Apostolok 6
1 Azokban a napokban pedig, mikor a tanítványok szaporodának, támada a görög zsidók közt panaszolkodás a héberek ellen, hogy az ő közülük való özvegyasszonyok mellőztetnek a mindennapi szolgálatban.
Erah lih ang ano, heliphante loong ah jaatjaang ih wang rumta, Grik jengjengte Jehudi loong nyia hanok dowa Jehudi loong ah nengneng laktung ni changrook waangti ang rumta. Grik jengjengte Jehudi loong ih liita jootiinuh adoleh thaknuh loong ah ih saarep chotheng phaksat ah rapniine ih tachoh rumka.
2 Annakokáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten ígéjét elhagyjuk és az asztalok körül szolgáljunk.
Erah thoidi asih wanyi kaamwah loong ah ih hanpiite loong ah lompoon rum ano baat rumta, “Ngun thiin raangtaan ih Rangte jengkhaap nyootsoot ah seng loong ah tami phaangdat ke.
3 Válaszszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcseséggel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk.
Phoh ano loong, erah raangtaan ih, seng loongdung dowa o sak ni Esa Chiiala adoleh mongtham ese jeela erah likhiik mih ah ngun thiinte danje theng.
4 Mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben és az ígehirdetés szolgálatában.
Eno juuba Rangte tiit ah rangsoom rangphoong ih jen nyootsoot ih.”
5 És tetszék e beszéd az egész sokaságnak: és kiválaszták Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfiú vala, Filepet, Prokhórust, Nikánórt, Timónt, Párménást és Nikolaust, ki Antiókhiából való prozelitus vala;
Heliphante loong ih renbaat rumta mongtham ah kap ih rum ano, mina loong ah ih, kamkam tuumaangte nyia moongte chaangte Stephen, Philip, Prokoras, Nikanor, Timon, Parmenas, nyia Entiok nawa Nikolas maangdi Jehudi angta loong ah danje rumta.
6 Kiket állatának az apostolok elébe; és miután imádkoztak, kezeiket reájok veték.
Arah miloong asuh heliphante loong ah ih neng khoh nah taajoh rum ano rang toom soomkoh rum ah ngeh ih neng reeni wangthuk rumta.
7 És az Isten ígéje növekedék; és sokasodék nagyon a tanítványok száma Jeruzsálemben; és a papok közül is nagy sokan követék a hitet.
Erah thoidi Rangte jengkhaap ah noongrep ni ruurang roh eta. Heliphante loong ah Jerusalem ni weewe jaatjaat eta, erah damdi romwah hantek ih Jisu laalom tiit ah hanpi rumta.
8 István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekszik vala a nép között.
Stephen suh Rangte ih chaan aphaan ah koh ano, miloong dung dowa mih paatjaajih loong ah noisok ih thukta.
9 Előállának azonban némelyek ahhoz a zsinagógához tartozók közül, mely a szabadosokénak, Czirénebeliekének, Alexandriabeliekének és a Czilicziából és Ázsiából valókénak neveztetett, kik Istvánnal vetekednek vala.
Enoothong Jehudi rangsoomnok nawa Dalang saachoi (ngeh ih men rumta), mararah mina loong ah Stephen damdi daanmui e rumta, erah di Kiren nyia Alekjendria nawa Jehudi nok hah nep angta. Silisia nyia Esia hah nawa Jehudi loong ah nep ih Stephen damdi jengmui rumta.
10 De nem állhattak ellene a bölcseségnek és a Léleknek, mely által szól vala.
Enoothong moong achaang ih Stephen suh erah likhiik chaan kota, heh jeng kano o uh tami daanjeng rumta.
11 Akkor felbujtottak valami embereket, kik mondának: Hallottuk őt káromló beszédeket szólni Mózes ellen és az Isten ellen.
Erah raangtaan ih mararah mih asuh tiit hu baatthuk rumta, “Seng ih bah Moses nyia Rangte kaanju arah chaat hi!”
12 És felzendíték a népet, a véneket és az írástudókat; és reá rohanván, magukkal ragadák őt, és vivék a tanács elé;
Emah ih diip mokwaan rum ano, noksong nyia mihak phokhoh loong, hootthe nyootsootte loong ah khat thuk rumta. Neng loong ah ih Stephen ah jorum ano Ngoongthum theng ni siitwan rumta.
13 És állatának hamis tanúkat, kik mondának: Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket szólni e szent hely ellen és a törvény ellen:
Eno mih wajombaji ih tiit hu baat thuk suh ngeh ih waksiit rumta. “Arah mih,” ah ih “saarookwet seng Rangteenok nyia Moses Hootthe tiit ah pak thetbaat ha.
14 Mert hallottuk, a mint azt mondá, hogy az a názáreti Jézus ezt a helyet elrontja, és megváltoztatja a czerimóniákat, melyeket adott nékünk Mózes.
Seng ih emah jeng arah chaat hi, Najaret dowa Jisu ih Rangteenok ah thaak haat ih ah eno Moses jiin nawa neem arang loong ah elek et ah!”
15 És szemeiket reá vetvén a tanácsban űlők mindnyájan, olyannak láták az ő orczáját, mint egy angyalnak orczáját.
Ngoongthum theng ni tongte loong ah ih Stephen taangko sok rum adi, hethe hekhoh ah rangsah the akhoh likhiik ih japtup rumta.
