Apostolok 21
1 A mint pedig, ő tőlük elszakadván, elindultunk, egyenesen haladva Kóusba érkezénk, másnap pedig Rhodusba, és onnét Patarába.
And it came to pass, at our sailing, having been parted from them, having run direct, we came to Coos, and the succeeding [day] to Rhodes, and there to Patara,
2 És mikor találtunk egy hajót, mely Fenicziába méne által, abba beülvén, elhajózánk.
and having found a ship passing over to Phoenicia, having gone on board, we sailed,
3 És miután megláttuk Cziprust és elhagytuk azt balkézre, evezénk Siriába, és Tirusban köténk ki: mert a hajó ott rakja vala ki a terhét.
and having discovered Cyprus, and having left it on the left, we were sailing to Syria, and landed at Tyre, for there was the ship discharging the cargo.
4 És ott maradánk hét napig, miután feltaláltuk a tanítványokat, kik Pálnak mondják vala a Lélek által, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.
And having found out the disciples, we tarried there seven days, and they said to Paul, through the Spirit, not to go up to Jerusalem;
5 Mikor pedig eltöltöttük azokat a napokat, kimenvén, elutazánk; kikísérvén bennünket mindnyájan feleségestől, gyermekestől egészen a városon kívülre. És a tenger partján térdre esve imádkozánk.
but when it came that we completed the days, having gone forth, we went on, all bringing us on the way, with women and children, to the outside of the city, and having bowed the knees on the shore, we prayed,
6 És egymástól elbúcsúzván, beülénk a hajóba, azok pedig megtérének az övéikhez.
and having embraced one another, we embarked in the ship, and they returned to their own friends.
7 Mi pedig a hajózást bevégezvén, Tirusból eljutánk Ptolemaisba; és köszöntvén az atyafiakat, nálok maradánk egy napig.
And we, having finished the course, from Tyre came down to Ptolemais, and having greeted the brothers, we remained one day with them;
8 Másnap pedig elmenvén Pál és mi, kik ő vele valánk, érkezénk Czezáreába; és bemenvén a Filep evangyélista házába, ki ama hét közül való vala, ő nála maradánk.
and on the next day Paul and his company having gone forth, we came to Caesarea, and having entered into the house of Philip the evangelist—who is of the seven—we remained with him,
9 Ennek pedig vala négy szűz leánya, a kik prófétálnak vala.
and this one had four daughters, virgins, prophesying.
10 Mialatt pedig mi több napig ott maradánk, alájöve egy Júdeából való próféta, névszerint Agabus.
And we remaining many more days, there came down a certain one from Judea, a prophet, by name Agabus,
11 És mikor hozzánk jött, vevé Pálnak az övét, és megkötözvén a maga kezeit és lábait, monda: Ezt mondja a Szent Lélek: A férfiút, a kié ez az öv, ekképen kötözik meg a zsidók Jeruzsálemben, és adják a pogányoknak kezébe.
and he having come to us, and having taken up the girdle of Paul, having also bound his own hands and feet, said, “Thus says the Holy Spirit: The man whose is this girdle—so will the Jews in Jerusalem bind, and they will deliver [him] up into the hands of nations.”
12 Mikor pedig ezeket hallottuk, kérők, mind mi, mind az oda valók, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.
And when we heard these things, we called on [him]—both we, and those of that place—not to go up to Jerusalem,
13 De Pál felele: Mit míveltek sírván és az én szívemet kesergetvén? mert én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézusnak nevéért.
and Paul answered, “Why are you weeping, and crushing my heart? For I am ready, not only to be bound, but also to die at Jerusalem for the Name of the Lord Jesus”;
14 Mikor azért nem engedett, megnyugodtunk, mondván: Legyen meg az Úrnak akaratja.
and he not being persuaded, we were silent, saying, “The will of the LORD be done.”
