Apostolok 7
1 Monda pedig a főpap: Vajjon így vannak-é hát ezek?
Ri kinimal ri chꞌawenelabꞌ cho ri Dios xuta che ri Esteban: ¿La qas tzij we kabꞌix chawe?
2 Ő pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsőségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelőtte Háránban lakott,
Ri Esteban xubꞌij: Kꞌamal taq bꞌe xuqujeꞌ wachalal, chinitampeꞌ. Ri loqꞌalaj qaDios xukꞌut ribꞌ choch ri qamam Abraham pa ri tinimit Mesopotamia are majaꞌ keꞌ pa tinimit Harán.
3 És monda néki: Eredj ki a te földedből és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked.
Ri Dios xubꞌij che: “Chaya kan ri kitinimit ri aꞌmam, xuqujeꞌ ri atat anan, jat pa ri ulew ri kinkꞌut chawach.”
4 Akkor kimenvén a Káldeusok földéből, lakozék Háránban: és onnét, minekutána megholt az ő atyja, kihozta őt e földre, a melyen ti most laktok:
Xel kꞌu bꞌik ri Abraham pa ri kitinimit ri Caldeos, xkꞌojiꞌ na pa tinimit Harán, xkam na kanoq ri utat kꞌa te riꞌ xkꞌam loq rumal ri Dios waral pa we tinimit ri ix kꞌo wi chanim.
5 És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az ő magvának ő utána, holott nem vala néki gyermeke.
Man xya ta kꞌu chꞌaqaꞌp rulew che rechabꞌal waral, xa ta ne nitzꞌ xa kꞌu xbꞌix che chi jun qꞌijal na ronojel we ulew riꞌ kayaꞌtaj na che ri Abraham xuqujeꞌ chike ri e rijaꞌl.
6 Szólt pedig az Isten akképen, hogy az ő magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, négyszáz esztendeig.
Xuqujeꞌ xubꞌij ri Dios che chi ri e rijaꞌl kekꞌojiꞌ na pa jun tinimit chik ri man kitinimit taj, kabꞌan na kꞌax chike, kajibꞌ ciento junabꞌ kuꞌx na e patanijelabꞌ ke nikꞌaj winaq chik,
7 De azt a népet, melynek szolgálnak, én megítélem, monda az Isten: és ezek után kijőnek, és szolgálnak nékem e helyen.
kinqꞌat kꞌu na tzij pa kiwiꞌ ri tinimit ri kabꞌanow kꞌax chike ri nutinimit, keꞌl kꞌu na loq pa ri tinimit riꞌ rech kinulkiqꞌijilaꞌj pa we kꞌolibꞌal riꞌ.
8 És adta néki a körülmetélés szövetségét: és így nemzé Izsákot, és körülmetélé őt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, és Jákób a tizenkét pátriárkhát.
Xuqujeꞌ che ri qꞌij riꞌ ri Dios xubꞌan jun chꞌekom tzij rukꞌ ri Abraham chi rajawaxik kokisax ketal konojel ri achyabꞌ aꞌj Israel. Rumal riꞌ are xkꞌojiꞌ ri ukꞌojol ri Abraham, ri Isaac, wajxaqibꞌ qꞌij chik alaxinaq, are xokisax retal, je xuqujeꞌ xubꞌan ri Isaac che ri ukꞌojol Jacob, xuqujeꞌ je xubꞌan ri Jacob chike konojel ri e ralkꞌwaꞌl aꞌre waꞌ ri e kitat ri e kabꞌlajuj wok winaq rech ri tinimit Israel.
9 A pátriárkhák pedig irígységből eladák Józsefet Égyiptomba; de Isten vele vala,
Ri kabꞌlajuj wok winaq rech Israel rumal ri koyawal xkikꞌayij bꞌik jun chike ri qamam ubꞌiꞌnam José, jun chike ri wok winaq, kꞌax xkinaꞌ che ri kachalal rumal riꞌ xkikꞌayij bꞌik rech kux jun taqoꞌn pa Egipto, pune jeriꞌ ri Dios xkꞌojiꞌ rukꞌ ri José.
