Apostolok 16
1 Juta pedig Derbébe és Listrába: És ímé vala ott egy Timótheus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak, de görög atyának fia;
Paulo anu ejile aja Derbe na lysra; nulole, Aliya aliga alio obhiigisibhwa oyo aliga nabhilikilwa timotheo, nimusigaji oyo ebhuywe na nyilamwene wechiyaudi oyo Ali mwikilisha ne semwene wae ni Mgiliki,
2 Kiről jó bizonyságot tesznek vala a Listrában és Ikóniumban levő atyafiak.
Abhanu bha LIStra na Ikonia bhamsosisishe obhubhambasi bhwe kisi.
3 Ezt Pál magával akará vinni; és vévén, körülmetélé őt a zsidókért, kik azokon a helyeken valának: mert ismerték mindnyájan az ő atyját, hogy görög volt.
Paulo amwendele koleleki bhagende nage mlugendo kulwejo namugega no kumutenda kusonga ya bhayaudi bhaliga bhaliyeyo okubha bhona bhamumenyele ati esemwene wae ni mgiriki.
4 És a mint általmentek a városokon, meghagyák nékik, hogy tartsák meg a rendeléseket, melyeket végeztek a Jeruzsálemben levő apostolok és vének.
Awo bhaliga ni bhagenda bhatulile ku musi no kusosha amalagililo ku makanisa koleleki bhagekilishe amalagililo ago gandikilwe na jintumwa na abhakaluka eyo Yerusalemu.
5 A gyülekezetek azért erősödének a hitben, és gyarapodának számban naponként.
kwibhyo amakanisa ngakomesibhwa mulikilisha na bhalya bhekilisishe mbheyongesha kwo bhafu bhuli lunaku.
6 Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivelhogy eltiltatának a Szent Lélektől, hogy az ígét Ázsiában hirdessék,
Paulo na bhejabho nibhagenda Firigia na galatia, kulwo kubha MWOYO wa Nyamuanga abhaganyishe okulasha omusango eyo mwijimbho lya Asia.
7 Misia felé menvén, igyekeznek vala Bithiniába jutni; de nem ereszté őket a Lélek.
Bejile bhafogela misia, bhalegeja okugenda Bithinia, nawe Mwoyo Mwelu wa Yesu nabhaganya.
8 Áthaladván azért Misián, lemenének Tróásba.
kulwejo mbhatula misia bhaja mbhakinga mu musi gwa Troa.
9 És azon az éjszakán látás jelenék meg Pálnak: egy macedón férfiú állt előtte, kérve őt és ezt mondva: Jer által Macedóniába, és légy segítségül nékünk!
Ebhilolo nibhimubhonekela Paulo mungeta, aliga Alio omunu wa makedonia emeleguyu, namubhilikila no kwaika “mje muchisakile enu makedonia.”
10 Mihelyt pedig a látást látta, azonnal igyekezénk elmenni Macedóniába, megértvén, hogy oda hívott minket az Úr, hogy azoknak prédikáljuk az evangyéliomot.
Paulo ejile alola Ebhilolo, ni chimala ni chilabha okuja Makedonia, namenya ati Nyamuanga achibhilikie okuja okulasha omusango Gwo bwana.
11 Elhajózván azért Tróásból, egyenesen Sámothrákéba mentünk, és másnap Neápolisba;
kwibyo nchisokayo eyo Troa, nchigenda gumwi gumwi nchikinga Samothrake, no lunaku olwo lwalubhie nchikinga mu musi ogwa Neapoli.
12 Onnét pedig Filippibe, mely Macedónia azon részének első gyarmatvárosa. És ebben a városban töltöttünk néhány napot.
okusakao nchigenda Filipi nigwo gumwi no musi gwa makedonia, ni musi gwa insonga mu bhutunge bhwe chilumi na nchinyanja naku nyafuo.
13 És szombatnapon kimenénk a városon kívül egy folyóvíz mellé, hol az imádkozás szokott lenni; és leülvén, beszélgeténk az egybegyűlt asszonyokkal.
Ku lunaku olwa isabhato, chagendele anja mwilango ku njila yo mugela, kwi bhala linu chetogelaga ati echibhona libhala aokukolela lisabhwa. Chenyanjile ansi no kwaika na mai abhandi bhanu Bhejile amwi.
14 És egy Lidia nevű, Thiatira városbeli bíborárús asszony, ki féli vala az Istent, hallgata reánk. Ennek az Úr megnyitá szívét, hogy figyelmezzen azokra, a miket Pál mond vala.
