< Apostolok 11 >
1 Meghallák azonban az apostolok és a Júdeában levő atyafiak, hogy a pogányok is bevették az Istennek beszédét.
Apostol vdwv okv Judia mvnwng lokv kvvbi mvngjwngnv vdwv tvvpa nyatoku Jentail vdwvka Pwknvyarnv gv gamchar am laarwk suta pvku vla.
2 Mikor azért felment Péter Jeruzsálembe, vetekedének ő vele a zsidóságból valók,
Vdwlo Pitar Jerusalem lo vngto kudw, yvvbunudw Jentail vdwa ayakmvua mvnglwknv vdwv Pitarnyi minjimio la minto,
3 Mondván: Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük.
“No Jentail ayakmvu manv nyi vdwgv naam lo nyen gubv ripvi, okv no bunua lvkobv dvbamtvngbamdu ai!”
4 Elkezdvén pedig Péter, megmagyarázta nékik rendre, mondván:
Vkvlvgabv Pitar bunua atuk lokv oguaingbv rirap pvkudw ho mvnwng nga mimpa jitoku:
5 Én Joppé városában imádkozám; és láték elragadtatásban egy látást, valami alászálló edényt, mint egy nagy lepedőt, négy sarkánál fogva leeresztve az égből; és egészen hozzám szálla:
“Vdwlo ngo Joppa gv pamtv lo kumla doori lo, Ngo nyikrwgo kaato. Nyidomooku tvlokv vji jvbor aingbv kaanv go atung tungpi am kvlum tola ogugo solu dubv ngo kaapato, okv ho vv ngo takbv olwkto.
6 Melyre szememet rávetve megnézém, és látám a földi négylábú állatokat, a vadakat és a csúszómászókat és az égi madarakat.
Ngo arwngbv kaatar lwkla kaakunamv soonam okv somanam svnwngsvmin, piakarnvngv, mootum pvta vkv kaapato.
7 Hallék pedig szót is, mely ezt mondja vala nékem: Kelj fel Péter, öljed és egyél!
Vbvrikunamv ngo vlvgo nga mindubv tvvpato, ‘Gudungto, Pitar; mvkitvla okv dvto!’
8 Mondék azonban: Semmiképen sem, Uram; mert soha semmi közönséges vagy tisztátalan nem ment be az én számba.
Vbvritola ngo minto, ‘Ahtu, vbv makv! yaboryachenv vmalo dvnam kasingkanyak nvngv ngoogv gaam lo vdwloka aakw mapvnv.’
9 Felele pedig nékem a szózat másodszor az égből: A miket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak.
Nyidomooku tvlokv vlvgo lvkodv minto, ‘Pwknvyarnv gv darwk pvnvkv vnama ogu darwkmanv gubv mvngma bvka.’
10 Ez pedig három ízben történt; és ismét felvonaték az egész az égbe.
So si lvom gubv rijito, okv anyunganya nga ogumvnwng nga nyidomooku bv chaakur gvvtoku.
11 És ímé, azonnal három férfiú érkezék a házhoz, melyben valék, kik Czézáreából küldettek én hozzám.
Vbvrida sopikda nyi aom vv Kaisaria lokv ngo gvlo vngmunam vdwv ngo ogolo doopvdw oogv naam hoka vngchi toku.
12 Mondá pedig nékem a Lélek, hogy menjek el velök minden kételkedés nélkül. Eljöve pedig velem ez a hat atyafi is; és bemenénk annak az embernek a házába:
Darwknv Dowv nga bunua lvkobv vnglaka mvngram mabvkv vla minto. Oogv mvngjwngnv nyi akvgo nga lvkobv Joppa gvngv Kaisaria lo vngming gvvto, okv ngonu mvnwng ngv Kornelias gv naam arwnglo aatoku.
13 És elbeszélé nékünk, mimódon látta, a mint az angyal megálla az ő házában és ezt mondá néki: Küldj embereket Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik;
Ninyi ngonua minjito ninyia oguaingbv nyidogindung angv ninyigv naam arwng lo dakdubv kaanama, ho ninyi minto, ‘Nyi go Saimon Pitarnyi hardubv Joppa bv vngmu tvka.
14 Ő szólni fog hozzád olyan ígéket, melyek által megtartatol te és a te egész házadnépe.
Hv nonua gaam japjire ho no okv noogv vpin mvnwng ngv ringnam am paariku.’
15 Mikor pedig én elkezdtem szólni, leszálla a Szent Lélek ő reájok, miképen mi reánk is kezdetben.
Okv vdwlo ngo japrap kunamv, Darwknv Dowv bunu gvlo ilwk toku atuk lo ngonu gvlo aanam jvbvku.
16 Megemlékezém pedig az Úrnak ama mondásáról, a mint mondá: János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni.
Vbvrikunamv ngo mvngpa toku ogugonyi Ahtu minpvdw: ‘Jon isi bv baptisma jidu, vbvritola nonuam Darwknv Dow lvkobv baptisma jire.’
17 Ha tehát az Isten hasonló ajándékát adta nékik, mint nékünk is, kik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, kicsoda voltam én, hogy az Istent eltilthattam volna?