10 És megszabadítá őt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, Égyiptom királya előtt, ki őt Égyiptom fölé és az ő egész háza fölé kormányzóul állatá.
Xutoꞌ pa ronojel ri kꞌaxkꞌolal ri xuriqo. Xuya unoꞌj, xuya nimalaj retaꞌmabꞌal rumal riꞌ, ri Faraón nim taqanel pa Egipto xukoj ri José che qꞌatal tzij puꞌwiꞌ ronojel Egipto, xuqujeꞌ xukoj che taqanel pa ri rachoch.
11 Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink.
Xpe kꞌu wiꞌjal pa Egipto xuqujeꞌ pa Canaán, ri xukꞌam loq nimalaj kꞌax, xkinaꞌ kꞌu numik ri e qamam.
12 Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, elküldé először a mi atyáinkat.
Ri Jacob are xuto chi kꞌa kꞌo tiriko pa Egipto xuꞌtaq bꞌik ri uꞌkꞌojol je laꞌ (ri e qamam) rech xeꞌkiloqꞌo loq jubꞌiqꞌ ke.
13 És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, és a Faraó megtudá a József nemzetségét.
Are xebꞌe chukamul, ri José xuqꞌalajisaj ribꞌ chikiwach ri e rachalal, xuqujeꞌ xuꞌkꞌut cho ri Faraón.
14 És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét.
Xtaqan kꞌu ri José chukꞌamik ri utat Jacob, xuqujeꞌ konojel ri e rachalal. E oxkꞌal olajuj winaq chkonojel.
15 Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala ő és a mi atyáink;
Xaq jeriꞌ xeꞌ ri Jacob pa Egipto. Chilaꞌ xkam wi, chilaꞌ xuqujeꞌ xekam wi konojel ri e qamam.
16 És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem atyjának fiaitól.
Ri kibꞌaqil xmuq kan pa Siquem, pa ri ulew ri uloqꞌom kan ri Abraham chike ri e ralkꞌwaꞌl ri Hamor.
17 Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban,
Are jubꞌiqꞌ karaj kuriq ri qꞌotaj rech kakꞌulmataj ri uchiꞌm loq ri Dios rukꞌ ri Abraham, xekꞌiyar ri qawinaq je laꞌ pa Egipto.
18 Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet.
Xok kꞌu jun kꞌakꞌ taqanel pa Egipto ri man xretaꞌmaj ta uwach ri José.
19 Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak.
We taqanel riꞌ xubꞌan kꞌax chike ri qawinaq, xuꞌtaqchiꞌj chikitzaqik kan ri nitzꞌ taq kalkꞌwaꞌl rech kekamik.
20 Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten előtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték.
Che taq ri qꞌij riꞌ xalax jun akꞌal ubꞌiꞌ Moisés, jun jeꞌlalaj akꞌal cho ri Dios. Oxibꞌ ikꞌ xkichajij ri utat unan cho ri kachoch.
21 Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé őt a saját fia gyanánt.
Are xkiya bꞌi we akꞌal riꞌ pa kamikal, ri umiꞌal ri Faraón xuriq ri akꞌal xukꞌiyisaj, xrilo, jer xubꞌan ral che.
22 És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.
Xtijox kꞌu ri Moisés rech karetaꞌmaj ronojel ri etaꞌmabꞌal kech ri aꞌj Egipto, xuxik jun kwinel laj achi pa ri uchꞌawem xuqujeꞌ pa ronojel ri xubꞌano.
23 Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait.
Kawinaq ujunabꞌ ri Moisés are xpe pa ranimaꞌ, xubꞌuꞌsolij ri e rachalal ri tinimit Israel.
24 És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett.
Are xril ri jun aj Egipto chi tajin kubꞌan kꞌax che jun aj Israel xutoꞌo, xukamisaj ri aj Egipto rumal ri kꞌax ri xubꞌan che ri aj Israel.
25 És azt gondolá, hogy az ő atyjafiai megértik, hogy az Isten az ő keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg.
Puꞌkꞌuꞌx ri Moisés chi ri e rach taq aꞌj Israel kakichomaj chi are ri Dios taqowinaq bꞌik che kikolik. Man xkichomaj ta kꞌut.
