Apostolok 25
1 Festus tehát, miután bement a tartományba, három nap mulva felméne Jeruzsálembe Czézáreából.
Lino Fesitasi wakanjila mubwami, alimwi musule lyamazuba otatwe wakazwa ku Kkayisalia kaya kuJelusalemu.
2 Panaszt tőnek pedig néki a főpap és a zsidók főemberei Pál ellen, és kérék őt,
Bapayizi bapati abapati bama Juda bakeeta twaambo twakubejelezya Pawulo, alimwi bakabuzya Fesitasi changuzu.
3 Kérvén magok számára jóindulatát ő ellene, hogy hozassa át őt Jeruzsálembe, lest vetvén, hogy megölhessék őt az úton.
Bakakumbila Fesitasi kuti abape buuya aatala aPawulo kuti amwiite kuJelusalemu nkaambo bakakanza kumuyubilila kuti bamujaye.
4 Festus azonban azt felelé, hogy Pált Czézáreában őrzik, ő maga pedig csakhamar ki fog menni:
Fesitasi wakasandula kuti, Pawulo wakalijiswi ku Kkayisalia, alimwi we lwakwe ulabweeda nkuko muchiindi chifwiifwi.
5 A kik azért köztetek, úgymond, főemberek, velem alájővén, ha valami gonoszság van abban a férfiúban, emeljenek vádat ellene.
“Nkenkaako aabo bakonzya,” wakaamba “Balayinka andiswe nkuko, na kakuli chintu chitaluleme aatala ayooyu mwaalumi, muleleede kumupa mulandu.”
6 Miután pedig tíz napnál tovább időzött közöttük, lemenvén Czézáreába, másnap ítélőszékibe üle, és Pált előhozatá.
Fesitasi naakakkala mazuba musanu aatatu kuyosika kukumi lyamzuba, wakayinka ku Kkayisalia, alimwi muzuba lyakatobela wakakkala achuuno chalubeta akulayilila kuti Pawulo aletwe kulinguwe.
7 Mikor pedig az megjelent, körülállák a zsidók, kik alámentek vala Jeruzsálemből, sok és súlyos vádat hozván fel Pál ellen, melyeket nem bírtak bebizonyítani;
Naakasika, bama Juda baku Jelusalemu nibakayima afwiifwi, akuleta twaambo tuyumu ntobakali kukonzya kupeda bukamboni.
8 Mivelhogy ő a maga mentségére ezt feleli vala: Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen semmit sem vétettem.
Pawulo wakalikwabilila akwaamba kuti, “Taakwe mulandu ngondakachita akukazyania aamulawu waba Juda nekuba uukazyania ang'anda yaLeza nekuba Kkayisala
9 Festus pedig a zsidóknak kedveskedni akarván, felelvén Pálnak, monda: Akarsz-é Jeruzsálembe felmenni és ott ítéltetni meg ezekről én előttem?
Pesi Fesitasoi wakalikuyanda kulumbwa kuba Juda, alimwi wakasandula Pawulo wati, “Ulayanda na kwiinka kuyobetekwa andime ku Jelusalemu aatala azeezi?”
10 Pál azonban monda: A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell nékem megítéltetnem. A zsidóknak semmit sem vétettem, miként te is jól tudod.
Pawulo wakasandula skuti, “Ndilayima kunembo lyachuuno chalubeta cha Kkayisala ooko nkwenjele kubetekwa. Taakwe baJuda mbendakabisizya, mbuli mbomuzi kabotu kabotu.
11 Mert ha vétkes vagyok és valami halálra méltót cselekedtem, nem vonakodom a haláltól; ha azonban semmi sincs azokban, a mikkel ezek vádolnak engem, senki sem ajándékozhat oda engem azoknak. A császárra appellálok!
Nakuti ndachita bubi akuti ndachita cheetelezya lufu tandikaki pe kufwa. Pesi kakuli kuti twwambo twabo katuli twabuyo, taakwe naba omwe uukonzya kundaaba kuli mbabo. Ndayi Kkayisala.”
12 Akkor Festus tanácsával értekezvén, felele: A császárra appelláltál, a császár elé fogsz menni!
Fesitasi naakambula ankamu yakwe wakavuwa wati, “Wakumbila kuyoobetekwa kuli Kkayisala, aboobo uliinka kuli Kkayisala.”
13 Néhány nap elmúltával pedig Agrippa király és Bernicé érkezék Czézáreába, hogy köszöntsék Festust.
Lino nikwakayinda mazuba, Mwami Agilipa a Bbenisi bakasika ku Kkayisaliya kuzoswayila Fesitasi.
14 Mikor pedig több napig időztek ott, Festus elébe adá a királynak a Pál dolgát, mondván: Van itt egy férfiú, kit Félix hagyott fogva.
Nikwakayinda mazuba miingbi kabali nkuko, Fesitasi wakatula kaambo ka Pawulo ku mwami, wakati, “Umwi mwaalumi wakasiigwa okuno aFelekisi kali mwaange.
