Apostolok 13
1 Valának pedig Antiókhiában az ott levő gyülekezetben némely próféták és tanítók: Barnabás és Simeon, ki hivattatik vala Nigernek, és a Czirénei Luczius és Manaen, ki Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltetett vala, és Saulus.
Antiok khaw awhkaw thlangboel ak khuiawh tawnghakhqi ingkaw cawngpyikungkhqi ce awm uhy; cekkhqi taw Barnaba, Niger tinawh amik khy Simeon, Cyqene khaw awhkaw Lucius, Herod a koeina hly Manen ingkaw Saul vetloek ve awm uhy.
2 Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és bőjtölének, monda a Szent Lélek: Válaszszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, a melyre én őket elhívtam.
Cekkhqi ing Bawipa bibi unawh buh zeih cykcahnaak ami taak huiawh Ciim Myihla ing, “Kai aham Barnaba ingkaw Saul ce ka bi ak bi ham ka taak kqawi amyihna ni hoep pe uh,” tina hy.
3 Akkor, miután bőjtöltek és imádkoztak, és kezeiket reájok vetették, elbocsáták őket.
Cedawngawh buh zeih unawh ami cykcah coengawh, cekqawi ak khan awh kut tloeng unawh amik cykcah peek coengawh tyi uhy.
4 Ők annakokáért, miután kibocsáttattak a Szent Lélektől, lemenének Szeleucziába; és onnét elevezének Cziprusba.
Cecoengawh Ciim Myihla ing a tyih qawi amyihna Silucia na nu cet nih nawh cawhkawng Kupra benna lawng ing cet hy nih.
5 És mikor Salamisba jutottak, hirdeték az Isten beszédét a zsidóknak zsinagógáiban: és János is velük vala, mint segítőtárs.
Salamis khaw ani pha awh, Judakhqi a sinakawk awh Khawsak awi ce khypyi hy nih. Johan awm ani bi ak bina ceh pyi lawt hy nih.
6 És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy ördöngős hamispróféta zsidóra, kinek neve vala Barjézus;
Cawhkaw tuilak cung awh ce cet phat nih nawh Paphos khaw ce pha uhy. Ce a khaw awh Juda phyn miklet ak thoem tawngha qawl Bar - Jesu ak mingnaak thlang pynoet ce hu uhy.
7 Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kíváná hallani az Isten beszédét.
Anih taw Rom qam ukkung Sergia Paula a venawh awm hy. Cawhkaw qam ukkung cetaw thlakcyi na awm nawh, Khawsak awi ce zaak aham a ngaih a dawngawh Barnaba ingkaw Saul ce thlang tyi nawh khy sak hy.
8 Elimás, az ördöngős azonban (mert így magyaráztatik az ő neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittől.
Cehlai Rom qam ukkung ing cangnaak ce ang hawi taak thainaak aham miklet ak thoem Elima (ce ce anih ang ming kqawn ngaihnaak ni) ing cekqawi ce ana oelh hy.
9 De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Lélekkel, szemeit reá vetve,
Cawh Paul tinawh awm amik khy Saul ce Ciim Myihla ing be nawh, Elima ce a toek hqeet coengawh,
10 Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szűnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani?
“Nang ve qaai a cana na awm a dawngawh ik-oeih ak thym boeih a qaal na awm hyk ti! Thailatnaak soepkep ingkaw qaaikqawnnaak ing be hyk ti. Bawipa a lam ak thym na kawi sak ve amna qoeng hly nawh nu?
11 Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetőket.
Bawipa a kut ce nak khan awh awm hawh hy. Na mik hyp kawmsaw, tuhkawng khawkbe ce am hu voel kawp ti,” tina hy. Kawlhkalh awh khawmai ingkaw thannaak ce ak khan awh pha pe saw, kutawh tu nawh ak sawi aham thlang thoem hyhy hy.
12 Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hűn, elálmélkodván az Úrnak tudományán.
Qam ukkung ing cawhkaw a them sai ce a huh awh, cangna hy, Bawipa akawng cawngpyinaak awh ak kawpoek na kyi hy.
13 Elhajózván pedig Páfusból Pál és kisérői, Pergába, Pámfiliának városába menének. János azonban elválván tőlük, megtére Jeruzsálembe.
Paphos khaw awhkawng Paul ingkaw a pyikhqi ce Pamphylia qam khuiawh kaw Perga khaw na ce lawng ing cet uhy, cawh Johan ing cekkhqi ce Jerusalem na hlat taak khqi hy.