15 E napok után pedig felkészülődvén, felmenénk Jeruzsálembe.
And after these days, having taken [our] vessels, we were going up to Jerusalem,
16 Jövének pedig mi velünk együtt a tanítványok közül is Czézáreából, kik elvezetének bizonyos cziprusi Mnásonhoz, egy régi tanítványhoz, hogy ott legyen szállásunk.
and there went also of the disciples from Caesarea with us, bringing with them him with whom we may lodge, a certain Mnason of Cyprus, an aged disciple.
17 Mikor azért Jeruzsálembe jutottunk, örömmel fogadának minket az atyafiak.
And we having come to Jerusalem, the brothers gladly received us,
18 Másnap pedig beméne Pál velünk együtt Jakabhoz; és a vének mindnyájan ott valának.
and on the next day Paul was going in with us to James, all the elders also came,
19 És köszöntvén őket, elbeszélé egyenként, a miket az Isten a pogányok között az ő szolgálata által cselekedett.
and having greeted them, he was expounding, one by one, each of the things God did among the nations through his ministry,
20 Azok pedig ezt hallván, dicsőíték az Urat; és mondának néki: Látod, atyámfia, mely sok ezeren vannak zsidók, kik hívőkké lettek; és mindnyájan buzognak a törvény mellett:
and they having heard, were glorifying the LORD. They also said to him, “You see, brother, how many myriads there are of Jews who have believed, and all are zealous of the Law,
21 Felőled pedig azt hallották, hogy te mindazokat a zsidókat, kik a pogányok között vannak, Mózestől való elszakadásra tanítod, azt mondván, hogy ne metéljék körül fiaikat, se a zsidó szokások szerint ne járjanak.
and they are instructed concerning you, that you teach departure from Moses to all Jews among the nations, saying not to circumcise the children, nor to walk after the customs;
22 Micsoda annakokáért? Mindenesetre össze kell gyülekezni a sokaságnak; mert meghallják, hogy ide jöttél.
what then is it? Certainly the multitude must come together, for they will hear that you have come.
23 Ezt míveld azért, a mit néked mondunk: Van mi köztünk négy férfiú, kik fogadalmat vettek magokra;
This, therefore, that we say to you, do. We have four men having a vow on themselves,
24 Ezeket magad mellé vévén, tisztulj meg velök, és költs rájok, hogy megnyíressék fejöket: és megtudják mindenek, hogy semmi sincs azokban, a miket te felőled hallottak; hanem te magad is úgy jársz, hogy a törvényt megtartod.
having taken these, be purified with them, and be at expense with them, that they may shave the head, and all may know that the things of which they have been instructed concerning you are nothing, but you walk—yourself also—keeping the Law.
25 A pogányokból lett hívők felől pedig mi írtunk, azt végezvén, hogy ők semmi ilyenfélét ne tartsanak meg, hanem csak oltalmazzák meg magokat mind a bálványoknak áldozott hústól, mind a vértől, mind a fúlvaholt állattól, mind a paráznaságtól.
And concerning those of the nations who have believed, we have written, having given judgment, that they observe no such thing, except to keep themselves both from idol-sacrifices, and blood, and a strangled thing, and whoredom.”
26 Akkor Pál maga mellé véve azokat a férfiakat, másnap ő velök megtisztulván, beméne a templomba, bejelentvén a tisztulás napjainak eltelését, a míg mindegyikökért elvégeztetik az áldozat.
Then Paul, having taken the men, on the following day, having purified himself with them, was entering into the temple, announcing the fulfilment of the days of the purification, until the offering was offered for each one of them.
