Apostolok 13
1 Valának pedig Antiókhiában az ott levő gyülekezetben némely próféták és tanítók: Barnabás és Simeon, ki hivattatik vala Nigernek, és a Czirénei Luczius és Manaen, ki Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltetett vala, és Saulus.
E kꞌo kꞌu qꞌalajisal taq rech ri utzij ri Dios xuqujeꞌ aꞌjtijabꞌ pa ri komontyox rech ri tinimit Antioquía pa Siria, ri Bernabé, ri Simón (ri kabꞌix Qꞌeq che), ri Lucio (aj Cirene), ri Manaén ri junam xekꞌiy rukꞌ ri Herodes Antipas, xuqujeꞌ ri Saulo.
2 Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és bőjtölének, monda a Szent Lélek: Válaszszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, a melyre én őket elhívtam.
Jun qꞌijal are tajin kakibꞌan chꞌawem xuqujeꞌ tajin kakiqꞌip kiwaꞌim, ri Uxlabꞌixel xubꞌij chike: Chiꞌqꞌata ri Bernabé rachiꞌl ri Saulo rech kebꞌe che ri chak ri e nusikꞌim wi.
3 Akkor, miután bőjtöltek és imádkoztak, és kezeiket reájok vetették, elbocsáták őket.
Xkibꞌan kꞌu qꞌipoj waꞌim xuqujeꞌ xkibꞌan chꞌawem pa kiwiꞌ ri Saulo rachiꞌl ri Bernabé xkiya kiqꞌabꞌ pa kiwiꞌ, kꞌa te riꞌ xeꞌkitaq bꞌik.
4 Ők annakokáért, miután kibocsáttattak a Szent Lélektől, lemenének Szeleucziába; és onnét elevezének Cziprusba.
Ri Uxlabꞌixel xutaq bꞌik ri Bernabé rachiꞌl ri Saulo xebꞌe chuchiꞌ ri jaꞌ rech Seleucia kelik bꞌi chilaꞌ xebꞌe puꞌwiꞌ ri jaꞌ xoꞌpan pa jun leꞌaj sutital che jaꞌ pa ri tinimit Chipre.
5 És mikor Salamisba jutottak, hirdeték az Isten beszédét a zsidóknak zsinagógáiban: és János is velük vala, mint segítőtárs.
Are xoꞌpan pa ri tinimit Salamina, xoꞌk pa ri Sinagoga kech ri winaq aꞌj Israel chilaꞌ xkitzijoj wi ri utzij ri Dios. Ri Juan Marcos xeꞌ kukꞌ chikitoꞌik.
6 És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy ördöngős hamispróféta zsidóra, kinek neve vala Barjézus;
Xebꞌe pa jaljoj taq tinimit kꞌa te riꞌ xoꞌpan pa ri tinimit Pafos. Chilaꞌ xketaꞌmaj wi uwach jun ajqꞌij, jun menkꞌetinel aꞌj Israel ubꞌiꞌ Barjesús.
7 Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kíváná hallani az Isten beszédét.
Ri achi riꞌ kachakun rukꞌ ri qꞌatal tzij, Sergio Paulo, jun qꞌatal tzij ri sibꞌalaj kꞌo retaꞌmabꞌal. Xtaqan kꞌu chikisikꞌixik ri Bernabé rachiꞌl ri Saulo, rumal cher karaj kuta ri utzij ri Dios.
8 Elimás, az ördöngős azonban (mert így magyaráztatik az ő neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittől.
Are kꞌu ri Elimas ri ajqꞌij (are waꞌ ri ubꞌiꞌ pa tzijobꞌal griego) xukoj ukꞌuꞌx ri nim qꞌatal tzij rech man kutatabꞌej ta ri kakitzijoj ri Bernabé rachiꞌl ri Saulo rech jeriꞌ man kakojon taj.
9 De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Lélekkel, szemeit reá vetve,
Ri Saulo ubꞌiꞌ Pablo xnoj che ri Uxlabꞌixel ko xukaꞌyej ri achi.
10 Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szűnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani?
Kꞌa te riꞌ xubꞌij che: ¡Ralkꞌwaꞌl itzel, at ukꞌulel ri sukꞌal, at nojinaq che menkꞌetinik, xuqujeꞌ bꞌanoj tzij. At ukꞌulel ronojel utzilal! ¿Jampaꞌ kattaniꞌk chukotik ri utz laj ubꞌe ri Ajawxel?
