Apostolok 18
1 Ezekután Pál Athénből eltávozván, méne Korinthusba.
After these things, withdrawing from Athens, he came unto Corinth;
2 És mikor egy Akvila nevű, pontusi származású zsidóra talált, ki nem régen jött Itáliából, és feleségére Prisczillára (mivelhogy Klaudius megparancsolta vala, hogy a zsidók mind távozzanak Rómából): hozzájuk csatlakozék.
and, finding a certain Jew, by name Aquila, of Pontus by birth, —lately come from Italy, and Priscilla his wife, because Claudius had ordered all the Jews to be leaving Rome, he came unto them,
3 És mivelhogy azonféle míves vala, náluk marada és dolgozik vala. Mesterségökre nézve ugyanis sátorcsinálók valának.
and, because he was of the same craft, he abode with them, and wrought, for they were tent-makers by their trade.
4 Vetekedék pedig minden szombaton a zsinagógában, és igyekezék mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni.
And he began reasoning in the synagogue every sabbath, and was persuading both Jews and Greeks.
5 Mikor pedig megérkeztek Maczedóniából Silás és Timótheus, szorongatá a lélek Pált, és bizonyságot tőn a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus.
When, however, both Silas and Timothy had come down from Macedonia, Paul began to be urged on in the word, bearing full witness unto the Jews that, Jesus, was, the Christ.
6 Mikor pedig azok ellenszegülének és káromlásokat szólának, ruháit megrázva monda nékik: Véretek a fejetekre; én tiszta vagyok: mostantól fogva a pogányokhoz megyek.
But, as they began opposing and defaming, shaking out his garments, he said unto them—Your blood, be upon your own head! Pure, am, I: henceforth, unto the nations, will I go.
7 És általmenvén onnét, méne egy Justus nevű, istenfélő ember házához, kinek háza szomszédos vala a zsinagógával.
And, removing from thence, he came into the house of a certain man by name Titius Justus, who worshipped God, whose house was adjoining unto the synagogue.
8 Krispus pedig, a zsinagógának feje hűn az Úrban egész házanépével egybe; a Korinthusbeliek közül is sokan hallván, hisznek vala, és megkeresztelkednek vala.
But, Crispus, the ruler of the synagogue, believed in the Lord, with all his house. And, many of the Corinthians, hearing, were believing, and being immersed.
9 Monda pedig az Úr látás által éjszaka Pálnak: Ne félj, hanem szólj és ne hallgass:
And the Lord said by night, through means of a vision, unto Paul—Be not afraid! but be speaking, —and do not hold thy peace;
10 Mert én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban.
Inasmuch as, I, am with thee, and, no one, shall set upon thee to harm thee; inasmuch as I have much people in this city.
11 És ott lakozék egy esztendeig és hat hónapig, tanítva köztük az Isten ígéjét.
And he remained a year and six months, teaching among them the word of God.
12 Mikor pedig Gallió volt Akhája tiszttartója, reátámadának a zsidók egyakarattal Pálra, és vivék őt a törvényszék elébe,
But, when Gallio was proconsul of Achaia, the Jews, with one accord, set upon Paul, and led him unto the judgment-seat,
13 Mondván: Ez a törvény ellen való istentiszteletre csábítja az embereket.
saying—Contrary to the law, is this one seducing men to be worshipping God.
14 Mikor pedig Pál meg akará nyitni száját, monda Gallió a zsidóknak: Ha valóban valami bosszútételről, vagy gonosz cselekedetről volna szó, zsidók, igazság szerint meghallgatnálak benneteket:
But, as Paul was about to open his mouth, Gallio said unto the Jews—If, indeed, it had been some wrong or wicked recklessness, O Jews, with reason, in that case, should I have been bearing with you.
15 De ha tanításról, nevekről és a ti törvénytekről van kérdés, ti magatok lássátok; mert én ezekben bíró nem akarok lenni.
If, however, they are questions concerning discourse, and names, and law, that which ye have, ye shall see to it, yourselves; A judge of these things, I, am not disposed to be.
16 És elűzé őket a törvényszék elől.
And he drove them from the judgment-seat.
17 A görögök pedig mindnyájan Sosthenest, a zsinagógának fejét megragadván, verik vala a törvényszék előtt; de Gallió velök semmit sem gondola.
But they all, laying hold of Sosthenes the ruler of the synagogue, began to strike him before the judgment-seat; and, for none of these things, did Gallio care.
18 Pál pedig, miután még több napig ott marada, az atyafiaktól elbúcsúzván, Siriába hajózék, és vele együtt Prisczilla és Akvila, minekutána fejét megnyírta Kenkreában; mert fogadása vala.
Paul, however, still further abiding a good many days with the brethren, bidding them adieu, set sail for Syria; and, with him, Priscilla and Aquila; having shorn his head in Cenchreae, for he had a vow.
19 Juta pedig Efézusba, és azokat ott hagyá; ő maga pedig bemenvén a zsinagógába, vetekedék a zsidókkal.
And they came down to Ephesus; and, as for them, he left them there, —but, himself entering into the synagogue, he reasoned with the Jews.
20 Mikor pedig azok kérék, hogy több ideig maradjon nálok, nem álla reá;
And, when they requested him for a longer time to abide, he consented not;
21 Hanem búcsút vőn tőlük, mondván: Mindenesetre Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem; de ismét megjövök hozzátok, ha Isten akarja. És elhajózék Efézusból.
but, bidding them adieu, and saying—Again, will I return unto you, God willing, he sailed away from Ephesus;
22 És miután Czézáreába érkezék, felmenvén Jeruzsálembe és köszöntvén a gyülekezetet, leméne Antiókhiába.
and, putting in at Caesarea, going up and saluting the assembly, went down unto Antioch;
23 És miután ott bizonyos időt eltöltött, elméne, eljárván renddel Galácia tartományát és Frigiát, erősítve a tanítványokat mind.
and, spending some time, he went forth, passing through, in order, the country of Galatia and Phrygia, confirming all the disciples.
24 Érkezék pedig Efézusba egy Apollós nevű zsidó, alekszandriai származású, ékesenszóló férfiú, ki az írásokban tudós vala.
But, a certain Jew, Apollos by name, an Alexandrian by birth, a learned man, came down to Ephesus, being, mighty, in the Scriptures.
25 Ez meg volt tanítva az Úrnak útára; és lélekben buzgó lévén, szólja és tanítja vala nagy szorgalmatosan az Úrra tartozó dolgokat, jóllehet csak a János keresztségét tudja vala.
The same, had been orally taught the way of the Lord, and, being fervent in his spirit, began speaking and teaching accurately, the things concerning Jesus, —properly knowing, only the immersion of John.
26 És ez kezde nagy bátorsággal szólni a zsinagógában. Mikor pedig meghallgatta őt Akvila és Prisczilla, magok mellé vevék őt, és nyilvábban kifejtették előtte az Istennek útát.
The same, also began speaking boldly in the synagogue; and Priscilla and Aquila, hearing him, took him unto them, and, more accurately, expounded unto him the way of God.
27 Mikor pedig Akhájába akara átmenni, buzdítván őt az atyafiak, írának a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Ki mikor odajutott, sokat használa azoknak, kik hittek vala a kegyelem által:
And, he being minded to pass through into Achaia, the brethren urgently wrote unto the disciples to welcome him, —who, arriving, was very useful unto them who had believed, with his gift;
28 Mert hatalmasan meggyőzi vala a zsidókat nyilvánosan, bebizonyítva az írásokból, hogy Jézus a Krisztus.
for, with great force, began he confuting the Jews, publicly, shewing by the Scriptures that Jesus was, the Christ.