27 Mikor pedig a hét nap immár eltelőben volt, az Ázsiából való zsidók, meglátván őt a templomban, felindíták az egész sokaságot, és reá veték kezöket,
And as the seven days were about to be fully ended, the Jews from Asia having beheld him in the temple, were stirring up all the multitude, and they laid hands on him,
28 Kiáltván: Izraelita férfiak, legyetek segítségül: ez az az ember, ki e nép ellen, a törvény ellen és e hely ellen tanít mindenkit mindenütt; ezen felül még görögöket is hozott be a templomba, és megfertéztette ezt a szent helyet.
crying out, “Men, Israelites, help! This is the man who, against the people, and the Law, and this place, is teaching all everywhere; and further, also, he brought Greeks into the temple, and has defiled this holy place”;
29 Mert látták vala annakelőtte az efézusi Trofimust ő vele a városban, kiről azt vélék, hogy Pál bevitte a templomba.
for they had seen before Trophimus, the Ephesian, in the city with him, whom they were supposing that Paul brought into the temple.
30 Megmozdula azért az egész város, és a nép összecsődüle: és Pált megragadván, vonszolják vala ki őt a templomból: és mindjárt bezáratának az ajtók.
All the city was also moved and there was a running together of the people, and having laid hold on Paul, they were drawing him out of the temple, and immediately were the doors shut,
31 Mikor pedig meg akarák őt ölni, feljuta a hír a sereg ezredeséhez, hogy az egész Jeruzsálem felzendült.
and they seeking to kill him, a rumor came to the chief captain of the band that all Jerusalem has been thrown into confusion,
32 Ki azonnal vitézeket és századosokat vévén maga mellé, lefutott hozzájok. Azok pedig mikor meglátták az ezredest és a vitézeket, megszűnének Pált verni.
who, at once, having taken soldiers and centurions, ran down on them, and they having seen the chief captain and the soldiers, left off beating Paul.
33 Akkor odaérvén az ezredes, elfogatá őt, és parancsolá, hogy kötözzék meg két lánczczal; és tudakozá, hogy kicsoda és mit cselekedett.
Then the chief captain, having come near, took him, and commanded [him] to be bound with two chains, and was inquiring who he may be, and what it is he has been doing,
34 De ki egyet, ki mást kiált vala a sokaság között; és mikor nem értheté meg a bizonyos valóságot a zajongás miatt, parancsolá, hogy vigyék el őt a várba.
and some were crying out one thing, and some another, among the multitude, and not being able to know the certainty because of the tumult, he commanded him to be carried into the stronghold,
35 Mikor pedig a lépcsőkhöz jutott, lőn, hogy úgy vivék őt a vitézek a néptömeg erőszaktétele miatt;
and when he came on the steps, it happened he was carried by the soldiers, because of the violence of the multitude,
36 Mert követi vala a népnek sokasága, kiáltozva: Öld meg őt!
for the crowd of the people was following after, crying, “Away with him.”
37 És mikor immár a várba akarák bevinni Pált, monda az ezredesnek: Vajjon szabad-e nékem valamit szólanom te hozzád? Az pedig monda: Tudsz görögül?
And Paul being about to be led into the stronghold, says to the chief captain, “Is it permitted to me to say anything to you?” And he said, “Do you know Greek?
38 Hát nem te vagy az az egyiptomi, ki e napoknak előtte fellázította és kivitte a pusztába azt a négyezer orgyilkos férfiút?
Are you not, then, the Egyptian who made an uprising before these days, and led the four thousand men of the assassins into the desert?”
39 Monda pedig Pál: Én ugyan tárzusi zsidó ember vagyok, Cziliczia nem ismeretlen városának polgára; de kérlek téged, engedd meg nékem, hogy szóljak a néphez.
And Paul said, “I, indeed, am a man, a Jew, of Tarsus of Cilicia, a citizen of no insignificant city; and I implore you, permit me to speak to the people.”
40 Mikor aztán az megengedte, Pál a lépcsőkön állva intett kezével a népnek: és mikor nagy csendesség lőn, megszólala zsidó nyelven, mondván:
And he having given him leave, Paul having stood on the stairs, beckoned with the hand to the people, and there having been a great silence, he spoke to them in the Hebrew dialect, saying:
