished, hearing indeed a voice, but seeing no man.
8 Felkele azonban Saulus a földről; de mikor felnyitá szemeit, senkit sem láta, azért kézenfogva vezeték be őt Damaskusba.
Then Paul arose from the earth; and when his eyes were opened, he saw no man: but leading him by the hand, they brought him into Damascus.
9 És három napig nem látott, és nem evett és nem ivott.
And he was three days seeing nothing, and did neither eat nor drink.
10 Vala pedig egy tanítvány Damaskusban, névszerint Ananiás, és monda annak az Úr látásban: Ananiás! Az pedig monda: Ímhol vagyok Uram!
Now there was a certain disciple at Damascus named Ananias; and the Lord said unto him in a vision, Ananias! And he said, Here I am, Lord.
11 Az Úr pedig monda néki: Kelj fel és menj el az úgynevezett Egyenes utczába, és keress föl a Júdás házában egy Saulus nevű tárzusi embert, mert ímé imádkozik.
Then the Lord said to him, Arise, go into the street called Strait, and inquire at the house of Judas for one named Saul a man of Tarsus: for, behold, he is praying,
12 És látá Saulus látásban, hogy egy Ananiás nevű férfiú beméne hozzá és kezét reá veté, hogy lásson.
and hath seen in a vision a man named Ananias coming to him, and laying his hand upon him, that he may recover his sight.
13 Felele pedig Ananiás: Uram, sok embertől hallottam e férfiú felől, mily sok bosszúsággal illeté a te szenteidet Jeruzsálemben:
But Ananias answered, Lord, I have heard from many of this man, how many evils he hath inflicted on thy saints at Jerusalem:
14 És itt is hatalma van a főpapoktól, hogy mindazokat megkötözze, kik a te nevedet segítségül hívják.
and here he hath authority from the chief priests to bind all that call upon thy name.
15 Monda pedig néki az Úr: Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai előtt.
But the Lord said unto him, Go: for this man is an elect vessel for me, to bear my name before nations, and kings, and the children of Israel:
16 Mert én megmutatom néki, mennyit kell néki az én nevemért szenvedni.
for I will shew him how many things he must suffer for my name’s sake.
17 Elméne azért Ananiás és beméne a házba, és kezeit reá vetvén, monda: Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, a ki megjelent néked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyiljanak és beteljesedjél Szent Lélekkel.
Then went Ananias, and entered into the house; and laying his hands upon him, said, Brother Saul, the Lord Jesus, who was seen by thee in the way that thou camest, hath sent me, that thou mightest recover thy sight, and be filled with the Holy Ghost.
18 És azonnal mintegy pikkelyek estek le szemeiről, és mindjárt visszanyeré látását; és felkelvén, megkeresztelkedék;
And directly there fell from his eyes as it were scales: and he recovered sight instantly, and arose, and was baptised.
19 És miután evett, megerősödék. Vala pedig Saulus a damaskusi tanítványokkal néhány napig.
And when he had taken nourishment, he regained his strength. And Saul continued with the disciples who were at Damascus several days.
20 És azonnal prédikálá a zsinagógákban a Krisztust, hogy ő az Isten Fia.
And immediately he preached Christ in the synagogues, that he is the Son of God.
21 Álmélkodnak vala pedig mindnyájan, a kik hallák, és mondának: Nem ez-é az, a ki pusztította Jeruzsálemben azokat, a kik ezt a nevet hívják segítségül, és ide is azért jött, hogy őket fogva vigye a főpapokhoz?
And all who heard him were amazed, and said, Is not this the man who made havoc at Jerusalem, among those who called on this name? and hither he came for this purpose, that he might carry them in chains unto the chief priests?
22 Saulus pedig annál inkább erőt vőn, és zavarba hozta a Damaskusban lakó zsidókat, bebizonyítván, hogy ez a Krisztus.
But Saul was endued with still greater power, and confounded the Jews who dwelt at Damascus, conclusively evincing that this person is the Messiah.
23 Több nap elteltével azonban a zsidók tanácsot tartának, hogy őt megöljék:
But when many days were fulfilled, the Jews consulted together how to kill him:
24 De tudtára esék Saulusnak az ő leselkedésök. És őrizék a kapukat mind nappal, mind éjjel, hogy őt megöljék;
but their design was discovered to Saul. And they kept guard at the gates of the city day and night, that they might kill him.
25 A tanítványok azért vevén őt éjjel, a kőfalon bocsáták alá, leeresztve egy kosárban.
But the disciples taking him by night, got him off through the wall, letting him down in a basket.
26 Mikor pedig Saulus Jeruzsálembe ment, a tanítványokhoz próbált csatlakozni; de mindnyájan féltek tőle, nem hivén, hogy ő tanítvány.
But when Saul was come to Jerusalem, he attempted to join the disciples: and they were all afraid of him, not crediting that he was a disciple.