15 Ki felől, mikor Jeruzsálembe mentem, jelentést tőnek a főpapok és a zsidóknak vénei, kérve ő ellene ítéletet.
Nindakali mu Jelusalemu bapayizi bapati abapati baba Juda bakeeta twaambo tukazyania ayooyu mwaalumi kulindime, akukumbila kuti apegwe mulandu.
16 Kiknek azt felelém, hogy nem szokásuk a rómaiaknak, hogy valamely embert halálra adjanak, mielőtt a vádlott szembe nem állíttatik vádlóival, és alkalmat nem nyer a vád felől való mentségére.
Ndakavwiila kuti tachili muchiyanza chaba Roma pe kwaaba muntu wabikwa kaambo, katanalangana aabo bakamubika kaambo, akujana chiindi chakulyaambilila mulandu ngobamupede.
17 Mikor azért ők ide gyűltek, minden haladék nélkül másnap az ítélőszékbe ülvén, előhozatám azt a férfiút,
Nkenkaako, nimbakabunga okuno, teendakachedwa pe, pesi nibwakacha ndakakkala achuuno chakubeteka akulayilila kui mwaalumi ooyo aletwe.
18 Ki ellen, mikor vádlói előálltak, semmi bűnt nem hoztak fel azok közül, a miket én sejtettem:
Nebanyampuka basikumupa mulandu, teebakamupa mulandu mboli mbundakali kulangilila pe.
19 Hanem valami vitás kérdéseik valának ő vele az ő tulajdon babonaságuk felől, és bizonyos megholt Jézus felől, kiről Pál azt állítja vala, hogy él.
Nekuba kuti bakali amibuzyo imwi yankombelo yabo beni, ayamuntu uutegwa Jesu wakafwa ngwasinizya Pawulo kuti muumi.
20 Én pedig bizonytalanságban lévén az e felől való vitára nézve, kérdém, vajjon akar-é Jeruzsálembe menni, és ott ítéltetni meg ezek felől.
Lino mbendakatalikwe bwiini akubuzisisya makani aliboobu, ndakabuzya kuti ulayanda na kuya kuJelusalemu akabetekwe aatala azeezi zintu.
21 Pál azonban appellálván, hogy ő Augustus döntésére tartassék fenn, parancsolám, hogy tartassék fogva, míg őt a császárhoz nem küldhetem.
Pesi Pawulo naakakumbila kuti asisigwe lwamwami mupati, ndakalayilila kuti alindwe mane nkamutimizye kuli Kkayisala.”
22 Agrippa pedig monda Festusnak: Szeretném magam is azt az embert hallani. Ő pedig monda: Holnap meg fogod őt hallani.
Agilipa wakati kuli Fesitasi, “Ambebo ndilayanda kumumvwa mwaalumi ooyu.” “Juunza,” wakasandula Fesitasi, “ulamumvwa.”
23 Másnap tehát eljővén Agrippa és Bernicé nagy pompával, és bemenvén a kihallgatási terembe az ezredesekkel és a város főfőpolgáraival együtt, Festus parancsolatjára előhozák Pált.
Nkabela muzuba lyakatobela, Agilipa a Bbenisi bakasika abulemu bupati; bakasika mung'anda yakuswiilizya amntoomwe abasilumamba bapati abapati bamuchisi. Fesitasi nakalayilila, Pawulo wakeetwa kuli mbab.
24 És monda Festus: Agrippa király, és ti férfiak mindnyájan, kik velünk egybe itt vagytok! Látjátok őt, ki felől a zsidóknak egész sokasága megkeresett engem, mind Jeruzsálemben, mind itt, azt kiáltva, hogy nem kell néki tovább élnie.
Fesitasi wakati, “Omwami Agilipa, andinywe moonse nobaluumi nimuli aamwi andiswe aano, mwamubona mwaalumi ooyu, muntu ngundakakambilwa aba Juda ku jelusalemu akookuno alimwi bakoompolola kulindime kuti tacheelede pe kupona.
25 Én pedig, ámbár megértém, hogy semmi halálra méltó dolgot sem cselekedett, de mivel éppen ő maga appellált Augustusra, elvégeztem, hogy elküldöm őt.
Ndakajana kuti taakwe chintu nchaakachita cheelede lufu; pesi nkaambo kakulikumbilila kumwami mupati, ndakakanza kumutumina.
26 Ki felől nem tudok valami bizonyost írni az én uramnak. Ezért hoztam őt előtökbe, és kiváltképen te elődbe, Agrippa király, hogy a kihallgatás megtörténtével tudjak mit írni.
Pesi nsikwe majwi abukamboni akulembela mwami wangu. Nkaambo kaako nchindamweta kulindinywe, ikapati kunembo lyako Mwami Agilipa, kuti ndijane zyakulemba aatala amulandu ooyu.
27 Mert esztelen dolognak látszik nékem, hogy a ki foglyot küld, az ellene való vádakat is meg ne jelentse.
Kwabaanga mbufubafuba kulindime kuti nditumine mwaange, alimwi kataambilidwe milandu njatamizizigwe.”