26 Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal?
Chukabꞌ qꞌij xeꞌril ri Moisés kebꞌ aꞌj Israel tajin kechꞌoꞌjinik, are xraj xuꞌjacho, xubꞌij chike: “¿Jas che kixchꞌoꞌjinik iwachalal iwibꞌ?”
27 De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá őt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk?
Are kꞌu ri tajin kubꞌan kꞌax che ri rachiꞌl, xupaqchiꞌj bꞌik ri Moisés je laꞌ, xubꞌij che: “¿Jas awe che? ¿Jachin xat kojow che taqanel o che qꞌatal tzij pa qawiꞌ?
28 Csak nem akarsz engem is megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit?
¿Teꞌq are kawaj kinakamisaj jetaq ri xabꞌan che ri jun aj Egipto?”
29 E beszédre aztán Mózes elfuta és lőn jövevény a Midián földén, a hol két fia születék.
Are xuta ri Moisés we riꞌ xanimaj bꞌik, xeꞌ pa ri tinimit Madián. Xkꞌojiꞌ chkixoꞌl ri winaq ri man uꞌwinaqil taj. Chilaꞌ xaꞌlax wi e kebꞌ chike ri ukꞌojol.
30 És negyven esztendő elteltével megjelenék néki a Sínai hegy pusztájában az Úrnak angyala csipkebokornak tüzes lángjában.
Are ikꞌowinaq chi kawinaq junabꞌ, jun ángel xukꞌut ribꞌ cho ri Moisés pa nikꞌaj kꞌix kajinow pa qꞌaqꞌ pa ri katzꞌinow ulew chuxukut ri juyubꞌ Sinaí.
31 Mózes pedig mikor meglátta, elcsodálkozék a látáson. Mikor pedig oda méne, hogy megszemlélje, lőn az Úrnak szava ő hozzá:
Ri Moisés sibꞌalaj xuxiꞌj ribꞌ are xril we jastaq riꞌ, xqet rukꞌ rech qas karil ri tajin kakꞌulmatajik. Xpe kꞌu ri uchꞌabꞌal ri Dios, xubꞌij che:
32 Én vagyok a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni.
“In riꞌ ri in kiDios ri amam ojer, ri uDios ri Abraham, ri Isaac, xuqujeꞌ ri Jacob”. Ri Moisés are xuta we riꞌ, xuchapleꞌj bꞌiribꞌatem man xukochꞌ ta chik xkaꞌyik.
33 Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.
Ri Dios kꞌut xubꞌij che: Chawesaj ri axajabꞌ, rumal chi at kꞌo chinuwach.
34 Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az ő fohászkodásukat meghallgattam, és azért szállottam le, hogy őket megszabadítsam; most azért jőjj, elküldelek téged Égyiptomba.
Qas tzij wilom chi ri nutinimit Israel kuriq kꞌax rumal chi ri aꞌj Egipto e kibꞌanom kajchakibꞌ chike xuqujeꞌ nutom ri kichꞌawem kakita tobꞌanik chwe. Rumal waꞌ in petinaq che kitzoqopixik. Xaq jeriꞌ katintaq bꞌik pa ri tinimit Egipto.
35 Ezt a Mózest, a kit megtagadának, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, a ki megjelent néki a csipkebokorban.
Xaq jeriꞌ ri Dios xutaq bꞌik ri achi ri xketzelaj uwach nabꞌe mul, are xkibꞌij che: ¿Jachin xat kojow che taqanel o che qꞌatal tzij pa qawiꞌ? Xa kꞌu are ri Dios xubꞌan taqanel xuqujeꞌ kꞌamal bꞌe che ri Moisés, rech ri utinimit Israel. Are waꞌ ri xubꞌij ri ángel che, are xukꞌut ribꞌ choch pa ri kꞌix.
36 Ez hozta ki őket, csodákat és jeleket tévén Égyiptomnak földében és a Verestengeren és a pusztában negyven esztendeig.
