Apostolok 25
1 Festus tehát, miután bement a tartományba, három nap mulva felméne Jeruzsálembe Czézáreából.
Titia, Festus etu jagate ahise, aru tin din pichete, tai Caesarea pora Jerusalem te jaise.
2 Panaszt tőnek pedig néki a főpap és a zsidók főemberei Pál ellen, és kérék őt,
Titia mukhyo purohit khan aru Yehudi laga cholawta khan Festus logot Paul bhirodh te golti lagaise, aru anurodh korise.
3 Kérvén magok számára jóindulatát ő ellene, hogy hozassa át őt Jeruzsálembe, lest vetvén, hogy megölhessék őt az úton.
Aru Paul laga bhirodh te ekta upkar Festus ke mangise - ki Festus pora Paul ke Jerusalem te matibo nimite- eneka hoile taike loija-a homoi te kunba khan rasta te rukhai kene taike morai dibole bhabona thakise.
4 Festus azonban azt felelé, hogy Pált Czézáreában őrzik, ő maga pedig csakhamar ki fog menni:
Kintu Festus koise Paul to Caesarea te bondhi ase, aru tai nijor bhi joldi ta te jabole ase.
5 A kik azért köztetek, úgymond, főemberek, velem alájővén, ha valami gonoszság van abban a férfiúban, emeljenek vádat ellene.
Tai koise, “Etu karone tumikhan majote kun cholawta ase taikhan moi logote jabole dibi. Jodi etu manu kiba biya kaam korise koile, taikhan taike golti dibole kobi.”
6 Miután pedig tíz napnál tovább időzött közöttük, lemenvén Czézáreába, másnap ítélőszékibe üle, és Pált előhozatá.
Aru tai dos din nisena taikhan logote thaki kene tai Caesarea te ahi jaise, aru dusra din bisar jagate bohi kene Paul ke loi anibole hukum dise.
7 Mikor pedig az megjelent, körülállák a zsidók, kik alámentek vala Jeruzsálemből, sok és súlyos vádat hozván fel Pál ellen, melyeket nem bírtak bebizonyítani;
Aru jitia Paul ahise, Jerusalem pora aha Yehudi khan ahi tai age piche khara hoi kene taike bisi biya golti lagaise jun to taikhan nijor bhi sakhi koribo napare.
8 Mivelhogy ő a maga mentségére ezt feleli vala: Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen semmit sem vétettem.
Titia tai nijor kotha koise, “Moi Yehudi khan niyom laga bhirodh, nohoile girja ke bhirodh, nohoile Caesar laga bhirodh te eku bhi golti kora nohoi.”
9 Festus pedig a zsidóknak kedveskedni akarván, felelvén Pálnak, monda: Akarsz-é Jeruzsálembe felmenni és ott ítéltetni meg ezekről én előttem?
Kintu Festus Yehudi khan ke khushi koribo itcha pora Paul ke koise, “Tumi Jerusalem te jai kene ami laga bisar jaga usorte etu kotha loi bisar korile tumi itcha hobo?”
10 Pál azonban monda: A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell nékem megítéltetnem. A zsidóknak semmit sem vétettem, miként te is jól tudod.
Titia Paul koise, “Moi etiya bhi Caesar bisar jaga usorte khara ase, ami laga bisar yate hobo lage, apuni bhi jani ase, moi Yehudi khan logot eku golti kora nohoi.
11 Mert ha vétkes vagyok és valami halálra méltót cselekedtem, nem vonakodom a haláltól; ha azonban semmi sincs azokban, a mikkel ezek vádolnak engem, senki sem ajándékozhat oda engem azoknak. A császárra appellálok!
Jodi moi golti ase, aru etu nimite moike morai dibole layak ase koile moi morile bhi apatti nai. Kintu ki kotha loi kene moike doshi di ase, jodi ekta bhi hosa nohoi koile, kunbi moike taikhan hathte dibo na paribo, moi Caesar logot anurodh koribo.”
12 Akkor Festus tanácsával értekezvén, felele: A császárra appelláltál, a császár elé fogsz menni!
Titia Festus pora sabhakhan ke kotha kori kene koise, “Tumi Caesar logote kotha mila bole kori ase. Karone tumi Caesar logote jabo!”
13 Néhány nap elmúltával pedig Agrippa király és Bernicé érkezék Czézáreába, hogy köszöntsék Festust.
Aru olop din juwa pichete Raja Agrippa aru Bernica Caesarea te ahi Festus ke adar dise.
14 Mikor pedig több napig időztek ott, Festus elébe adá a királynak a Pál dolgát, mondván: Van itt egy férfiú, kit Félix hagyott fogva.
Aru duijon ta te bisi din thaka pichete, Festus Paul laga kotha raja ke koi dise. Tai koise, “Felix pora yate kunba ekjon ke bondh kora jagate rakhi ase.