Si pvbwngvrwng dukunv vv Pwknvyarnv Jentail vdwa ngonua jwkrw jinam apiabv jipv vdwlo ngonu Ahtu Jisu Kristonyi mvngjwng tokudw; vbvrikunamv ngo yvvla, Pwknvyarnvnyi mvtor dubv ridunv!”
18 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának, és dicsőíték az Istent, mondván: Eszerint hát a pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre!
Vdwlo bunu sum tvvto kudw, bunu miriminu kuma okv Pwknvyarnvnyi ombonyikv, vnya toku, “Vbvrikunamv Pwknvyarnv Jentail vdwaka mvngdin modukubv jito okv singmurimu dukubv alvnv alua lomu toku!”
19 Azok tehát, a kik eloszlottak az üldözés miatt, mely Istvánért támadott, eljutának Fenicziáig, Cziprusig és Antiókhiáig, senkinek nem prédikálván az ígét, hanem csak a zsidóknak.
Stipinnyi vlwng orki rilo Jisunyi mvngjwngnv vdwa mvdwmvkunam lvgabv bunu mooku mookulo kiakkipak toku. Kvvgonv Jius mvngchik ka doina japjito Poenesia lobv, Saipras okv Antiok lobv vngto.
20 Voltak azonban közöttük némely cziprusi és czirénei férfiak, kik mikor Antiókhiába bementek, szólának a görögöknek, hirdetve az Úr Jézust.
Vbvritola mvngjwngnv kvvbi vdwv, Saipras okv Sairene lokv nyiga vdwv, Antiok bv vngto okv doina Jentail vdwlo japji toku, Ahtu Jisu gv Alvnv Yunying nga bunua ka minji toku.
21 És az Úrnak keze vala velök; és nagy sokaság tére meg az Úrhoz, hívővé lévén.
Ahtu gv jwkrwv bunugv lvkobv dooto, okv nyi vdwv kaiyabv mvngjwng la twngtvya toku okv Ahtu gvlo aakur nyatoku.
22 Elhatott pedig a hír ő felőlük a jeruzsálemi gyülekezet fülébe; és kiküldék Barnabást, hogy menjen el egész Antiókhiáig.
So yunying ngv Jerusalem Gvrja lo vngchi toku, vkvlvgabv bunu Barnabasnyi Antiok bv vngmuto.
23 Ki mikor oda jutott és látta az Isten kegyelmét, örvendeze; és inté mindnyájukat, hogy állhatatos szívvel maradjanak meg az Úrban.
Vdwlo hv vngchi tokudw okv ninyia Pwknvyarnv gv nyi vdwa vdwgo boktalwkji kunama kaapa toku, hv mvngpu toku okv nyi vdwa ninyi tamsarto Ahtunyi haapok mvnwng lokv jvjvbv okv mvnglwkkaalwk bv rilaka vla minto.
24 Mert jámbor és Szent Lélekkel és hittel teljes férfiú vala ő. És nagy sokaság csatlakozék az Úrhoz.
Barnabas alvnv nyi go, Darwknv Dow gvnv go okv mvngjwng nvgo, okv nyi meego Ahtu gvlo aagv jito.
25 Elméne pedig Barnabás Tárzusba, hogy felkeresse Saulust, és rátalálván, elvivé őt Antiókhiába.
Vbvrikunamv Barnabas Solnyi kaakar bv Tarsus lo vngtoku.
26 És lőn, hogy ők egy egész esztendeig forgolódtak a gyülekezetben, és tanítottak nagy sokaságot; és a tanítványokat először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek.
Vdwlo hv ninyia kaapa kunamv, hv ninyia Antiok bv vnggv toku, okv anying nyinggo bv bunyi lvkobv Gvrja gv nyi vdwa kaarwk sito okv nyitwngtwngtv nvgo tamsar toku. Mvngjwngnv vdwa Kristan vla mintuminke bv minrap kongv Antiok lo.
27 Ez időtájban pedig menének Jeruzsálemből Antiókhiába próféták.
Vbv riri hoka nyijwk meego Jerusalem lokv Antiok lo vnglwk toku.
28 Felkelvén pedig egy azok közül, névszerint Agabus, megjelenté a Lélek által, hogy az egész föld kerekségén nagy éhség lesz; a mely meg is lőn Klaudius császár idejében.
Bunugv lokv akonvgv aminv Agabas, Darwknv Dow gv jwkrw lokv dakrap danv kokwnglo riji nama mincho jila vbv minto achialvbv alvmanv dvmayarwng go sichingmooku so vngtv tvvdu vla minto. (Klaudius gv Dvbv bv ririlo vv aatoku.)
29 A tanítványok pedig elhatározták, hogy a szerint, a mint kinek-kinek közöttük módjában áll, küldenek valamit segítségül a Júdeában lakozó atyafiaknak:
Lvbwlaksu vdwv Judia lokv mvngjwngnv ajin vdwa vdwgo rila pvdw ridur dubv vla japmi sinyatoku.
30 A mit meg is cselekedének, elküldvén a vénekhez Barnabás és Saulus keze által.
Bunu sum ritoku, vbvrikunamv morko nga Barnabas okv Sol bunyigv laak lo jilwk la Gvrja gv nyigagatv vdwlo jidukubv.