Apostolok 6
1 Azokban a napokban pedig, mikor a tanítványok szaporodának, támada a görög zsidók közt panaszolkodás a héberek ellen, hogy az ő közülük való özvegyasszonyok mellőztetnek a mindennapi szolgálatban.
About this time, as the number of disciples was increasing, complaints were made by the Greek-speaking Jews against the Hebrews because their widows were habitually overlooked in the daily ministration.
2 Annakokáért a tizenkettő egybegyűjtvén a tanítványok sokaságát, mondának: Nem helyes, hogy mi az Isten ígéjét elhagyjuk és az asztalok körül szolgáljunk.
So the Twelve called together the general body of the disciples and said, "It does not seem fitting that we Apostles should neglect the delivery of God's Message and minister at tables.
3 Válaszszatok azért, atyámfiai, ti közületek hét férfiút, kiknek jó bizonyságuk van, kik Szent Lélekkel és bölcseséggel teljesek, kiket erre a foglalatosságra beállítsunk.
Therefore, brethren, pick out from among yourselves seven men of good repute, full of the Spirit and of wisdom, and we will appoint them to undertake this duty.
4 Mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben és az ígehirdetés szolgálatában.
But, as for us, we will devote ourselves to prayer and to the delivery of the Message."
5 És tetszék e beszéd az egész sokaságnak: és kiválaszták Istvánt, ki hittel és Szent Lélekkel teljes férfiú vala, Filepet, Prokhórust, Nikánórt, Timónt, Párménást és Nikolaust, ki Antiókhiából való prozelitus vala;
The suggestion met with general approval, and they selected Stephen, a man full of faith and of the Holy Spirit, Philip, Prochorus, Nicanor, Timon, Parmenas, and Nicolas, a proselyte of Antioch.
6 Kiket állatának az apostolok elébe; és miután imádkoztak, kezeiket reájok veték.
These men they brought to the Apostles, and, after prayer, they laid their hands upon them.
7 És az Isten ígéje növekedék; és sokasodék nagyon a tanítványok száma Jeruzsálemben; és a papok közül is nagy sokan követék a hitet.
Meanwhile God's Message continued to spread, and the number of the disciples in Jerusalem very greatly increased, and very many priests obeyed the faith.
8 István pedig teljes lévén hittel és erővel, nagy csodákat és jeleket cselekszik vala a nép között.
And Stephen, full of grace and power, performed great marvels and signs among the people.
9 Előállának azonban némelyek ahhoz a zsinagógához tartozók közül, mely a szabadosokénak, Czirénebeliekének, Alexandriabeliekének és a Czilicziából és Ázsiából valókénak neveztetett, kik Istvánnal vetekednek vala.
But some members of the so-called 'Synagogue of the Freed-men,' together with some Cyrenaeans, Alexandrians, Cilicians and men from Roman Asia, were roused to encounter Stephen in debate.
10 De nem állhattak ellene a bölcseségnek és a Léleknek, mely által szól vala.
They were quite unable, however, to resist the wisdom and the Spirit with which he spoke.
11 Akkor felbujtottak valami embereket, kik mondának: Hallottuk őt káromló beszédeket szólni Mózes ellen és az Isten ellen.
Then they privately put forward men who declared, "We have heard him speak blasphemous things against Moses and against God."
12 És felzendíték a népet, a véneket és az írástudókat; és reá rohanván, magukkal ragadák őt, és vivék a tanács elé;
In this way they excited the people, the Elders, and the Scribes. At length they came upon him, seized him with violence, and took him before the Sanhedrin.
13 És állatának hamis tanúkat, kik mondának: Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket szólni e szent hely ellen és a törvény ellen:
Here they brought forward false witnesses who declared, "This fellow is incessantly speaking against the Holy Place and the Law.
14 Mert hallottuk, a mint azt mondá, hogy az a názáreti Jézus ezt a helyet elrontja, és megváltoztatja a czerimóniákat, melyeket adott nékünk Mózes.
For we have heard him say that Jesus, the Nazarene, will pull this place down to the ground and will change the customs which Moses handed down to us."
15 És szemeiket reá vetvén a tanácsban űlők mindnyájan, olyannak láták az ő orczáját, mint egy angyalnak orczáját.
At once the eyes of all who were sitting in the Sanhedrin were fastened on him, and they saw his face looking just like the face of an angel.