27 Barnabás azonban maga mellé vevén őt, vivé az apostolokhoz, és elbeszélé nékik, mint látta az úton az Urat, és hogy beszélt vele, és mint tanított Damaskusban nagy bátorsággal a Jézus nevében.
Then Barnabas taking him by the hand, brought him to the apostles, and related to them how he had seen the Lord in the way, and that he had spoken to him, and how boldly he had preached at Damascus in the name of Jesus.
28 És ki- és bejáratos vala köztük Jeruzsálemben:
And he was with them coming in, and going out at Jerusalem:
29 És nagy bátorsággal tanítván az Úr Jézusnak nevében, beszél, sőt vetekedik vala a görög zsidókkal; azok pedig igyekeznek vala őt megölni.
and speaking boldly in the name of the Lord Jesus. And he talked and disputed with the Grecian proselytes: but they made an attempt to murder him.
30 Megtudván azonban az atyafiak, levivék őt Czézáreába, és elküldék őt Tárzusba.
Then the brethren, when they knew it brought him down to Caesarea, and sent him off to Tarsus.
31 A gyülekezeteknek tehát egész Júdeában, Galileában és Samariában békességök vala; épülvén és járván az Úrnak félelmében és a Szent Léleknek vígasztalásában, sokasodnak vala.
Then had the churches peace through all Judea and Galilee and Samaria, being edified; and walking in the fear of God, and in the consolation of the Holy Ghost, were multiplied.
32 Lőn pedig, hogy Péter, mikor mindnyájukat bejárá, leméne a Liddában lakozó szentekhez is.
Now it came to pass, as Peter was passing through all parts, that he went down also to the saints which dwelt at Lydda.
33 Talála pedig ott egy Éneás nevű embert, ki nyolcz esztendő óta ágyban fekszik vala, ki gutaütött vala.
And found there a certain man named AEneas, during six years stretched on a bed, who was paralytic.
34 És monda néki Péter: Éneás, gyógyítson meg téged a Jézus Krisztus: kelj föl, vesd meg magad az ágyadat! És azonnal felkele.
And Peter said to him, AEneas, Jesus the Messiah maketh thee whole: arise, and make thine own bed. And he arose immediately.
35 És láták őt mindnyájan, kik laknak vala Liddában és Sáronban, kik megtérének az Úrhoz.
And all who dwelt at Lydda and Saron saw him, and they turned to the Lord.
36 Joppéban pedig vala egy nőtanítvány, névszerint Tábitha, mely megmagyarázva Dorkásnak, azaz zergének mondatik: ez gazdag vala jó cselekedetekben és alamizsnákban, melyeket osztogatott.
But there was at Joppa a woman, a disciple, named Tabitha, (which by interpretation is called Dorcas: ) this woman was full of good works and of alms which she did.
37 Lőn pedig azokban a napokban, hogy megbetegedvén, meghala: és miután megmosták őt, kiteríték a felházban.
But it came to pass that in those days she sickened and died: having then washed her, they laid her out in an upper room.
38 Mivelhogy pedig Lidda Joppéhoz közel vala, a tanítványok meghallván, hogy Péter ott van, küldének két férfiút ő hozzá, kérve, hogy késedelem nélkül menjen át hozzájuk.
And as Lydda was near to Joppa, the disciples hearing that Peter was there, sent two men to him, entreating him without delay to come over to them.
39 Felkelvén azért Péter, elméne azokkal. Mihelyt oda ére, felvezeték őt a felházba: és elébe állának néki az özvegyasszonyok mindnyájan sírva és mutogatva a ruhákat és öltözeteket, melyeket Dorkás csinált, míg velük együtt volt.
Then Peter arose and went with them. And they carried him, on his arrival, into the upper room: and all the widows stood round him weeping, and shewing the coats and garments which Dorcas had made, whilst she was with them.
40 Péter pedig mindenkit kiküldvén, térdre esve imádkozék; és a holt testhez fordulván, monda: Tábitha, kelj fel! Az pedig felnyitá szemeit; és meglátván Pétert, felüle.
But Peter putting them all out, fell upon his knees, and prayed; and turning to the body, said, Tabitha, arise! And she opened her eyes: and when she saw Peter, she sat up.
41 És az kezét nyújtva néki, felemelé őt; és beszólítván a szenteket és az özvegyasszonyokat, eleikbe állatá őt elevenen.
Then he gave her his hand, and raised her up; and calling in the saints and the widows, presented her to them alive.
42 És tudtára lőn az egész Joppénak; és sokan hivének az Úrban.
And it was known through all Joppa; and many believed on the Lord.
43 És lőn, hogy ő több napig marada Joppéban egy Simon nevű tímárnál.
Then it came to pass, that he abode many days at Joppa with one Simon a tanner.
