Apostolok 12
1 Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül.
Erah tokdi Hirod Luuwang ih marah marah kristaan loong ah phang siiwi rumta.
2 Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.
Joon phoh, Jeems ah lang ih tekdok thuk rumta.
3 És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Valának pedig a kovásztalan kenyerek napjai.)
Erah tekdookta asuh Jehudi loong ah roon kano, Pitar nep jootkhak thuk rumta. (Erah chamwi kuh ja angta).
4 Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; husvét után akarván őt a nép elé vezettetni.
Pitar joot lini phaatak ni sak ano, asih wah arok sipaahi suh ban thuk rumta. Hirod ih Khopi Romhoon lidoh Pitar suh noksong ngathong nah thaakcheng theng ngeh ih chungta.
5 Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette.
Erah thoidi phaatak ni sakta, enoothong Kristaan mina loong ah ih neng ten nawa ih Pitar raangtaan ih Rangte rangsoom rumta.
6 Mikor pedig Heródes őt elő akará vezettetni, azon az éjszakán aluszik vala Péter két vitéz között, megkötözve két lánczczal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöczöt.
Hirod ih Pitar ah nokwah reenah doksiit kaat theng ngeh ih chungta rangphe adi, Pitar ah sipaahi wanyi laktung ni jaanruh ih kit rum ano jupthuk rumta. Eno sipaahi loong ah ih phaatak kaalu adi ban rumta.
7 És ímé az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről.
Baphuk ih Teesu rangsah ah dongchap haano, erah nokkhok adi we ah phaakjaaja ih phaak thukta. Teesu rangsah ih heh sookkaang ni joh ano moot nyoongta, Pitar ah saatsiit ano baatta, “Kharok! Chap uh!” Erah damdam ih Pitar lak dowa jaanruh ah jaadat eta.
8 És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És úgy cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem!
Eno rangsah ih baatta, “An roomkhe nyia an lasong ah jamkap uh.” Pitar ih laan jamkap roh eta, eno rangsah ah ih baatta, “An nyuh ah wok uno nga damdam ih wakra ho.”
9 És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, a mi történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát.
Pitar ah phaatak nawa, tiim uh lajat, helih helih ih dokkhoom kata, enoothong rangsah ah ih tiim esuh liita erah tajatta; Pitar ih mangphe hemang hang ngeh ih thunta.
10 Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílék előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle.
Nengnyi ngathong ni chapta sipaahi ah jiitkhoom nyu ano heh lih dowa chapte ah taangko ih daankhoom kanyuuta, eno samnuthung ni nopwang theng jaankaalu ko ih khoomwang nyuuta. Kaalu ah hedaap daapdat ih kano dokkhoom kanyuuta. Lam adi datkhoom kanyu adi, rangsah ih Pitar luulu thiinhaatta.
11 És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától.
Eno Pitar ih mamah angta erah samthun ano, liita, “Ngah ih jat ehang arah amiisak ih angla! Hirod lak nawa nyia Jehudi loong ih mamah angthaak ah ngeh ih bansok rum ha raangtaan ih nga Teesu ih heh rangsah ah nga puipang suh daapkaat hala.”
12 És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala.
Ruurang ethih jatririh di, Pitar ah Joon Maak ngeh ih men rumta nuh nok adi kata, erah di miloong ah hantek ih khoon rum ano rangsoom rumta.
13 És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék:
Pitar ih kaasak ah rengkok kano, Rhoda ngeh ih men rumta laksuh, minusah angta ah kata.
14 És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt.
Pitar jengla ngeh ih heh root ah jatjoh ano kaasak uh ladaap kothang ih eroon damdi ngaaksoon wangta, eno Pitar kaasak thong ni chapla ngeh ih baatwan rumta.