Ri Moisés xresaj loq ri tinimit Israel pa Egipto rukꞌ kꞌutbꞌal xuqujeꞌ mayijabꞌal taq jastaq. Xukꞌam kibꞌe pa ri plo xuqujeꞌ xukꞌam kibꞌe kawinaq junabꞌ pa ri katzꞌinow ulew.
37 Ez ama Mózes, ki az Izráel fiainak ezt mondotta: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istentek, a ti atyátokfiai közül, mint engem: azt hallgassátok.
Ri Moisés xubꞌij chike ri winaq aꞌj Israel: Ri Dios kuchaꞌ na jun chike ri qawinaq, rech kuqꞌalajisaj ri utzij ri Dios jetaq ri kinbꞌan in.
38 Ez az, a ki ott volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai hegyen vele beszélő angyallal és a mi atyáinkkal: ki élő igéket vőn, hogy nékünk adja;
Xuqujeꞌ xkꞌojiꞌ kukꞌ ri qamam pa ri katzꞌinow ulew xubꞌij chike ronojel ri tzij rech kꞌaslemal ri xubꞌij ri ángel che pa ri juyubꞌ Sinaí.
39 A kinek nem akartak engedni a mi atyáink, hanem eltaszíták maguktól, és szívökben Égyiptom felé fordulának,
Are kꞌu ri aꞌj Israel man xeniman taj. Man xkaj taj xkinimaj ri Moisés, are xkaj ketzalij kan pa Egipto.
40 Ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Égyiptom földéből kihozott, nem tudjuk, mi történt ő vele.
Jun qꞌijal kꞌut xkibꞌij ri aꞌj Israel che ri Aarón, rachalal ri Moisés: Ri Moisés xujresaj loq pa ri tinimit Egipto, man qetaꞌm ta kꞌut jas xkꞌulmataj rukꞌ, are katanik chabꞌana jun qadios rech kukꞌam qabꞌe xuqujeꞌ kujuchajij.
41 És borjúképet csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az ő kezeik csinálmányaiban.
Xkibꞌan kꞌu jun wakax che kidios, kꞌa te riꞌ xkiqꞌijilaꞌj xuqujeꞌ xkiporoj jastaq choch xuqujeꞌ xeꞌkiꞌkot che ri xkibꞌano.
42 Az Isten pedig elfordula, és adá őket, hogy szolgáljanak az ég seregének; a mint meg van írva a próféták könyvében: Vajjon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-é nékem negyven esztendeig a pusztában, Izráelnek háza?
Rumal riꞌ, ri Dios xutas ribꞌ chike, rumal cher xkichapleꞌj uqꞌijilaꞌxik ri chꞌumil ri e kꞌo cho ri kaj. Ri Dios xubꞌij pa ri kiwuj ri e qꞌalajisal taq utzij ri Dios. Tinimit rech Israel ¿la chwe in xiya wi sipanik xuqujeꞌ la xitzuj aꞌwaj chinuwach ronojel ri kawinaq junabꞌ ri xixkꞌojiꞌ pa ri katzꞌinow ulew?
43 Sőt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti istenteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilónon túl.
Xa kꞌu xitelelaꞌ ri rachoch ri idios Moloc, xuqujeꞌ ri idios Refán ix xixbꞌanow ri tzꞌaq kꞌa te riꞌ xiꞌqꞌijilaꞌj. Rumal riꞌ kinbꞌan chiꞌwe chi kixkꞌam na bꞌik naj che ri kꞌo wi ri tinimit Babilonia.
44 A bizonyságnak sátora a mi atyáinknál volt a pusztában, a mint parancsolta az, a ki mondotta Mózesnek, hogy azt arra a mintára csinálja, melyet látott vala.
Ri qamam ojer xkukꞌaꞌj ri Tabernáculo rech ri chꞌekom tzij pa taq ri ulew ri katzꞌinowik. Je xbꞌan chuyakik jetaq ri xbꞌix che ri Moisés rumal ri Dios.
