Apostolok 12
1 Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül.
About that time King Herod arrested some who belonged to the church in order to harm them.
2 Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.
He killed James the brother of John with the sword.
3 És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Valának pedig a kovásztalan kenyerek napjai.)
And when he saw that this pleased the Jews, he proceeded to arrest Peter also. (This took place during the Feast of Unleavened Bread.)
4 Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; husvét után akarván őt a nép elé vezettetni.
After seizing him, he put him in prison, handing him over to be guarded by four squads of four soldiers each. Herod planned to bring him out to the people after the Passover.
5 Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette.
So Peter was kept in prison, but the church was earnestly praying to God for him.
6 Mikor pedig Heródes őt elő akará vezettetni, azon az éjszakán aluszik vala Péter két vitéz között, megkötözve két lánczczal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöczöt.
The very night before Herod was going to bring him out, Peter was sleeping between two soldiers, bound with two chains, while the guards in front of the door were keeping watch over the prison.
7 És ímé az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről.
And behold, an angel of the Lord stood before Peter, and a light shone in the cell. The angel struck Peter on the side and woke him up, saying, “Get up quickly!” And the chains fell off Peter's hands.
8 És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És úgy cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem!
Then the angel said to him, “Get dressed and put on yoʋr sandals.” And Peter did so. Then the angel said to him, “Put on yoʋr cloak and follow me.”
9 És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, a mi történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát.
So Peter went out and followed him, but he did not realize that what the angel was doing was really happening; he thought he was seeing a vision.
10 Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílék előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle.
After they passed the first and second guard, they came to the iron gate leading into the city. It opened for them on its own, and they went out. When they had gone the length of one street, the angel immediately left him.
11 És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától.
When Peter came to his senses, he said, “Now I truly know that the Lord has sent his angel and rescued me from the hand of Herod and from everything the Jewish people were expecting to happen.”
12 És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala.
When Peter realized this, he went to the house of Mary, the mother of John (who was called Mark), where many had gathered together and were praying.
13 És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék:
Peter knocked at the door of the gate, and a servant girl named Rhoda came to answer.
14 És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt.
When she recognized Peter's voice, she was so overjoyed that she did not open the gate, but ran in and reported that Peter was standing in front of the gate.
15 Azok pedig mondának néki: Elment az eszed. Ő azonban erősíté, hogy úgy van. Azok pedig mondának: Az ő angyala az.
They said to her, “Yoʋ are out of yoʋr mind.” But when she kept insisting that it was so, they said, “It is his angel.”
16 Péter pedig szüntelen zörget vala: mikor azért felnyitották, megláták őt és elálmélkodának.
Meanwhile Peter continued knocking, and when they opened the gate, they saw him and were astonished.
17 Miután pedig kezével hallgatást intett nékik, elbeszélé nékik, mimódon hozta ki őt az Úr a tömlöczből. És monda: Adjátok tudtára ezeket Jakabnak és az atyafiaknak. És kimenvén elméne más helyre.
But motioning to them with his hand to be silent, he told them how the Lord had brought him out of prison. He also said, “Tell these things to James and to the brothers.” Then he left and went to another place.
18 Mikor pedig megvirradt, nem csekély háborúság támada a vitézek között, mi történt hát Péterrel.
When daybreak came, there was a great commotion among the soldiers as to what had become of Peter.
19 Heródes pedig mikor előkérte őt és nem találta, kivallatván az őröket, parancsolá, hogy kivégeztessenek. És lemenvén Júdeából Czézáreába, ott időzött.
When Herod searched for him but did not find him, he questioned the guards and ordered them to be led away and executed. Then he went down from Judea to Caesarea and spent time there.
20 Heródes pedig ellenséges indulattal vala a tirusiak és sidoniak iránt; de azok egyakarattal eljövének ő hozzá, és Blástust, a király kamarását megnyervén, békességet kérének, mivelhogy az ő tartományuk a királyéból élelmeztetik vala.
Now Herod was having an angry dispute with the people of Tyre and Sidon. So they came to him with one accord, and having won over Blastus, the king's personal attendant, they asked for peace, because their country was supplied with food from the king's country.
21 Egy kitűzött napon pedig Heródes királyi ruhájába felöltözve és székibe ülve nyilvánosan szóla hozzájuk.
On an appointed day Herod dressed himself in royal clothing, sat down on the platform, and made a speech to them.
22 A nép pedig felkiálta: Isten szava ez és nem emberé.
The people kept shouting, “The voice of a god and not of a man!”
23 És azonnal megveré őt az Úrnak angyala, azért, hogy nem az Istennek adá a dicsőséget; és a férgektől megemésztetvén, meghala.
Immediately an angel of the Lord struck Herod down because he did not give glory to God, and he was eaten by worms and breathed his last breath.
24 Az Istennek ígéje pedig növekedik és terjed vala,
But the word of God increased and multiplied.
25 Barnabás és Saulus pedig visszatérének Jeruzsálemből, betöltvén szolgálatukat, maguk mellé véve Jánost is, kinek mellékneve Márk vala.
And when Barnabas and Saul completed their ministry, they returned to Jerusalem and brought with them John, who was called Mark.
