Apostolok 14
1 Lőn pedig Ikóniumban, hogy ők együtt menének be a zsidók zsinagógájába, és prédikálának, úgyannyira, hogy mind zsidóknak, mind görögöknek nagy sokasága lőn hívővé.
Ma angdên han Iconiuma khom Judangei Synagog taka an lûta, thurchi an misîra, Juda le Jentail tamtakin an iem zoia.
2 A kik azonban a zsidók közül nem hivének, felindíták és megharagíták a pogányoknak lelkét az atyafiak ellen.
Hannirese a iem nuomloi Judangei han Jentailngei an misieta an min mumâk zoi.
3 Azért sok időt töltöttek ott, bátran prédikálva az Úrban, ki bizonyságot tesz vala az ő kegyelmének beszéde mellett, és adja vala, hogy jelek és csodák történjenek az ő kezeik által.
Tîrtonngei han hâitaka Pumapa thurchi misîrin ha khuoa han sôttak an oma; mahan a lungkhamna chongril tîrtonngeiin an misîr hah adik ti minlangnân an kuta sininkhêlngei le sin kamâmruoingei an sina.
4 De a városnak sokasága meghasonlék; és némelyek a zsidók mellett, mások pedig az apostolok mellett valának.
Khopuilien sûnga mipuingei pâl inikin an insen zoia. Senkhat Judangei tieng, senkhat tîrtonngei tieng.
5 És mikor a pogányok és zsidók az ő főembereikkel egybe támadást indítának, hogy bosszúsággal illessék és megkövezzék őket,
Hanchu Jentailngei le Judangei an ruoipungei le tîrtonngei hah lung leh dênga dûkmintong rang an bôka.
6 Ők megtudták, és elfutának Likaóniának városaiba, Listrába és Derbébe, és a körülvaló tartományba,
Tîrtonngeiin ma chong hah an lei riet lechu Lycaonia rama Lystra le Derbe khopuilienngei le a kol revêla ram ngeia an rota.
7 És ott prédikálják vala az evangyéliomot.
Mahan annîn Thurchi Sa an misîr tir zoi.
8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.
Lystra khuoa mi inkhat a suok renga kholra lôn theiloi a oma.
9 Ez hallá Pált beszélni: a ki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul,
Mahan ama ânsunga Paul thurchi misîr a rangâia. Damna ranga iemna a nei ti Paul'n a mûn chu ama hah Paul'n a en ngita,
10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt.
male rôl inringtakin, “Ne ke le injîkzatin inding roh!” a tia. Ama hah ân chôma, a lôn titir kelen zoi.
11 A sokaság pedig mikor látta, a mit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban!
Mipuingeiin Paul sintho hah an mu lechu anni Lycaonia chongin an inieka, “Pathienngei miriem changin ei kôm an juong chum ani hih!” an tia.
12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő.
Barnabas riming hah Zeus an tia, male Paul hah thurchi misîr uol ngâi ani sikin Hermes an tia.
13 Jupiter papja pedig, a kinek temploma az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala.
Hanchu, Zeus pathien ochai, an biekin, khopui pêntienga om han serâtchalngei le pârthilrûingei mokota a hongchôia, mipuingei lehan tîrtonngei biekna ranga that rangin an mintuoa.
14 Mikor azonban ezt meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván
Ma anga tho ranga an mintuo hah Barnabas le Paul'n an riet lechu an puon an potkhêra, mipui lâi tieng tânin an inieka.
15 És ezt mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:
“Mahih irang mo nin tho? keini khom nangni anga miriem papai kêng kin ni. Mahin keini hih Thurchi Sa misîr ranga om ke kin ni, hi kâmnângloi neinunngei hih mâka Pathien aring, invân, pilchung, tuikhanglien le an sûnga om murdi Sinpu tienga nin hong kop theina rangin.
16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni:
Tiena han chu, Pathien'n mitin an lampui chit jûi rangin a phal ngâia.
17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Hannirese ama aom ti rietnân neinun sa nangni thopên a minlang ngâi. Invân renga ruo le chimungei azora taka nangni a pêk ngâia, sâk rang le nin mulungrîla râisâna sip nangni a pêk ngâi” an tia.
18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.
Ha chonga han tîrtonngeiin mipuingei chu an kôm inbôlna pêk loi rangin an khap thei jâma.
19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.
Pisidia rama Antioch le Iconium renga Juda senkhatngei an honga; mipuingei hah an tieng an methêm mene zoia; Paul hah lung leh an dênga, a thi zoi tiin an mindona khopui renga an kai suoa.
20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe.
Hannirese, iempungei hah a kôla an hong indingin chu ânthoia, khopuia han a lût nôk zoia. Anangtûkah chu Barnabas le Derbea an se zoi.
21 És miután hirdették az evangyéliomot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába.
Paul le Barnabas'n Derbea han Thurchi Sa an misîra, ruoisi tamtak an man nûkin Lystra, Iconium le Pisidia rama Antioch ngeia an kîr nôka.
22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.
“Intakna tamtak tuong ngêtin Pathien Rêngrama ei lût rang ani,” tia minchûn iempungei hah an mindeta, taksôn dika omtit rangin an mohôka.
23 Miután pedig választottak nékik gyülekezetenként véneket, imádkozván bőjtölésekkel egybe, ajánlák őket az Úrnak, kiben hittek vala.
Koiindang tina upangei an phun pe ngei tira, bungêiin an chubai suole an iemna Pumapa, an taksônpu kuta an bâng tir zoia.
24 És Pisidián általmenvén, menének Pamfiliába.
Pisidia ram an sir zoiin chu Pamphylia ram an hong tunga.
25 És miután Pergában hirdették az ígét, lemenének Attáliába;
Perga taka thurchi an misîr zoiin chu Attalia an sea,
26 És onnét elhajózának Antiókhiába, a honnét az Isten kegyelmére bízták volt őket arra a munkára, melyet elvégeztek.
ma renga hah chu rukuongin Antioch an se nôk zoia. Ha mun hah hi zora an chuonsin an zoi hih, an phut rang lâia Pathien moroina kuta bânga an omna mun hah ani.
27 Mikor pedig megérkeztek és a gyülekezetet egybehívták, elbeszélék, mily nagy dolgokat cselekedett az Isten ő velök, és hogy a pogányoknak kaput nyitott a hitre.
Antioch an tungin chu koiindangngei an koibûma, anni ngei manga Pathien'n sin a tho ngei murdi le Jentailngei ta ranga iemna lampui a mo-ong pe ngei tie hah an rila.
28 Ott aztán nem kevés időt töltöttek a tanítványokkal.
Mahan iempungei leh zora sôtzan an oma.
