< Apostolok 6 >
1 Azokban a napokban pedig, mikor a tanítványok szaporodának, támada a görög zsidók közt panaszolkodás a héberek ellen, hogy az ő közülük való özvegyasszonyok mellőztetnek a mindennapi szolgálatban.
En ce temps-là, le nombre des disciples augmentant toujours, les Hellénistes se plaignirent de ce que leurs veuves étaient moins bien traitées dans les distributions quotidiennes que celles des Hébreux.
2 Annakokáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten ígéjét elhagyjuk és az asztalok körül szolgáljunk.
Les douze convoquèrent alors une réunion de tous les disciples et leur dirent: «Il n'est pas convenable que nous négligions la prédication de la parole de Dieu pour faire le service des tables.
3 Válaszszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcseséggel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk.
Choisissez donc parmi vous, frères, sept hommes, pleins d'Esprit saint, sages et considérés, que nous chargerons de ce service
4 Mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben és az ígehirdetés szolgálatában.
et, quant à nous, nous nous occuperons exclusivement de la prière et du ministère de la parole.»
5 És tetszék e beszéd az egész sokaságnak: és kiválaszták Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfiú vala, Filepet, Prokhórust, Nikánórt, Timónt, Párménást és Nikolaust, ki Antiókhiából való prozelitus vala;
Cette proposition plut à tout le monde et les élus furent Étienne, homme plein de foi et d'Esprit saint, Philippe, Procore, Nicanor, Timon, Parménas et Nicolas d'Antioche, un prosélyte.
6 Kiket állatának az apostolok elébe; és miután imádkoztak, kezeiket reájok veték.
On les présenta aux apôtres qui prièrent en leur imposant les mains.
7 És az Isten ígéje növekedék; és sokasodék nagyon a tanítványok száma Jeruzsálemben; és a papok közül is nagy sokan követék a hitet.
La parole de Dieu se répandait de plus en plus, le nombre des disciples augmentait considérablement à Jérusalem; une foule de prêtres, entre autres, embrassèrent la foi.
8 István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekszik vala a nép között.
Étienne, plein de grâce et plein de force, faisait dans le peuple des prodiges et de grands miracles.
9 Előállának azonban némelyek ahhoz a zsinagógához tartozók közül, mely a szabadosokénak, Czirénebeliekének, Alexandriabeliekének és a Czilicziából és Ázsiából valókénak neveztetett, kik Istvánnal vetekednek vala.
Cependant quelques membres de la synagogue dite des Affranchis, des gens de Cyrène et d'Alexandrie, et d'autres venus de Cilicie et d'Asie s'émurent et commencèrent à discuter avec lui,
10 De nem állhattak ellene a bölcseségnek és a Léleknek, mely által szól vala.
mais sans pouvoir résister à sa sagesse et à l'Esprit par lequel il parlait.
11 Akkor felbujtottak valami embereket, kik mondának: Hallottuk őt káromló beszédeket szólni Mózes ellen és az Isten ellen.
Alors ils subornèrent des individus qui dirent: «Nous l'avons entendu prononcer des paroles blasphématoires contre Moïse et contre Dieu.»
12 És felzendíték a népet, a véneket és az írástudókat; és reá rohanván, magukkal ragadák őt, és vivék a tanács elé;
Ils soulevèrent le peuple, les Anciens et les Scribes, et, survenant à l'improviste, ils s'emparèrent de lui et l'amenèrent au Sanhédrin.
13 És állatának hamis tanúkat, kik mondának: Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket szólni e szent hely ellen és a törvény ellen:
Là ils produisirent de faux témoins qui dirent: «Cet homme ne cesse de tenir des discours contre le Lieu saint et contre la Loi.
14 Mert hallottuk, a mint azt mondá, hogy az a názáreti Jézus ezt a helyet elrontja, és megváltoztatja a czerimóniákat, melyeket adott nékünk Mózes.
Nous l'avons entendu dire que Jésus, cet homme de Nazareth, détruira ce lieu et changera les institutions que nous tenons de Moïse.»
15 És szemeiket reá vetvén a tanácsban űlők mindnyájan, olyannak láták az ő orczáját, mint egy angyalnak orczáját.
Tous ceux qui siégeaient au Sanhédrin avaient les yeux fixés sur Étienne, et, quand ils le regardaient ainsi, il leur semblait voir un ange.