15 Azok pedig mondának néki: Elment az eszed. Ő azonban erősíté, hogy úgy van. Azok pedig mondának: Az ő angyala az.
“Emok anglu!” Miloong ah ih banli rumta. Erabah uh minusah rah ih amiisak ngeh ih hedop hedop baat rumta. Erah thoidi miloong ah ih liita, “Heh rangsah ang ah!”
16 Péter pedig szüntelen zörget vala: mikor azért felnyitották, megláták őt és elálmélkodának.
Erah pootdi uh Pitar ih kaasak ah rengkok roh eta. Lini kaasak daaprum adi Pitar ah japtup rum ano paatti rumta.
17 Miután pedig kezével hallgatást intett nékik, elbeszélé nékik, mimódon hozta ki őt az Úr a tömlöczből. És monda: Adjátok tudtára ezeket Jakabnak és az atyafiaknak. És kimenvén elméne más helyre.
Pitar ih nak hoopti an ngeh ih heh lak ah jap eta, eno heh Teesu ih phaatak nawa mamah ih doksiitta erah ah baat rumta. “Arah tiit ah Jeems nyia kristaan wahoh loong suh nep chobaat an ngeh ih baat rumta,” erah baatthiin rum ano; ehoh ni husoonta.
18 Mikor pedig megvirradt, nem csekély háborúság támada a vitézek között, mi történt hát Péterrel.
Rangkhano ang kano, sipaahi loong ah rapne ih phaangdat rumta—Pitar aju tiimjih angta ngeh ih ah?
19 Heródes pedig mikor előkérte őt és nem találta, kivallatván az őröket, parancsolá, hogy kivégeztessenek. És lemenvén Júdeából Czézáreába, ott időzött.
Hirod ih taat jam thuk rum ano, mani uh tachoh jam rumta. Erah thoidi Pitar bante sipaahi loong ah tek haat ih thuk rumta. Erah lih adi, Herod Judia dowa kah ano Kaisiria ni tongkata.
20 Heródes pedig ellenséges indulattal vala a tirusiak és sidoniak iránt; de azok egyakarattal eljövének ő hozzá, és Blástust, a király kamarását megnyervén, békességet kérének, mivelhogy az ő tartományuk a királyéból élelmeztetik vala.
Hirod ah Tairi nyia Sidoon nok hah suh rapne ih khata, erah thoidi miloong ah heh damdi chomui wang rumta. Jaakhoh thoon ah, Luuwang nok sokboite Blastus suh chomui ih weethuk he ngeh ih laatbaat rumta. Erah lih adi Luuwang reeni wangrum ano nuumi angwe ih ngeh ih li rumta, timnge liidoh nengdeek nengkaan ih phak asat ah Luuwang deek akaan nawa chophaksah rumta.
21 Egy kitűzött napon pedig Heródes királyi ruhájába felöltözve és székibe ülve nyilvánosan szóla hozzájuk.
Rangwuuse ja hechoom heraang ah dok kapleh, Hirod ah heh noksong pangmeh damdi Luuwang tongtheng adi katong kata, enooleh jengse ah ra kah ih rumta.
22 A nép pedig felkiálta: Isten szava ez és nem emberé.
Enooleh noksong loong ah riiraak ih rumta, “Arah mina tajengla, Rangte jengla!”
23 És azonnal megveré őt az Úrnak angyala, azért, hogy nem az Istennek adá a dicsőséget; és a férgektől megemésztetvén, meghala.
Rangte laphoongpha koka no rangsah ih lakdamdam di khoisat satthuk ano, soot suh teksat thukta.
24 Az Istennek ígéje pedig növekedik és terjed vala,
Erah tokdi Rangte jengkhaap ah noongrep ni ruurangta.
25 Barnabás és Saulus pedig visszatérének Jeruzsálemből, betöltvén szolgálatukat, maguk mellé véve Jánost is, kinek mellékneve Márk vala.
Barnabaas nyia Sool ih Rangte mootkaat ah toom mokah roh ih nyu ano, Joon Maak ah siit nyu ano Jerusalem nawa ngaak wang ih jom rumta.
