Apostolok 25
1 Festus tehát, miután bement a tartományba, három nap mulva felméne Jeruzsálembe Czézáreából.
Now upon assuming the province, after three days Festus went up from Caesarea to Jerusalem.
2 Panaszt tőnek pedig néki a főpap és a zsidók főemberei Pál ellen, és kérék őt,
Then the chief priests and the principal men of the Jews informed him against Paul and started importuning him,
3 Kérvén magok számára jóindulatát ő ellene, hogy hozassa át őt Jeruzsálembe, lest vetvén, hogy megölhessék őt az úton.
begging a favor from him, that he would summon him to Jerusalem—preparing an ambush to kill him along the way.
4 Festus azonban azt felelé, hogy Pált Czézáreában őrzik, ő maga pedig csakhamar ki fog menni:
However Festus answered that Paul should be kept at Caesarea, he himself being about to go there shortly.
5 A kik azért köztetek, úgymond, főemberek, velem alájővén, ha valami gonoszság van abban a férfiúban, emeljenek vádat ellene.
He said, “So let those who are competent among you go down with me; if there is anything against this man, let them accuse him.”
6 Miután pedig tíz napnál tovább időzött közöttük, lemenvén Czézáreába, másnap ítélőszékibe üle, és Pált előhozatá.
When he had stayed among them more than ten days, he went down to Caesarea; the next day he sat on the judgment seat and commanded Paul to be brought.
7 Mikor pedig az megjelent, körülállák a zsidók, kik alámentek vala Jeruzsálemből, sok és súlyos vádat hozván fel Pál ellen, melyeket nem bírtak bebizonyítani;
When he had come, the Jews who had come down from Jerusalem made a circle, bringing against Paul many serious charges that they could not prove,
8 Mivelhogy ő a maga mentségére ezt feleli vala: Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen semmit sem vétettem.
while he defended himself, “Neither against the law of the Jews, nor against the temple, nor against Caesar did I commit any sin.”
9 Festus pedig a zsidóknak kedveskedni akarván, felelvén Pálnak, monda: Akarsz-é Jeruzsálembe felmenni és ott ítéltetni meg ezekről én előttem?
But Festus, wanting to do the Jews a favor, answered Paul by saying, “Are you willing to go up to Jerusalem to be judged by me there concerning these things?”
10 Pál azonban monda: A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell nékem megítéltetnem. A zsidóknak semmit sem vétettem, miként te is jól tudod.
So Paul said: “I am standing before Caesar's judgment seat, where I ought to be tried. To the Jews I have done no wrong, as even you know very well.
11 Mert ha vétkes vagyok és valami halálra méltót cselekedtem, nem vonakodom a haláltól; ha azonban semmi sincs azokban, a mikkel ezek vádolnak engem, senki sem ajándékozhat oda engem azoknak. A császárra appellálok!
Now if I really am in the wrong and have perpetrated anything worthy of death, I do not refuse to die; but if there is nothing to the things of which these are accusing me, no one has the right to give me to them. I appeal to Caesar!”
12 Akkor Festus tanácsával értekezvén, felele: A császárra appelláltál, a császár elé fogsz menni!
Then Festus, when he had conferred with his counsel, answered: “You have appealed to Caesar. To Caesar you shall go!”
13 Néhány nap elmúltával pedig Agrippa király és Bernicé érkezék Czézáreába, hogy köszöntsék Festust.
Now when some days had passed, Agrippa the king and Bernice arrived in Caesarea to congratulate Festus.
14 Mikor pedig több napig időztek ott, Festus elébe adá a királynak a Pál dolgát, mondván: Van itt egy férfiú, kit Félix hagyott fogva.