11 Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetőket.
Ri Ajawxel kꞌut kuqꞌat tzij paꞌwiꞌ rumal riꞌ katmoyar chanim. Man kawil ta chi ri utunal ri qꞌij jun janipa qꞌij. Jeriꞌ aninaq xok sutzꞌ xuqujeꞌ qꞌequꞌmal pa ri ubꞌoqꞌoch ri achi, xuchapleꞌj bꞌinem, man karil ta chi ri ubꞌe, xa xuta chi toqꞌobꞌ xtzuyexik kakꞌut ri ubꞌe.
12 Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hűn, elálmélkodván az Úrnak tudományán.
Ri qꞌatal tzij are xril ri xkꞌulmatajik, xkojonik rumal xmayijanik che ri kꞌutuꞌn rech ri Ajawxel Jesús.
13 Elhajózván pedig Páfusból Pál és kisérői, Pergába, Pámfiliának városába menének. János azonban elválván tőlük, megtére Jeruzsálembe.
Ri Pablo xuqujeꞌ ri e rachiꞌl xeꞌl bꞌik pa ri tinimit Pafos, xebꞌe pa jun jukubꞌ bꞌinibꞌal puꞌwiꞌ ri jaꞌ, xebꞌe pa ri tinimit Panfilia. Xoꞌpan chuchiꞌ ri jaꞌ pa ri tinimit Perge. Chilaꞌ xtzalij wi kanoq ri Juan Marcos xeꞌ kanoq pa Jerusalén.
14 Ők pedig Pergából tovább menve, eljutának Antiókhiába, Pisidiának városába, és bemenvén szombatnapon a zsinagógába; leülének.
Ri Pablo kꞌut rachiꞌl ri Bernabé xkisukꞌu xoꞌpan pa ri tinimit Antioquía pa Pisidia. Pa ri qꞌij rech uxlanem xebꞌe pa ri mulim ibꞌ pa ri Sinagoga.
15 És a törvénynek és a prófétáknak felolvasása után küldének a zsinagógának előljárói ő hozzájok, mondván: Atyánkfiai, férfiak, ha van valami intőbeszédetek a néphez, szóljatok.
Are xsikꞌitaj ri wuj rech ri Moisés, ri naqꞌatalik kakisikꞌij xuqujeꞌ ri kiwuj ri e qꞌalajisal taq rech ri utzij ri Dios, ri e kꞌamal taq bꞌe kech ri winaq ri kimulin kibꞌ xkitaq ubꞌixik chike: Alaxik, we kꞌo tzij iwukꞌ ri kuya jororemal xuqujeꞌ kuꞌtaqchiꞌj ri alaxik kebꞌe chikiwach, chixqꞌaxoq jiꞌbꞌij.
16 Pál azért felkelvén és kezével intvén, monda: Izráelnek férfiai, és ti, kik félitek az Istent, halljátok meg.
Xwaꞌjil kꞌu ri Pablo, pa memal tzij xubꞌij chike chi man kechꞌaw ta na kꞌa te riꞌ xuchapleꞌj chꞌawem xubꞌij: Chitampeꞌ, achyabꞌ aꞌj Israel xuqujeꞌ ri ix man ix aꞌj Israel taj, ri kixiꞌj iwibꞌ cho ri Dios.
17 Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta a mi atyáinkat, és e népet fölemelte, mikor Égyiptomnak földében jövevények valának, és onnét kihozá őket hatalmas karja által.
Ri Dios rech we tinimit Israel xuꞌchaꞌ ri qamam ojer, xuꞌkꞌiyarisaj, xuya kichuqꞌabꞌ are xekꞌojiꞌ pa ri tinimit Egipto, kꞌa te riꞌ rukꞌ ri kwinel laj uqꞌabꞌ xeꞌresaj loq pa ri patanijik.
18 És közel negyven esztendőnek idejéig tűrte az ő erkölcsöket a pusztában.
Xukochꞌ uwach chike kawinaq junabꞌ are xebꞌin pa ri katzꞌinow ulew.
19 És minekutána eltörölt hét népet a Kanaán földén, azoknak földöket sorsvetés által elosztá nékik.
Xusach kiwach wuqubꞌ tinimit ri e kꞌo pa Canaán rech jeriꞌ xuya ri ulew chike ri winaq aꞌj Israel.
20 És azután mintegy négyszázötven esztendeig adott birákat mind Sámuel prófétáig;
We jastaq riꞌ xkꞌulmatajik kajibꞌ ciento rukꞌ kawinaq lajuj junabꞌ. Kꞌa te riꞌ ri Dios xuꞌkoj qꞌatal taq tzij kꞌamal taq kibꞌe ri tinimit Israel, ri kꞌisbꞌal qꞌatal tzij are ri Samuel.
21 Annakutána pedig királyt kérének maguknak, és adá nékik az Isten Sault, a Kis fiát, a Benjamin nemzetségéből való férfiút negyven esztendeig.
Ri winaq xkita kꞌu jun kitaqanel, ri Dios xuya chike ri Saúl ukꞌojol ri Cis, rech ri jupuq winaq rech Benjamín are waꞌ xtaqan pa Israel kawinaq junabꞌ.
22 És mikor őt elveté, támasztá nékik Dávidot királyul; kiről bizonyságot is tőn és monda: Találtam szívem szerint való férfiút, Dávidot, a Jesse fiát, ki minden akaratomat véghez viszi.
Ri Dios are xresaj ri Saúl che taqanel, xukoj ri David che ukꞌaxel, are waꞌ ri xbꞌix che rumal ri Dios: Ri David ukꞌojol ri Isaí are qas kaqaj chinuwach, rumal cher kubꞌan na ronojel ri kinbꞌij che kubꞌano.
23 Ennek magvából támasztott Isten, ígérete szerint, Izráelnek szabadítót, Jézust;
Ri Jesús kꞌut are jun chike ri e rijaꞌl ri David are waꞌ ri kolonel uchiꞌm loq ri Dios chike ri utinimit Israel.
24 Minekutána előbb János az ő eljövetele előtt a megtérésnek keresztségét prédikálta Izráel egész népének.
Majoꞌq kape ri Jesús, are xpe ri Juan Bꞌanal qasanaꞌ, xubꞌij chike ri winaq aꞌj Israel chi rajawaxik kakikꞌex kikꞌuꞌx che ri kimak, ketzalij rukꞌ ri Dios, xuqujeꞌ kabꞌan kiqasanaꞌ.
25 És mikor be akará végezni János az ő tisztét, monda: Kinek gondoltok engem? Nem én vagyok az, hanem ímé én utánam jő, kinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját.
Are xuriq ri kꞌisbꞌal qꞌij rech ukꞌaslemal ri Juan, xubꞌij: “¿Teꞌq piꞌkꞌuꞌx chi in in Mesías? Man in taj. Kape kꞌu na Areꞌ, man taqal ta kꞌu chwe in kinoq che patanil re, man ne taqal ta chwe kinkir ri ximbꞌal uxajabꞌ.”
26 Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetének fiai, és kik ti köztetek félik az Istent, ez idvességnek beszéde néktek küldetett.
Qachalal ralkꞌwaꞌl ri Abraham xuqujeꞌ winaq ri man ix aꞌj Israel taj ix ri kixiꞌj iwibꞌ cho ri Dios, we tzij rech kolotajem chaqe uj xyaꞌtaj wi.
27 Mert a kik lakoznak Jeruzsálemben és azoknak fejei, mivelhogy őt fel nem ismerék, a prófétáknak szavait is, melyeket minden szombaton felolvasnak, ítéletükkel betöltötték.
Ri winaq aꞌj Jerusalén, xuqujeꞌ ri kꞌamal taq kibꞌe man xkichꞌobꞌ taj chi ri Jesús xtzijox loq kumal ri qꞌalajisal taq rech ri utzij ri Dios. Rumal riꞌ xkiqꞌat tzij puꞌwiꞌ je xkibꞌano jetaq ri kitzijom loq ri qꞌalajisal taq rech ri utzij ri Dios, ri kasikꞌix pa ronojel taq qꞌij rech uxlanem.
28 És bár semmi halálra való okot nem találtak, kérék Pilátustól, hogy ölettessék meg.
Man kꞌo ta kꞌu rumal kakamisaxik, pune jeriꞌ xkita wi che ri Pilato chi kakamisaxik.
29 És mikor mindazokat elvégezték, a mik ő felőle megirattak, a fáról levéve sírba helyhezteték.
Are xbꞌantaj kumal ronojel ri tzꞌibꞌatal chrij ri Jesús, xkiqasaj cho ri cheꞌ kꞌa te riꞌ xeꞌkimuqu kanoq.
30 De az Isten feltámasztá őt halottaiból:
Ri Dios kꞌut xukꞌastajisaj uwach chkixoꞌl ri kaminaqibꞌ.
31 És ő megjelent több napon át azoknak, kik együtt jöttek fel ő vele Galileából Jeruzsálembe, kik néki bizonyságai a nép előtt.
Ri Jesús xukꞌut ribꞌ sibꞌalaj kꞌi mul chikiwach ri winaq ri xebꞌin rukꞌ kelik loq pa Galilea xebꞌe pa ri tinimit Jerusalén. Kamik riꞌ, are waꞌ we winaq riꞌ ketzijon ri ukamikal xuqujeꞌ ri kꞌastajibꞌal uwach ri Jesús chike ri tinimit Israel.
32 És mi hirdetjük néktek az atyáknak tett ígéretet, hogy azt az Isten betöltötte nékünk, az ő fiaiknak feltámasztván Jézust:
Kamik riꞌ, uj kꞌo waral chutzijoxik ri utz laj tzij ri bꞌiꞌtal loq chike ri e qamam ojer.
33 Mint a második zsoltárban is meg van írva: Én Fiam vagy te; ma nemzettelek én téged.
Ri Dios xubꞌano ri ubꞌim loq chaqe are xukꞌastajisaj uwach ri Jesús. Are waꞌ ri kubꞌij ri ukabꞌ Salmo che ri Jesús. At at nukꞌojol, kamik riꞌ xinux aTat.
34 Hogy pedig feltámasztotta őt halottaiból, úgy hogy nem is fog többé az enyészetbe visszatérni, azt így mondotta: Néktek adom a Dávid biztos szent javait.
Ri Dios xubꞌij loq chi kuwaꞌjilisaj na ri Jesús chikixoꞌl ri kaminaqibꞌ, man xuya ta kanoq pa ri jul rech kaqꞌayik, xubꞌij xuqujeꞌ: Kinya na ri Tyoxalaj tewechibꞌal ri nuchiꞌm loq che ri David.
35 Azért mondja másutt is: Nem engeded, hogy a te Szented rothadást lásson.
Kꞌo chi jun Salmo ri kꞌyaqal kubꞌan chubꞌixik: Man kaya ta la bꞌe chi ri Tyox patanil e la kaqꞌay pa ri jul.
36 Mert Dávid, minekutána a saját idejében szolgált az Isten akaratának, elaludt, és helyhezteték az ő atyáihoz, és rothadást látott.
We Salmo riꞌ man are ta kutzijoj rij ri David. Ri David are xepatanitaj ri e rach kꞌiyik, xkam bꞌik, xmuq kukꞌ ri ratiꞌt umam, xqꞌay ri areꞌ.
37 De a kit Isten feltámasztott, az nem látott rothadást.
Man are ta kutzijoj rij ri David xane jun winaq chik ri xkꞌastajisax rumal ri Dios ri man xqꞌay ta ri ubꞌaqil.
38 Azért legyen néktek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata:
Qachalal, chitampeꞌ, uj kꞌo waral che uqꞌalajisaxik chi kꞌo kuybꞌal imak rumal ri Jesús.
39 És mindenekből, a mikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, a ki hisz, megigazul.
Xapachin ri kakojon che ri Jesús kabꞌantaj sukꞌ che cho ri Dios, are waꞌ ri man xkwin ta ri utaqanik ri Moisés xubꞌano.
40 Meglássátok azért, hogy rajtatok ne essék, a mit a próféták megmondottak:
Qas chixchomanoq rech man kakꞌulmataj ta iwukꞌ ri xkibꞌij loq ri e qꞌalajisal taq rech ri utzij ri Dios, are xkibꞌij:
41 Lássátok meg, ti megvetők, és csodálkozzatok és semmisüljetek meg; mert én oly dolgot cselekszem a ti időtökben, oly dolgot, melyet nem hinnétek, ha valaki elmondaná néktek.
Chiwilampeꞌ ix ri ix ajyoqꞌolobꞌ, chixmayijanoq xuqujeꞌ sach iwach, rumal cher tajin kinbꞌan jun jastaq ri pune kꞌo katzijon chiꞌwe man kikoj ta wi riꞌ.
42 Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérék a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nékik ezen beszédeket.
Ri Pablo rachiꞌl ri Bernabé are xeꞌl loq pa ri Sinagoga xebꞌochiꞌx kumal ri winaq rech kakitzalij utzijoxik ri jastaq pa jun qꞌij chik rech uxlanem.
43 Mikor pedig eloszlott a gyülekezet, sokan a zsidók közül és az istenfélő prozelitusok közül követék Pált és Barnabást; a kik szólván hozzájuk, biztaták őket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelmében.
E kꞌi winaq aꞌj Israel xuqujeꞌ winaq ri xkibꞌan aꞌj Israel chibꞌil kibꞌ xeꞌkitereneꞌj ri Pablo rachiꞌl ri Bernabé. Konojel we winaq riꞌ xeꞌkitaqchiꞌj ri Pablo rachiꞌl ri Bernabé rech kajeqiꞌ kikꞌuꞌx pa ri utoqꞌobꞌ ri Dios.
44 A következő szombaton aztán majdnem az egész város egybegyűle az Isten ígéjének hallgatására,
Che ri jun qꞌij chik rech uxlanem, konojel ri winaq rech ri tinimit xkimulij kibꞌ chutayik ri utzij ri Dios.
45 Mikor pedig látták a zsidók a sokaságot, betelének irigységgel, és ellene mondának azoknak, miket Pál mond vala, ellenkezve és káromlást szólva.
Ri winaq aꞌj Israel are xkil ri kikꞌyal ri winaq, itzel xkinaꞌo xkichapleꞌj ubꞌixik bꞌanoj taq tzij chirij ri Pablo, xkichapleꞌj ukꞌululaꞌxik ronojel ri kubꞌij.
46 Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának: Szükséges volt, hogy először néktek hirdettessék az Isten ígéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, ímé a pogányokhoz fordulunk. (aiōnios g166)
Ri Pablo xuqujeꞌ ri Bernabé xkibꞌij rukꞌ chuqꞌabꞌ: Sibꞌalaj rajawaxik nabꞌe kaqatzijoj ri utzij ri Dios chiꞌwe ix, ri ix aj Israel, rumal kꞌu cher xiwetzelaj uwach kinaꞌo chi man kataqiꞌ ta chiꞌwe ri jun alik kꞌaslemal, rumal riꞌ kaqatzijoj chi we tzij riꞌ chike ri winaq ri man aꞌj Israel taj. (aiōnios g166)
47 Mert így parancsolta nékünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig.
Ri Ajawxel xuya we taqanik riꞌ chaqe are xubꞌij: At nuyaꞌom chikitunaxik ri winaq ri man aꞌj Israel taj, rech katzijoj ri koltajem pa taq ri naja taq tinimit rech ri uwachulew.
48 A pogányok pedig ezeket hallván, örvendezének, és magasztalják vala az Úrnak ígéjét; és a kik csak örök életre választattak vala, hivének. (aiōnios g166)
Ri winaq ri man aꞌj Israel taj are xkita ri xbꞌixik, xetyoxin che ri Ajawxel rumal ri utzij, konojel ri e chaꞌtal chukꞌamawaꞌxik ri jun alik kꞌaslemal, xekojonik. (aiōnios g166)
49 Terjede pedig az Úrnak ígéje az egész tartományban.
Ri utzij ri Dios xjabꞌun pa ri tinimit riꞌ.
50 A zsidók azonban felindíták az istenfélő és tisztességbeli asszonyokat és a városnak eleit, és üldözést támasztának Pál és Barnabás ellen, és kiűzék őket határukból.
Are kꞌu ri kꞌamal taq kibꞌe ri winaq aꞌj Israel xeꞌkitaqchiꞌj ixoqibꞌ ri muꞌl kikꞌuꞌx pa ri kinaqꞌatajibꞌal xuqujeꞌ e kꞌamal taq bꞌe rech ri tinimit rech xkimulij kibꞌ chikij ri Pablo rachiꞌl ri Bernabé rech jeriꞌ xeꞌkesaj bꞌik pa ri tinimit.
51 Azok pedig lábuknak porát lerázván ellenük, elmenének Ikóniumba.
Ri Pablo rachiꞌl ri Bernabé xeꞌl loq pa ri tinimit, xkitota kan ri ulew che ri kaqan kꞌutbꞌal rech chi maj kimak chike ri winaq we kape kꞌaxkꞌolal pa kiwiꞌ. Kꞌa te riꞌ xebꞌe pa ri tinimit Iconio.
52 A tanítványok pedig betelnek vala örömmel és Szent Lélekkel.
Ri tijoxelabꞌ xenoj che kiꞌkotemal xuqujeꞌ che ri Uxlabꞌixel.