Omugasi umwi unu kabhilikilwa Lidia omukani wa jijambhalau okusoka mu musi gwa Tiatira, oyo kamulamya Nyamuwanga, achitegelesishe. Latabugenyi namwigula omwoyo gwae no kugwata emisango ejo ja ikilwe na Paulo.
15 Mikor pedig megkeresztelkedék mind házanépével egybe, kére minket, mondván: Ha az Úr hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz, és maradjatok ott. És unszola minket.
ejile Amala okubhatijibhwa, omwene na inyumbha yae yona, achisabhilwe naika,”labha mwandola anye kubha mulengelesi ku Latabugenyi, Mbe enibhelembheleja mwingile no kwinyanja ewani.” Nachilebheja muno.
16 Lőn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jöve előnkbe, kiben jövendőmondásnak lelke vala, ki az ő urainak nagy hasznot hajta jövendőmondásával.
Nibha ati, ao chaliga nichigenda okusabhwa, muyalakaji umwi unu aliga Ali na masambhwa go bhumenyi nabhonana neswe. amuletee esebugenyi wae ebhona lwafu mu kulagula.
17 Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az idvességnek útját hirdetik.
Omugasi unu amulubhile Paulo amwi neswe, nayogana no kwaika “abhulume bhanu nibhakosi bha Nyamuanga unu ali mkulu, bhanu abhabhalasisha emwe emisango jo omwelulo.”
18 Ezt pedig több napon át mívelte. Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle. És kiméne abban az órában.
Akolele kutyo ku naku nyafu, nawe Paulo aliga abhiilisibhwe ne chikolwa echo, ekebhukie inyuma no kulibhila lisabhwa ati,”msokeko kulwa lisina lwa Yesu usoke munda yae. one ndisokako no kumusiga ku mwanya ogwo.
19 Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást, vonák a piaczra a hatóságok elé.
Bhesebhugenyi bae Bejile bhalola ati eliikanya lya libhona lyebhwe lyasokao, mbhabhagwatile Paulo na Sila no kubhakwese-la mwigulilo imbhele ya bhakulu.
20 És odavezetvén őket a bírákhoz, mondának: Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják a mi városunkat,
Bhejile bhabhakingya ku bhalamusi, mbhaika,” abhalume bhanu mbhayaudi abhaletelesha injogele nene agati ya musi gweswe.
21 És olyan szertartásokat hirdetnek, melyeket nem szabad nékünk bevennünk, sem cselekednünk, mivelhogy rómaiak vagyunk.
Abheigisha emisango jinu jitali mu bhilagilo bheswe okugalamila amwi kugalubha kuti Barumi.”
22 És velök egyben feltámada a sokaság ő ellenök. A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszőzteték őket.
liijo nilibhemukila litasikene ku Paulo na Sila, abhalamusi mbhatemula emyenda jebhwe no kubhafula no kulagilila bhabhumwe jisimbho
23 És miután sok ütést mértek rájok, tömlöczbe veték őket, megparancsolva a tömlöcztartónak, hogy gondosan őrizze őket.
Bejile bhamala okubhabhuma jisimbho nyafu, mbhabhalasa mwibhoyelo no kubhalamula abhasilikale bha mwibhoyelo bhabhalinde kisi.
24 Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket a belső tömlöczbe, és lábaikat kalodába szorítá.
Bhejile bhamala okulamila echilagilo echo, abhasilikale bha mwibhoyelo mbhabhesa mu chumbha cha munda ya libhoyelo no kubhabhoya amagulu gebhe mwibhala linu abhabhikile.
25 Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket.
omwanya gwa mungeta agati, Paulo na sila bhaliga nibhasabhwa no kwimba jinyimbo jo kumukusha Nyamuanga, enu abhabhoywa abhandi nibhabhategelesha,
26 És hirtelen nagy földindulás lőn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöcz fundamentomai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak.
mwanya mutoto nilibhonekana linyamutikima enene no lufuka lwa liboyelo Lwona nilunegena, emilyango ja libhoyelo nijiguka, na amabhoyelo ga abhabhoywa gona ngagela.
27 Fölserkenvén pedig a tömlöcztartó, és látván, hogy nyitva vannak a tömlöcznek ajtai, kivonva fegyverét, meg akará magát ölni, azt gondolván, hogy elszöktek a foglyok.
