Apostolok 27
1 Midőn pedig elvégeztetett, hogy mi Itáliába hajózzunk, átadák mind Pált, mind némely egyéb foglyokat egy Július nevű századosnak a császári seregből.
Basa ma, hofernor Festus naꞌetuꞌ fo haitua Paulus nisiꞌ mane monaeꞌ Keser sia Roma, fo naꞌetuꞌ dedꞌea na sia naa. Ana fee Paulus, no atahori bui feaꞌ ra, risiꞌ malangga soldꞌadꞌu esa, naran Yulius, fo ro se risiꞌ nusaꞌ Italia. Yulius ia, malangga monaeꞌ esa mia soldꞌadꞌu mana manea kaiser.
2 Beülvén azért egy Adramittiumból való hajóba, az Ázsia mentében fekvő helyeket akarván behajózni, elindulánk, velünk lévén a maczedóniai Aristárkhus, ki Thessalonikából való.
Leleꞌ naa, au (Lukas) tungga o Paulus. Ma toronooꞌ esa fai, nara na Aristarkus, o tungga boe. Eni, atahori Makedonia mia kota Tesalonika. Basa hai sae ofaꞌ esa mana nema mia kota Adrimitium. Rafadꞌe rae, ofaꞌ ia neu tuli mamanaꞌ naeꞌ sia nusaꞌ Asia.
3 És másnap megérkezénk Sidonba. És Július emberséggel bánván Pállal, megengedé, hogy barátaihoz elmenve gondoskodásukban részesüljön.
Boe ma, hai lao hela Kaisarea. Mbilaꞌ neu ma, hai losa kota Sidꞌon. Malangga soldꞌadꞌu Yulius tao Paulus no maloleꞌ, ma nafadꞌe e oi, bisa muu seꞌu nonoo mara sia madꞌaꞌ ata. Nae taꞌo naa fo, ara bisa fee Paulus saa-saa fo ana parlu sia tasiꞌ ata.
4 És onnan elindulván, Ciprus alatt evezénk el, mivelhogy a szelek ellenkezők valának.
Basa de, hai hene seluꞌ ofaꞌ, de lao. Te anin mataꞌ a, monae na seli, de ofaꞌ a naeꞌ a nda laliꞌ sa. Ara rauli ofaꞌ, de lao tungga pulu Siprus no rae Siria taladꞌa na, fo ofaꞌ a nenebambiꞌ.
5 És a Cziliczia és Pámfilia mellett levő tengeren átevezvén, eljutánk a licziai Mirába.
Mia naa, hai lao tungga tasiꞌ sia nusaꞌ Kilikia no Pamfilia mataꞌ. Hai mikindoo misiꞌ kota Mira, sia nusa Likia. Losa naa ma, hai onda lao hela ofaꞌ a.
6 És mivel ott a százados egy Itáliába menő alexandriai hajót talált, abba szállított be minket.
Malangga soldꞌadꞌu Yulius sangga ofa feaꞌ mana nae lao mia Mira nisiꞌ Italia neu. Ana hambu ofaꞌ esa, nema mia kota Aleksandria, nae lao Italia neu. De ana denu basa hai, hene ofaꞌ ata mi.
7 Több napon át azonban lassan hajózván és nehezen érkezvén Knidushoz, mivel nem enged vala bennünket odajutni a szél, elhajózánk Kréta alatt, Salmóné mellett,
Hai lao fai hira te, ofaꞌ a naeꞌ a nda laliiꞌ sa, huu ani mataꞌ a, monaen seli. Hai lao no sususa maeꞌ a losa kota Knidus. Te anin feꞌe seli, de hai lao nggero misiꞌ a pulu Kreta, fo nenebambiꞌ mia anin a. Basa de, hai tungga tonggoꞌ esa, nara na Salmone.
8 És nagy ügygyel-bajjal elhajózván mellette, jutánk egy helyre, melyet Szépkikötőknek neveznek, melyhez közel vala Lásea városa.