15 Ki felől, mikor Jeruzsálembe mentem, jelentést tőnek a főpapok és a zsidóknak vénei, kérve ő ellene ítéletet.
Aru jitia moi Jerusalem te jaise, Yehudi khan laga mukhyo purohit khan aru bura khan tai bhirodh te golti kotha moike koise, bisar kori taike saja dibole.
16 Kiknek azt felelém, hogy nem szokásuk a rómaiaknak, hogy valamely embert halálra adjanak, mielőtt a vádlott szembe nem állíttatik vádlóival, és alkalmat nem nyer a vád felől való mentségére.
Kintu moi taikhan ke koise, Rome laga niyom te to hoile, kunke golti lagai ase, taike bisar kora dinte taike golti lagai diya khan usor nijor sob kotha kobole homoi nadi kene taike saja diya niyom nai.
17 Mikor azért ők ide gyűltek, minden haladék nélkül másnap az ítélőszékbe ülvén, előhozatám azt a férfiút,
Karone jitia taikhan yate ahi kene joma hoise, moi deri nakori kene dusra din, bisar jagate bohi kene utu manu ke loi anibole hukum dise.
18 Ki ellen, mikor vádlói előálltak, semmi bűnt nem hoztak fel azok közül, a miket én sejtettem:
Jitia taike golti diya manu khan khara koi kene tai laga golti koise, taikhan eku biya golti dibo para nai, jineka moi bhabise tineka huwa nai.
19 Hanem valami vitás kérdéseik valának ő vele az ő tulajdon babonaságuk felől, és bizonyos megholt Jézus felől, kiről Pál azt állítja vala, hogy él.
Kintu taikhan nijor dhorom kotha aru mori juwa Jisu koi kene ekjon asele, Paul koi utu jinda ase, etu kotha loi kotha namila he ase.
20 Én pedig bizonytalanságban lévén az e felől való vitára nézve, kérdém, vajjon akar-é Jeruzsálembe menni, és ott ítéltetni meg ezek felől.
Aru etu laga motlob moi bhal pora bujhi bole para nai, karone moi taike hudise jodi tai etu kotha ke bisar kori bole Jerusalem te jabole mon kore na nai.
21 Pál azonban appellálván, hogy ő Augustus döntésére tartassék fenn, parancsolám, hogy tartassék fogva, míg őt a császárhoz nem küldhetem.
Kintu Paul koise tai Caesar logote anurodh koribo, etu karone moi taike Caesar logot pathai nadiya tak taike bondh kora jagate thaki bole hukum dise.”
22 Agrippa pedig monda Festusnak: Szeretném magam is azt az embert hallani. Ő pedig monda: Holnap meg fogod őt hallani.
Titia Agrippa pora Festus ke koise, “Moi nijor utu manu laga kotha hunibo itcha ase. Festus jawab dise, “Kali apuni tai kotha huni bole pabo.”
23 Másnap tehát eljővén Agrippa és Bernicé nagy pompával, és bemenvén a kihallgatási terembe az ezredesekkel és a város főfőpolgáraival együtt, Festus parancsolatjára előhozák Pált.
Karone dusra din Agrippa aru Bernica duijon dhum-dham pora bhal kapra lagai kene aru sheher laga daruga khan aru dusra cholawta logote sabha te ahise. Aru jitia Festus hukum dise, titia Paul ke loi anise.
24 És monda Festus: Agrippa király, és ti férfiak mindnyájan, kik velünk egybe itt vagytok! Látjátok őt, ki felől a zsidóknak egész sokasága megkeresett engem, mind Jeruzsálemben, mind itt, azt kiáltva, hogy nem kell néki tovább élnie.
Festus koise, “Raja Agrippa aru jun yate ahi bohi ase, apnikhan bhi etu manu ke dikhi ase, etu manu nimite yate thaka Yehudi khan sob aru Jerusalem te thaka sob moi logote binti korise tai jinda thaki bole nalage koise.
25 Én pedig, ámbár megértém, hogy semmi halálra méltó dolgot sem cselekedett, de mivel éppen ő maga appellált Augustusra, elvégeztem, hogy elküldöm őt.
Kintu tai moribo lage eneka eku kaam kora moi pa-a nai, aru tai nijor moi Caesar logot anurodh koribo koise, to moi taike pathai dibole faisla kori loise.
26 Ki felől nem tudok valami bizonyost írni az én uramnak. Ezért hoztam őt előtökbe, és kiváltképen te elődbe, Agrippa király, hogy a kihallgatás megtörténtével tudjak mit írni.
Kintu tai laga kotha ami Caesar logot kineka likhibo thik napai-a karone, moi taike apnikhan aru khaas pora Raja Agrippa apuni usorte loi anise, pichete kiba likhi bole pabo bhabona kori kene.
27 Mert esztelen dolognak látszik nékem, hogy a ki foglyot küld, az ellene való vádakat is meg ne jelentse.
Kelemane ekjon manu ke ki nimite bondhi nisena pathai ase etu thik pora nalikhile, etu to moi hisab te thik nohobo.”