Since they were spending many days there, Festus laid Paul's case before the king, saying: “There is a certain man left a prisoner by Felix;
15 Ki felől, mikor Jeruzsálembe mentem, jelentést tőnek a főpapok és a zsidóknak vénei, kérve ő ellene ítéletet.
about whom, when I was in Jerusalem, the chief priests and the elders of the Jews informed me, asking for punishment against him;
16 Kiknek azt felelém, hogy nem szokásuk a rómaiaknak, hogy valamely embert halálra adjanak, mielőtt a vádlott szembe nem állíttatik vádlóival, és alkalmat nem nyer a vád felől való mentségére.
to whom I answered that it is not a custom with Romans to deliver any man to destruction before the accused has his accusers face to face and has opportunity for defense against the accusation.
17 Mikor azért ők ide gyűltek, minden haladék nélkül másnap az ítélőszékbe ülvén, előhozatám azt a férfiút,
So when they had assembled here, without any delay, the next day I sat on the judgment seat and commanded the man to be brought.
18 Ki ellen, mikor vádlói előálltak, semmi bűnt nem hoztak fel azok közül, a miket én sejtettem:
When the accusers stood up, they brought no charge against him of such things as I supposed,
19 Hanem valami vitás kérdéseik valának ő vele az ő tulajdon babonaságuk felől, és bizonyos megholt Jézus felől, kiről Pál azt állítja vala, hogy él.
but had certain issues against him about their religion, and about a certain dead Jesus whom Paul affirmed to be living.
20 Én pedig bizonytalanságban lévén az e felől való vitára nézve, kérdém, vajjon akar-é Jeruzsálembe menni, és ott ítéltetni meg ezek felől.
And since I was at a loss how to investigate such matters, I asked whether he was willing to go to Jerusalem and be judged there concerning these things.
21 Pál azonban appellálván, hogy ő Augustus döntésére tartassék fenn, parancsolám, hogy tartassék fogva, míg őt a császárhoz nem küldhetem.
But when Paul appealed to be reserved for the decision of the Emperor, I commanded him to be kept until I can send him to Caesar.”
22 Agrippa pedig monda Festusnak: Szeretném magam is azt az embert hallani. Ő pedig monda: Holnap meg fogod őt hallani.
Then Agrippa said to Festus, “I myself would also like to hear the man.” So he said, “Tomorrow you shall hear him.”
23 Másnap tehát eljővén Agrippa és Bernicé nagy pompával, és bemenvén a kihallgatási terembe az ezredesekkel és a város főfőpolgáraival együtt, Festus parancsolatjára előhozák Pált.
So the next day, when Agrippa and Bernice had come with great pomp and entered the auditorium, with the commanding officers and the more prominent men of the city, at Festus' command Paul was brought in.
24 És monda Festus: Agrippa király, és ti férfiak mindnyájan, kik velünk egybe itt vagytok! Látjátok őt, ki felől a zsidóknak egész sokasága megkeresett engem, mind Jeruzsálemben, mind itt, azt kiáltva, hogy nem kell néki tovább élnie.
And Festus said: “King Agrippa, and all you men who are here with us: consider this man, about whom the whole Jewish community petitioned me, both at Jerusalem and here, vociferating that it was not fitting for him to live any longer.
25 Én pedig, ámbár megértém, hogy semmi halálra méltó dolgot sem cselekedett, de mivel éppen ő maga appellált Augustusra, elvégeztem, hogy elküldöm őt.
But when I found that he had committed nothing worthy of death, besides he himself having appealed to the Emperor, I decided to send him.
26 Ki felől nem tudok valami bizonyost írni az én uramnak. Ezért hoztam őt előtökbe, és kiváltképen te elődbe, Agrippa király, hogy a kihallgatás megtörténtével tudjak mit írni.
But I have nothing certain to write to my lord concerning him. Therefore I have brought him before all of you, and especially before you, King Agrippa, so that after the examination I may have something to write.
27 Mert esztelen dolognak látszik nékem, hogy a ki foglyot küld, az ellene való vádakat is meg ne jelentse.
Because it seems to me unreasonable to send a prisoner and not to specify the charges against him.”