Hai lao no sususaꞌ tungga tonggoꞌ naa, tunggaꞌ a pulu Kreta tasi suu na. Dei de, hai feꞌe losa mamanaꞌ esa, nara na Namo Maloleꞌ. Mamanaꞌ naa, deka no kota Lasea.
9 Mivel pedig sok idő mult el, és a hajózás más veszedelmes vala, mivelhogy a bőjt is elmult immár, inti vala Pál őket,
Atahori ofaꞌ ra hahae mbei sia naa, huu hai sae ofaꞌ dooꞌ na seli ena, te nda feꞌe losa Italia sa. Leleꞌ naa, atahori Yahudi ra fai monae na, fo roꞌe rae, Fai Hambu Ambon Mia Sala-Singgoꞌ, seli ena. Sosoa na, fai ree-anin nae losa. Boe ma, atahori ofaꞌ ra ratane rae mae sae ofaꞌ mikindoo, do hokoꞌ. Paulus rena nala ma, ana oi,
10 Ezt mondván nékik: Férfiak, látom, hogy nemcsak a teréhnek és a hajónak, hanem a mi életünknek is bántódásával és nagy kárával fog történni e hajózás.
“Toronoo nggare. Au ae olaꞌ mbei. Mete ma hita sae ofaꞌ takandoo, naa, hambu sususaꞌ naeꞌ. Afiꞌ losa ofaꞌ a molo, ma mopo saa-saa ra, ma hita o mate boe.”
11 De a százados inkább hisz vala a kormányosmesternek és a hajótulajdonosnak, hogynem annak, a mit Pál mond vala.
Te malangga soldꞌadꞌu a nda nau rena Paulus sa. Ana namahereꞌ a joragan, no tenu ofaꞌ a, huu ara rae lao hela mamanaꞌ naa.
12 Mivel pedig az a kikötő telelésre nem volt alkalmas, a többség azt határozá, hogy hajózzanak el onnan is, ha valami módon eljutva Fénixbe, Kréta kikötőjébe, mely délnyugot és északnyugot felé néz, kitelelhetnének.
Sia Namo Maloleꞌ naa, ofaꞌ ra nafu nda maloleꞌ sa sia fai rii-ree. Dadꞌi sira naeꞌ nauꞌ a lao mikindoo, misiꞌ kota Feniks. Ara ramahena, mete ma bisa, naa, basa hai leo sia naa, losa fai rii-ree ia basa. Feniks naa, namo maloleꞌ sia pulu Kreta, huu nenebambiꞌ mia ani muri-onas no muri-dis, ma nda hambu ree monaeꞌ sa.
13 Mivel pedig déli szél kezdett lassan fúni, azt gondolván, hogy feltett szándékuknak uraivá lettek, elindulván, közelebb hajóztak el Kréta mellett.
Leleꞌ ani onas koe-koe ma, ara rae neꞌo sira bisa pake anin naa fo lao risiꞌ Feniks. De rafadꞌe rae, “Ia, ani maloleꞌ. Ata lao leo!” Ara botiꞌ naka, ma lea laar, de hai laoꞌ tunggaꞌ a tasi suu na.
14 Nemsokára azonban viharos szélvész csapott le oda, mely Észak-keleti szélnek neveztetik.
Hai lao nda dooꞌ sa ma, aibꞌoiꞌ ma sanggu anin losa. (Atahori oi, ‘ani timu-dis’). Anin naa fuu ofaꞌ a nendi nisiꞌ tasiꞌ a taladꞌa na. Atahori ofaꞌ ra nda rauli rala ofaꞌ sa, de tunggaꞌ a anin a.
15 Mikor pedig a hajó elragadtatott, és nem bírt a széllel szembe menni, nekieresztvén azt, vitetünk vala tova.
16 Mikor pedig egy kis sziget alá futottunk, mely Klaudának hívattatik, csak alig bírtuk hatalmunkba keríteni a csolnakot.