45 Melyet a mi atyáink átvévén, be is hoztak Józsuéval, mikor birodalmukba vették a pogányokat, kiket kiűzött az Isten a mi atyáink színe elől, mind a Dávidnak napjaiig;
Ri Tabernáculo xkikꞌamawaꞌj ri qatat qanan xkikoj rukꞌ ri Josué are xkechabꞌej ri nikꞌaj tinimit chik ri xjach chike rumal ri Dios kꞌa pa taq ri qꞌij rech ri David.
46 Ki kegyelmet talált az Isten előtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson a Jákób Istenének.
Ri David sibꞌalaj xqaj cho ri Dios, rumal riꞌ xubꞌij che ri Dios chi karaj kuyak jun Templo rech ri uDios ri Jacob.
47 Salamon építe pedig néki házat.
Are ri Salomón ri ukꞌojol xyakow we ja riꞌ.
48 De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, mint a próféta mondja:
Ri kwinelalaj Dios kꞌut man kakꞌojiꞌ ta kꞌu pa taq ri ja bꞌanom kumal achyabꞌ, are waꞌ ri xubꞌij chuchiꞌ jun qꞌalajisal utzij:
49 A menny nékem ülőszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye?
Ri kaj are nutꞌuyulibꞌal, ri ulew are nutakꞌalibꞌal. Maj jun kakwinik kuyak jun Templo jawjeꞌ kinuxlan wi.
50 Nem az én kezem csinálta-é mindezeket?
In xintikow ri kaj ulew.
51 Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen.
Ri Esteban are jubꞌiqꞌ karaj katoꞌtaj che tzijonem xubꞌij chike ri qꞌatal taq tzij: Ix sibꞌalaj ix kon, man kichꞌobꞌ taj ri utzij ri Dios, xaq ix junam kukꞌ ri imam, amaqꞌel man inimam taj ri Uxlabꞌixel.
52 A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek;
Aꞌreꞌ xkibꞌan kꞌax chike ri e qꞌalajisal taq utzij ri Dios, xuqujeꞌ ri ix xiꞌkamisaj ri xkitzijoj ri upetibꞌal ri sukꞌ achi, ri Mesías, ri xikꞌayij xuqujeꞌ xikamisaj.
53 Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg.
Man xinimaj ta ri utaqanik ri Dios ri xikꞌamawaꞌj chike ri angelibꞌ.
54 Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala ő ellene.
Are xkita ri qꞌatal taq tzij ri xubꞌij ri Esteban, xeyojtajik xuqujeꞌ xkiqutꞌutꞌej ri kiware.
55 Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől,
Ri Esteban nojinaq rukꞌ ri ukwinem ri Uxlabꞌixel xkaꞌy chikaj, xril ri Dios rukꞌ ronojel ri ujuluwem xuqujeꞌ ri Jesús takꞌal pa ri uwiqiqꞌabꞌ.
56 És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani.
Xubꞌij: Kinwil le kaj jaqalik, kinwil xuqujeꞌ le Jesús, uKꞌojol ri Achi, takꞌal pa ri jun jeꞌl laj kꞌolibꞌal pa ri uwiqiqꞌabꞌ ri Dios.
57 Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának;
Ri e qꞌatal taq tzij xkitzꞌapij ri kixikin, ko xkiraqaqej kichiꞌ, kꞌa te riꞌ konojel xebꞌe chirij ri Esteban.
58 És kiűzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsőruháikat egy Saulus nevezetű ifjú lábaihoz rakták le.
Xkesaj bꞌik pa ri tinimit, xkibꞌan che abꞌaj. Ri achyabꞌ ri xkibꞌan tzij chirij ri Esteban xkiya kan ri katzꞌyaq rech kachajix rumal jun ala ubꞌiꞌ Saulo.
59 Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!
Are tajin kakꞌyaq che abꞌaj ri Esteban, xubꞌan chꞌawem, xubꞌij: Ajawxel Jesús, kꞌama la ri wanimaꞌ.
60 Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék.
Kꞌa te riꞌ xukulik xtzaqik ko xuraq uchiꞌ xubꞌij: Ajawxel, man kaqꞌat ta la tzij pa kiwiꞌ we winaq riꞌ rumal we mak tajin kakibꞌano. Are tajin kubꞌij we tzij riꞌ, xkamik.
