Apostolok 2
1 És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.
And when the days of pentecost were fully come, while they were all assembled together,
2 És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala.
suddenly there was a sound from heaven, as of a violent wind; and the whole house where they were sitting was filled with it.
3 És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.
And there appeared to them tongues, which were divided like flame; and they rested upon each of them.
4 És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
And they were all filled with the Holy Spirit, and began to speak in diverse languages, as the Spirit gave them to speak.
5 Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak.
Now there were resident at Jerusalem persons who feared God, Jews from all the nations under heaven.
6 Minekutána pedig ez a zúgás lőn, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni.
And when that sound occurred, all the people collected together; and they were agitated, because they every one heard them speaking in their own languages.
7 Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak?
And they were all astonished, and wondered, saying one to another: All these who speak behold, are they not Galileans?
8 Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk?
And how do we hear, each his own language, in which we were born?
9 Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában,
Parthians, and Medes, and Elamites, and those dwelling between the rivers, Jews and Cappadocians, and those from the region of Pontus and of Asia,
10 Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok,
and those from the region of Phrygia, and of Pamphylia, and of Egypt, and of the parts of Lybia near Cyrene, and those who have come from Rome, Jews and proselytes;
11 Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.
and those from Crete, and Arabians. Lo, we hear them speak in our own languages the wonders of God.
12 Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie?
And they all wondered and were astonished, saying one to another: From whom is this thing?
13 Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.
Others however ridiculed them, saying: They have drunken new wine, and are intoxicated.
14 Péter azonban előállván a tizenegygyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!
And afterwards Simon Cephas rose up, with the eleven legates, and elevated his voice, and said to them: Men, Jews, and all ye that reside at Jerusalem; be this known to you, and hearken ye to my words.
15 Mert nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen a napnak harmadik órája van;
For these are not intoxicated, as ye suppose: for lo, it is yet but the third hour.
16 Hanem ez az, a mi megmondatott Jóel prófétától:
But this is what was spoken by Joel the prophet:
17 És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.
It shall be in the last days, saith God, that I will pour my Spirit upon all flesh: and your sons shall prophesy, and your daughters and your young men shall see visions, and your old men shall dream dreams.
18 És épen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkemből, és prófétálnak.
And upon: my servants and my handmaids will I pour my Spirit, in those days, and they shall prophesy.
19 És tészek csudákat az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn, vért, tüzet és füstnek gőzölgését.
And I will give signs in heaven, and prodigies on earth, blood, and fire, and vapor of smoke.
20 A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja.
And the sun shall be turned into darkness, and the moon into blood, before that great and fearful day of the Lord come.
21 És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.
And it shall be, that whoever will call on the name of the Lord, shall live.
22 Izráelita férfiak, halljátok meg e beszédeket: A názáreti Jézust, azt a férfiút, a ki Istentől bizonyságot nyert előttetek erők, csudatételek és jelek által, melyeket ő általa cselekedett Isten ti köztetek, a mint magatok is tudjátok.
Men, sons of Israel, hear ye these words: Jesus the Nazarean, a man made manifest among you by God, by those deeds of power and prodigies which God wrought among you by his hand, as ye yourselves know;
23 Azt, a ki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megölétek:
him, being hereto appointed by the prescience and the good pleasure of God, ye have delivered into the hands of the wicked; and have crucified and slain.
24 Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogvatartatnia.
But God hath resuscitated him, and hath loosed the cords of the grave; because it could not be, that he should be held in the grave.
25 Mert Dávid ezt mondja ő róla: Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert ő nékem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam.
For David said of him: I foresaw my Lord at all times; for he is on my right hand, so that I shall not be moved.
26 Annakokáért örvendezett az én szívem, és vígadott az én nyelvem; annakfelette az én testem is reménységben nyugszik.
Therefore my heart doth rejoice, and my glory exult, and also my body shall abide in hope.
27 Mert nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Hadēs g86)
For thou wilt not leave my soul in the grave, nor wilt thou give thy pious one to see corruption. (Hadēs g86)
28 Megjelentetted nékem az életnek útait; betöltesz engem örömmel a te orczád előtt.
Thou hast revealed to me the path of life; thou wilt fill me with joy with thy presence.
29 Atyámfiai férfiak, szabad nyilván szólanom ti előttetek Dávid pátriárkáról, hogy ő megholt és eltemettetett, és az ő sírja mind e mai napig minálunk van.
Men, brethren, I may speak to you explicitly of the patriarch David, that he died, and also was buried; and his sepulchre is with us to this day.
30 Próféta lévén azért, és tudván, hogy az Isten néki esküvéssel megesküdött, hogy majd az ő ágyékának gyümölcséből támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyheztesse az ő királyi székibe,
For he was a prophet, and he knew, that God had sworn to him by an oath: Of the fruit of thy bowels, I will seat one on thy throne.
31 Előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő teste rothadást nem látott. (Hadēs g86)
And he foresaw, and spoke of the resurrection of Messiah, that he was not left in the grave, neither did his body see corruption. (Hadēs g86)
32 Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten, minek mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.
This Jesus hath God resuscitated; and we all are his witnesses.
33 Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok.
And he it is, who is exalted by the right hand of God, and hath received from the Father a promise respecting the Holy Spirit, and hath sent this gift which, lo, ye see and hear.
34 Mert nem Dávid ment fel a mennyországba; hiszen ő maga mondja: Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbkezem felől,
For David hath not ascended into heaven; because he himself said: The Lord said to my Lord, seat thyself at my right hand,
35 Míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.
until I shall place thy enemies a footstool to thy feet.
36 Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek.
Therefore, let all the house of Israel know, assuredly, that God hath made that Jesus whom ye crucified, to be Lord and Messiah.
37 Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?
And when they heard these things, they were agitated in their heart; and they said to Simon and to the rest of the legates: Brethren, what shall we do?
38 Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.
Simon said to them: Repent, and be baptized every one of you, in the name of the Lord Jesus, for the remission of sins; so that ye may receive the gift of the Holy Spirit.
39 Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.
For the promise is to you, and to your children, and to all those afar off whom God will call.
40 Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!
And in many other words he testified to them, and entreated of them, saying: Live ye from this perverse generation.
41 A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek.
And some of them readily received his discourse, and believed, and were baptized. And there were added, on that day, about three thousand souls.
42 És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.
And they persevered in the doctrine of the legates; and were associated together in prayer, and in breaking the eucharist.
43 Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.
And fear was on every mind: and many signs and prodigies were wrought by the hand of the legates in Jerusalem.
44 Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
And all they who believed, were together; and whatever belonged to them, was of the community.
45 És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
And they who had a possession, sold it, and divided to each one as he had need.
46 És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.
And they continued daily in the temple, with one soul: and at home, they broke bread and took food rejoicing, and in the simplicity of their heart.
47 Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.
And they praised God, and had favor with all the people. And our Lord added daily to the assembly those who became alive.