Hai laa-laa tungga ree ra, losa deka mo pulu anaꞌ esa, nara na Kauda. Leleꞌ naa, jukun na feꞌe nenepaꞌaꞌ sia ofa moko a deaꞌ. De hai lea jukun naa mitaꞌ mamate mara ofaꞌ ata neu.
17 Melyet miután felvontak, védőeszközöket alkalmaznak vala, alól megövedzvén a hajót; és mivel félnek vala, hogy zátonyra bukkannak, lebocsátván a vitorlát, úgy vitetnek vala.
Jukun a losa ofaꞌ ata ma, ara fefeoꞌ taliꞌ ndule ofaꞌ ao na, fo afiꞌ losa papa nara huꞌa, ma ofaꞌ a molo. Ara o ramatau, afiꞌ losa ree ra mbembesiꞌ ofaꞌ a fo ana hara sia saraꞌae Sirtis sia Afrika. De ara raꞌondaꞌ naka mana doko-doko tasiꞌ ralan, raꞌakukuraꞌ ofaꞌ a lalao na.
18 Mikor pedig a szélvésztől nagyon hányattatánk, másnap a hajóterhet kihányák;
Anin monaeꞌ naa, humbu hai ofa ma dii-ona neu. De mbilaꞌ neu ma, atahori ofaꞌ ra nggari sudꞌi a saa ruma tasiꞌ rala reu.
19 És harmadnap tulajdon kezeinkkel hányók ki a hajó felszerelését.
Fini esa na fai, ani monaeꞌ feꞌe seli. De ara boe ramatau. Naa de, ara nggari seluꞌ sudꞌi a saa ra tasiꞌ rala reu, fo ofaꞌ a namanggafa ofaꞌ a. Ofaꞌ saa-saa nara o, atahori ofaꞌ ra nggari se.
20 Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felől.
Hatuꞌ-rerelon ani monaeꞌ naa nda naloeꞌ mbei saꞌ boe losa fai hira. Lume-masu namafau, de hai nda mita relo no nduuꞌ sa. Basa hai masaloe, mae neꞌo nda misodꞌa sa ena.
21 Mikor pedig hosszas volt már az étlenség, akkor Pál felállván ő közöttük, monda: Jóllehet szükséges lett volna, óh férfiak, hogy engedelmeskedve nékem, ne indultunk volna el Krétából, és elkerültük volna ezt a bajt és kárt:
Fai hira ia ra, hai nda mia-minu saa saꞌ boe. De Paulus noꞌe nala basa hai, de ana olaꞌ oi, “Toronoo nggaree! Sobꞌa hei tungga oꞌola ngga fo afiꞌ lao hela Namo Maloleꞌ a, naa, hita nda hambu susa basa ia sa, ma nda runggi saa saꞌ boe.
22 Mindazáltal mostanra nézve is intelek benneteket, hogy jó reménységben legyetek; mert egy lélek sem vész el közületek, hanem csak a hajó.
Te ia naa, au oꞌe basa hei fo miꞌimamateꞌ rala mara. Dei fo hita ofa na ia nambalutu. Te afiꞌ mimitau, huu atahori esa o, nda mate saꞌ boe.
23 Mert ez éjjel mellém álla egy angyala az Istennek, a kié vagyok, a kinek szolgálok is,
Naa fo basa hei bubꞌuluꞌ au ia, Lamatualain atahori Na, ma au hambu ue-tataos mia E. Tembaꞌ a, Ana denu ate Na esa mia sorga, nambariiꞌ mia bobꞌoa ngga. Ana nafadꞌe au nae,
24 Ezt mondván: Ne félj Pál! A császár elé kell néked állanod. És ímé az Isten ajándékba adta néked mindazokat, kik te veled hajóznak.
‘Paulus! Afiꞌ mumutau saaꞌ boe. Dei fo musi muu mundaa mo mane monaeꞌ sia Roma fo ana nggero dedꞌea ma. Lamatualain rala malole Na neu nggo, naa de Ana tao nasodꞌa basa atahori mana sia ofaꞌ ata ia ra.’
25 Annakokáért jó reménységben legyetek, férfiak! Mert hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, a mint nékem megmondatott.
Dadꞌi toronoo nggare. Hei afiꞌ masaloe. Au umehere tebꞌe saa fo Lamatualain nafadꞌe au tembaꞌ a, dei fo dadꞌi taꞌo naa.
26 Egy szigetre kell pedig nékünk kivetődnünk.
Te dei fo ofaꞌ ia laa-laa nisiꞌ pulu esa.”
27 Mikor pedig a tizennegyedik éjszaka eljött, a mint ide s tova hányatánk az Ádrián, éjféltájban észrevevék a hajósok hogy valami szárazföld közelget hozzájok.
Leleꞌ naa, ree-anin poꞌa naꞌamiminaꞌ ofaꞌ a, de hai laa-laa fai sanahulu haa ena mia tasi Adria. Te mbei ma fai banggi rua na ma, atahori ofaꞌ ra medꞌa na hai deka mo madꞌaꞌ ata ena.
28 És lebocsátván a vízmérő ónt, húsz ölnyinek találák, majd egy kevéssé tovább menvén és ismét lebocsátván a vízmérő ónt, találák tizenöt ölnyinek.
Ara dou oeꞌ a rae rahine oeꞌ a roroma na. Ara uku ma, ree rua nulu. Ofaꞌ a mata neu mbei ma, ara dou seluꞌ oeꞌ a, de hambu oeꞌ a roroma na, ree sana hulu lima.
29 És mivel féltek, hogy szirtes helyekre vetődhetnek, a hajónak hátulsó részéből négy vasmacskát vetvén ki, kívánják vala, hogy nappal legyen.
Basa se ramatau, afiꞌ losa ofaꞌ a hara neu fatu mbiaꞌ. Dadꞌi raꞌondaꞌ naka deaꞌ ra haaꞌ se. Ma basa hai hule-huleꞌ, fo manggarelo lai-lai.
30 A hajósok pedig mikor el akarának menekülni a hajóból, és a csolnakot lebocsáták a tengerre, annak színe alatt, mintha a hajó orrából vasmacskákat akarnának vetni,
Te atahori ofaꞌ ra rala ralaꞌ sa, fo rae rela hela ofaꞌ a nenee. De raꞌondaꞌ jukun, tao onaꞌ rae raꞌondaꞌ naka mataꞌ ra.
31 Monda Pál a századosnak és a vitézeknek: Ha ezek a hajóban nem maradnak, ti meg nem szabadulhattok.
Te Paulus nafadꞌe dudꞌuꞌa deꞌulakaꞌ nara neu malangga soldꞌadꞌu no soldꞌadꞌu nara nae, “Mete ma atahori ofaꞌ ra nda rahani ofaꞌ ata sa, naa mate basa hei.”
32 Akkor a vitézek elvágák a csolnak köteleit, és ki hagyák esni azt.
Ara rena Paulus olaꞌ taꞌo naa ma, soldꞌadꞌu ra edi-etu jukun tali na, de hela e laa-laa. De atahori ofaꞌ ra nda rela rala sa.
33 Addig pedig, míg nappal lenne, inti vala Pál mindnyájokat, hogy egyenek, mondván: Ma tizennegyedik napja, mióta folyton étlen várakoztok, semmit sem véve magatokhoz.
Reorendu ma, Paulus kokoe basa atahori ra fo raa-rinu. Ana oi, “Nggarei rua ia, hita endoꞌ a, ma hule-huleꞌ a, no nda taa-tinu saa saꞌ boe.
34 Azért intelek benneteket, hogy egyetek, mert ez a ti javatokra szolgál. Mert közületek senkinek sem esik le egy hajszál a fejéről.
Dadꞌi au oꞌe fo ata taa-tinu mbei dei, naa fo ata maꞌadere baliꞌ. Au umuhere ae, hita esa nda mate saꞌ boe. Basa hita tasodꞌaꞌ.”