14 Ők pedig Pergából tovább menve, eljutának Antiókhiába, Pisidiának városába, és bemenvén szombatnapon a zsinagógába; leülének.
Perga khaw awhkawng Pisidian Antiok khaw na ce cet uhy.
15 És a törvénynek és a prófétáknak felolvasása után küldének a zsinagógának előljárói ő hozzájok, mondván: Atyánkfiai, férfiak, ha van valami intőbeszédetek a néphez, szóljatok.
Anaa awi ingkaw tawngha caukkhqi noetnaak a awm coengawh, sinakawk ukkungkhqi ing cekkhqi venawh, “Koeinaakhqi thapeek awi kqawn aham nami taak awhtaw, kqawn thai uhyk ti,” tinak khqi hy.
16 Pál azért felkelvén és kezével intvén, monda: Izráelnek férfiai, és ti, kik félitek az Istent, halljátok meg.
Paul ing dyi nawh thlang boeih ce a kut ing zap khqi nawh: “Israel thlangkhqi ingkaw Khawsa ak bawk nangmih Gentelkhqi aw, kak awi ve ngai lah uh!
17 Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta a mi atyáinkat, és e népet fölemelte, mikor Égyiptomnak földében jövevények valának, és onnét kihozá őket hatalmas karja által.
Israel thlangkhqi a Khawsa ing ningnih a pakhqi ce anak tyk hy; Izip qam awh ami awm awh cekkhqi ce boei a mang sak khqi hy, a boeimang thaawm kut ing cekkhqi ce qam khuiawh kawng sawi khqi tlaih hy,
18 És közel negyven esztendőnek idejéig tűrte az ő erkölcsöket a pusztában.
a mingmih a khawboe qamlang ce qamkoh awh kum phlikip khuiawh yh hy,
19 És minekutána eltörölt hét népet a Kanaán földén, azoknak földöket sorsvetés által elosztá nékik.
anih Kanan qam khuiawh kaw qam khqih ce noeng pe nawh qam ce cekkhqi avenawh qo na pehy.
20 És azután mintegy négyszázötven esztendeig adott birákat mind Sámuel prófétáig;
Vemyihkhqi ve kum zali coengawh hakip dii hy. Cekcoengawh Khawsa ing cekkhqi ce tawngha Samuel a awm hlan dy awidengkungkhqi ana pehy.
21 Annakutána pedig királyt kérének maguknak, és adá nékik az Isten Sault, a Kis fiát, a Benjamin nemzetségéből való férfiút negyven esztendeig.
Cekcoeng awhkawng thlangkhqi ing sangpahrang ce ana thoeh unawh, cedawngawh Benjamin kaw ak khuiawh kaw Kish a capa Saul ce ana pek khqi hy, anih ing kum phlikip ak khuiawh ana uk khqi hy.
22 És mikor őt elveté, támasztá nékik Dávidot királyul; kiről bizonyságot is tőn és monda: Találtam szívem szerint való férfiút, Dávidot, a Jesse fiát, ki minden akaratomat véghez viszi.
Saul ce a qoeng coengawh, David ce sangpahrang na taak pek khqi hy. David awh ce anih ing: ‘Kamah ak kawlung amyihna ak awm Jesse a capa David ce hu hawh nyng; kai ing sai sak aham ka ngaih ce anih ing sai boeih kaw,’ tihy.
23 Ennek magvából támasztott Isten, ígérete szerint, Izráelnek szabadítót, Jézust;
Ce ak thlang a cadil khui awhkawng Khawsa ing Israelkhqi venawh awi a taaknaak amyihna hulkung Jesu ce pehy.
24 Minekutána előbb János az ő eljövetele előtt a megtérésnek keresztségét prédikálta Izráel egész népének.
Jesu a law hlanawh Johan ing zutnaak ing baptisma akawng ce Israelkhqi boeih a venawh anak khypyi hy.
25 És mikor be akará végezni János az ő tisztét, monda: Kinek gondoltok engem? Nem én vagyok az, hanem ímé én utánam jő, kinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját.
Johan ing amah a bibi ak coeng tawm awh: ‘Kai ve a u nu tinawh namik poek? Kai taw anih amni. Cehlai ka hu awh ni a law hly hyn hy, anih a khawmyk qui ak hlam peek aham zani am kawih nyng,’ tihy.
26 Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetének fiai, és kik ti köztetek félik az Istent, ez idvességnek beszéde néktek küldetett.
Koeinaakhqi, Abraham a cakhqi ingkaw nangmih Khawsa ak kqih Gentel thlangkhqi aw, cawhkaw hulnaak awithang ce ningnih a venawh pat law hawh hy.
27 Mert a kik lakoznak Jeruzsálemben és azoknak fejei, mivelhogy őt fel nem ismerék, a prófétáknak szavait is, melyeket minden szombaton felolvasnak, ítéletükkel betöltötték.
Jerusalem khaw awhkaw thlangkhqi ingkaw a mingmih ak ukkungkhqi ing Jesu ce am hat uhy, Sabbath a hoeiawh ami noet tawnghakhqik awi ce a soepnaak aham anih ce thawlh sak kuphlet uhy.
28 És bár semmi halálra való okot nem találtak, kérék Pilátustól, hogy ölettessék meg.
Thih sak thainaak aham a thawlhnaak awm am hu hlai uhy, him thainaak aham Pilat a venawh thoeh uhy.
29 És mikor mindazokat elvégezték, a mik ő felőle megirattak, a fáról levéve sírba helyhezteték.
Anih akawng qee hyt na ak awmkhqi boeih ce ami sai peek coengawh, thing awhkawng lo unawh phyi awh pup uhy.
30 De az Isten feltámasztá őt halottaiból:
Cehlai thihnaak awhkawng Khawsa ing anih ce thawh tlaih hy;
31 És ő megjelent több napon át azoknak, kik együtt jöttek fel ő vele Galileából Jeruzsálembe, kik néki bizonyságai a nép előtt.
khawnghi khawzah amah ingqawi Kalili awhkawng Jerusalem na ak cetkhqi mi hu qu uhy. Cekkhqi ce ningnih thlangkhqi venawh simpyikung na awm uhy.
32 És mi hirdetjük néktek az atyáknak tett ígéretet, hogy azt az Isten betöltötte nékünk, az ő fiaiknak feltámasztván Jézust:
Cedawngawh awithang leek ve ka nik kqawn peek khqi: Ni pakhqi venawh Khawsa ing awi ana taak ce,
33 Mint a második zsoltárban is meg van írva: Én Fiam vagy te; ma nemzettelek én téged.
Jesu a thawh tlaihnaak ak caming, ningnih a cakhqi venawh soep law sak hawh hy. Saam pakkhihnaak: ‘Nang taw ka capa na awm hyk ti; tuhngawi awh na pa na awm nyng,’ tinawh ana qee amyihna.
34 Hogy pedig feltámasztotta őt halottaiból, úgy hogy nem is fog többé az enyészetbe visszatérni, azt így mondotta: Néktek adom a Dávid biztos szent javait.
Khawsa ing anih ce ama hawnaak zip qoe qoe aham, thihnaak ak khuiawh kawng am thawh tlaihnaak awh ce vemyihna kqawn hy: ‘David a venawh ak ciim ingkaw zoseennaak awikam ka taak ce ni pe kawng nyng,’ tinawh.
35 Azért mondja másutt is: Nem engeded, hogy a te Szented rothadást lásson.
Hun ak chang awh vemyihna qee bai hy: ‘Nak thlang ciim ce ityk awh awm am thu sak zip kawp ti,’ ti bai hy.
36 Mert Dávid, minekutána a saját idejében szolgált az Isten akaratának, elaludt, és helyhezteték az ő atyáihoz, és rothadást látott.
David ing Khawsa ang cainaak ce amah a khuk khuiawh a bi boeih coengawh thi hy; a pakhqi venawh pup unawh a pum ce thu zip hawh hy.
37 De a kit Isten feltámasztott, az nem látott rothadást.
Thihnaak awhkawng Khawsa ing am thawh tlaih thlang cetaw am thu zip kaw.
38 Azért legyen néktek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata:
Cedawngawh ka koeinaakhqi, Jesu ak caming thawlh qeenkhaw ngainaak ce nangmih a venawh khypyi na awm hy tive sim sak aham ni ngaih khqi nyng.
39 És mindenekből, a mikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, a ki hisz, megigazul.
Mosi a anaa awi ak caming am hu thai hlai uhyk ti, ak cangnaak thlangkhqi boeih taw anih ak caming dyngnaak ce hu hy.
40 Meglássátok azért, hogy rajtatok ne essék, a mit a próféták megmondottak:
Tawngha ing anak kqawn hyt awi ce nangmih ak khan awh ama pha lawnaak aham ngaihta lah uh:
41 Lássátok meg, ti megvetők, és csodálkozzatok és semmisüljetek meg; mert én oly dolgot cselekszem a ti időtökben, oly dolgot, melyet nem hinnétek, ha valaki elmondaná néktek.
'Toek lah uh, nangmih thlang ak hepkhqi, namik kawpoek kyi sak unawh qeeng uh, thlang ing ak kqawn law awh awm, amna mik cangnaak qoe qoe aham, na hqing khuiawh ik-oeih sai law kawng nyng, tinawh ana qee hyt awi ve,' tinak khqi hy.
42 Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérék a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nékik ezen beszédeket.
Paul ingkaw Barnaba ing sinakawk awhkawng ani ceh awh, ce akawng ce hai Sabbath nyn awh kqawn peek tlaih aham thlangkhqi ing ceei uhy.
43 Mikor pedig eloszlott a gyülekezet, sokan a zsidók közül és az istenfélő prozelitusok közül követék Pált és Barnabást; a kik szólván hozzájuk, biztaták őket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelmében.
Thlang kqeng a ceh coengawh, Juda thlang khawzah ingkaw Juda phungna ak hawi qu Khawsa ak kqih thlangkhqi ing Paul ingkaw Barnaba a hu ce hquut uhy, cekqawi mi awikqawn unawh, cekkhqi ce Khawsa qeennaak ak khuiawh awm poe aham awikqawn pe hy nih.
44 A következő szombaton aztán majdnem az egész város egybegyűle az Isten ígéjének hallgatására,
Sabbath nyn a pha tlaih awh awm khawk khui awhkaw thlang ak kuum ngai taw Bawipa awi ak ngai aham law uhy.
45 Mikor pedig látták a zsidók a sokaságot, betelének irigységgel, és ellene mondának azoknak, miket Pál mond vala, ellenkezve és káromlást szólva.
Judakhqi ing thlang kqeng ce ami huh awh tlai se unawh amak thym na Paul ak awih kqawn ce oelh pe uhy.
46 Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának: Szükséges volt, hogy először néktek hirdettessék az Isten ígéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, ímé a pogányokhoz fordulunk. (aiōnios g166)
Cedawngawh Paul ingkaw Barnaba ing cekkhqi ce qal leeknaak ing awi hlat pe hy nih: “Khawsak awi ve nangmih a venawh kak kqawn maa aham awm hy. Cehlai nangmih ing oelh u tiksaw na mimah ce kumqui hqingnaak ing ak kawih na amna mik poek a dawngawh tuh taw Gentelkhqi benna ni ka ming mang hly hawh hy. (aiōnios g166)
47 Mert így parancsolta nékünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig.
Ikawtih Khawsa ing vemyihna awi ni pe qawi hy: ‘Gentelkhqi vangnaak na nang ve ni sai hawh nyng, khawmdek a dytnaak dyna hulnaak ce na khynnaak aham,’ ti ak awi ve,” tina hy nih.
48 A pogányok pedig ezeket hallván, örvendezének, és magasztalják vala az Úrnak ígéjét; és a kik csak örök életre választattak vala, hivének. (aiōnios g166)
Gentelkhqi ing ce ak awi ce a ming zaak awh, zeel unawh Bawipak awi ce zoeksang uhy; kumqui hqingnaak huh aham a hoep thlangkhqi ing cangna uhy. (aiōnios g166)
49 Terjede pedig az Úrnak ígéje az egész tartományban.
Bawipak awi ce ce a qam pum awh thang hy.
50 A zsidók azonban felindíták az istenfélő és tisztességbeli asszonyokat és a városnak eleit, és üldözést támasztának Pál és Barnabás ellen, és kiűzék őket határukból.
Cehlai Judakhqi ing Khawsa ak kqih dyih hun ak sang nukhqi ingkaw khawk khuiawh kaw ukkung thlangkhqi ce cuih uhy. Paul ingkaw Barnaba ce the a kha na unawh ce a qam khui awhkawng hqek uhy.
51 Azok pedig lábuknak porát lerázván ellenük, elmenének Ikóniumba.
Cedawngawh cekqawi ing cekkhqi a mami ngaih huh saknaak na ani khaw awhkaw dekpli ce khawk sih nih nawh Ikonium khaw na cehta hy nih.
52 A tanítványok pedig betelnek vala örömmel és Szent Lélekkel.
Hubatkhqi ce Ciim Myihla ing be unawh zeel soeih uhy.