Omulisi wa liboyelo nalafya okusoka muntilo nalola emilyango ja liboyelo jigukile; kwibyo nagega lipanga lwae kulwo kubha aliga nenda okwiita kwa insonga eganilisishe ati abhabhoywa Bhona bhatolokele,
28 Pál azonban nagy fenszóval kiáltá, mondván: Semmi kárt ne tégy magadban; mert mindnyájan itt vagyunk!
Mbe nawe Paulo nayogana kwo bhulaka bhunene, naika “uteutasha kwa insonga Bona chilio anu”.
29 Az pedig világot kérve beugrott, és remegve borult Pál és Silás elé,
omulisi wa liboyelo nasabhwa jitala jiletwe nengila munda ya libhoyelo, kwo bhangu, nayalala nokubhaya, nabhabwila Paulo na sila,
30 És kihozván őket, monda: Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek?
nabhaulusha Anja ya libhoyelo naika,” bhakulu, nikole atiki koleleki nibhone kukila?”
31 Azok pedig mondának: Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!
bhona mbhamubwila, ati “mwikilishe Latabugenyi Yesu nawe oukisibwa amwi na inyumba. yao”.
32 És hirdeték néki az Úrnak ígéjét, és mindazoknak, kik az ő házánál valának.
Bhaikile omusango gwa Latabugenyi ewae, amwi na bhanu abha ika ewae,
33 És az magához vévén őket az éjszakának azon órájában, megmosá az ütésektől; és megkeresztelkedék azonnal ő és az övéi mindnyájan.
omulisi wa mwibhoyelo abhagegele mugeta eyo no kubhosha olubhala olwo bhautalile, omwene amwi na bhanu bha ika ewae nibhabhatijibhwa ao.
34 És bevivén őket házába, asztalt teríte nékik, és egész háznépével egyben örvendeze, hogy hitt az Istennek.
Nabhaleta Paulo na sila ika ewae no kubhayana ebhilyo. omwene nabha no bhukondeleywe bunene amwi na bhanu bha ika ewae kwa insonga bhamwikilisishe Nyamuanga.
35 Mikor pedig megvirradt, a bírák elküldék a poroszlókat, mondván: Bocsásd el azokat az embereket.
Yalinga mu mwisi, abhalamusi bhatumile emisango ku mulisi ulya owa liboyelo bhaika,”mbhasige abhanu balya bhagende”,
36 A tömlöcztartó pedig tudtára adá e szavakat Pálnak: A bírák ide küldöttek, hogy bocsássalak el titeket: most azért kimenvén, menjetek el békességgel!
Omulisi wa liboyelo namumenyesha Paulo ingulu ye misango ejo ati,”Abhalamusi bhatumile emisango okubhabhwila bhagende; kwibyo muuluke Anja mugende kwo mulembe”
37 Pál pedig monda nékik: Megvesszőztek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, holott római emberek vagyunk, és tömlöczbe vetettek: és most alattomban akarnak bennünket kiküldeni? Nem úgy; hanem jőjjenek ők maguk és vezessenek ki minket.
Mbe nawe Paulo nabhabwila,” bhachibhumile abhwelu, abhanu abho bhaliga bhalumi obhutachilamula nawe mbhachesa mwibhoyelo: kaoli abhenda okuchisoshamo kwa imbhisike? Uli, jitakutulikana, abhene bhaje bhachisoshemo munu anu”.
38 A poroszlók pedig megmondák a bíráknak e beszédeket; és azok megfélemlének, mikor meghallották, hogy rómaiak,
Abhalisi mbhabhamenyesha Abhalamusi ingulu ye misango ejo, abhalamusi nibhobhaya muno anu bhejile bhakamenya ati Paulo na Sila ni bhalumi.
39 És odamenvén, megkérlelék őket: és kivezetvén, kérék, hogy menjenek ki a városból.
Abhalamusi mbhaja nibhabhalembeleja bhauluke bhejile bhabhaulusha Anja ya libhoyelo, bhabhasabhile Paulo na Sila bhauluke Anja yo musi gwebhwe.
40 Kijövén pedig a tömlöczből, bemenének Lidiához; és mikor látták az atyafiakat, vígasztalák őket, és eltávozának.
Kulwejo Paulo na Sila mbhauluka Anja ya libhoyelo mbhaja ika ewa Lidia. Paulo na Sila Bhejile bhabhalola abhasu bhabhasimbhagilisha omwoyo no kumala mbhasokao mu musi ogwo.