35 Mikor pedig ezeket mondá, és kenyeret vőn kezébe, hálákat ada Istennek mindnyájok előtt, és megtörvén, kezde enni.
Paulus olaꞌ basa ma, ana haꞌi roti, ma hule-oꞌe mbali Lamatualain sia basa se mata nara. Basa ma, ana haꞌi nala potoꞌ esa, de naa.
36 Felbátorodván pedig mindnyájan, szintén vevének magukhoz táplálékot.
Ara rita taꞌo naa ma, rala nara manggatee baliꞌ, ma ara tungga raa boe. Basa hai mana sia ofaꞌ ata, atahori natun rua hitu nulu nee. Basa hai mia.
37 Valánk pedig a hajóban lélekszám szerint összesen kétszázhetvenhatan.
38 Miután pedig megelégedtek eledellel, a hajót könnyebbítik vala, a gabonát kihányván a tengerbe.
Hai mia miꞌibeta ma, ara nggari hendi karon are-gandum tasiꞌ rala neu, fo ramanggafa seluꞌ ofaꞌ fai.
39 Mikor pedig megvirradt, a szárazföldet nem ismerik vala fel; hanem egy tengeröblöt sajdítanak vala, melynek síma partja van, melyre végezék, hogy kihajtják a hajót, ha bírják.
Manggarelo ma, atahori ofaꞌ ra rita madꞌa ata. Te ara nda ritaꞌ rae, naa, pulu bee saꞌ boe. Ara rita retaan esa, de ramahena rae, mete ma bisa, rendi ofaꞌ tungga fatu mbiaꞌ ra sia tasiꞌ naa, fo risiꞌ retaan naa.
40 A vasmacskákat azért körös-körül elvagdalván, a tengerben hagyák, egyszersmind eloldván a kormányrudak köteleit és felvonván a nagy vitorlát a szélfúvásnak, igyekeznek vala a part felé haladni.
De ara edi-etu tali naka ra sia tasi, ma raꞌondaꞌ uli a, fo neuli ofaꞌ a. Ara lea laa anaꞌ mana sia mataꞌ, fo anin nendi ofaꞌ a retaan neu.
41 De mikor egy zátonyos helyre találtak, ráhajtották a hajót. És az első része ugyan megakadván, mozdíthatatlanul marad vala, a hátulsó része azonban szakadoz vala a haboknak ereje miatt.
Te ofaꞌ a sara dai mbuku saraꞌaeꞌ sia tasiꞌ a rala, de hara sia naa, nda naꞌaundaꞌ saa. Boe ma, ree monaeꞌ a popoꞌa nambalutu ofaꞌ a deaꞌ.
42 A vitézeknek pedig az lőn tanácsa, hogy a foglyokat vágják le, hogy senki el ne szaladhasson, minekutána kiúszott.
Soldꞌadꞌu ra rita taꞌo naa ma, ara rae tao risa atahori bui ra. Ara ramatau, afiꞌ losa atahori bui ra, nane madꞌaꞌ ata reu, fo rela.
43 De a százados meg akarván tartani Pált, eltiltá őket e szándéktól, és megparancsolá, hogy a kik úszni tudnak, először azok szökdössenek a tengerbe és meneküljenek ki a szárazföldre.
Te malangga soldꞌadꞌu Yulius ai soldꞌadꞌu nara, huu ana nae fee Paulus nasodꞌa. De ana parenda, basa atahori mana nane rahineꞌ ra, nane madꞌaꞌ ata reu.
44 A többiek pedig ki deszkákon, ki a hajó egyéb darabjain. És így lőn, hogy mindnyájan szerencsésen kimenekültek a szárazföldre.
Ma ana denu atahori nda mana nane ralaꞌ ra sa, toꞌu papaꞌ do sudꞌi a saa, fo tungga ree ra madꞌaꞌ ata reu. No taꞌo naa, basa hai losa madꞌaꞌ ata no masodꞌaꞌ.
