< Apostolok 1 >
1 Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
Pakmisinam Tiopilas: Ngoogv lvktulwkke lwknam kitap lo ngo Jisu gv ogumvnwng rinam okv minam ninyigv atukalu ho rinama lvkpvnv
2 Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
ninyi nyidomooku chaatv madvbv alulo. Ninyigv chaama dvbv, Hv kaatamritamla Darwknv Dow jwkrw lokv ninyigv Apostol gobv darlin kunam nyi vdwa.
3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
Vkvgv siro kunam kochingso alu champi go ogolo lamtv lo hv nyi vdwa kaarwksuku nama ho hv turpvkunv vv nyi vdwa kaatam kunam. Bunu ninyia kaatoku, okv hv bunua lvkobv Pwknvyarnv gv Karv gv lvgabv japbam toku.
4 És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:
Okv vdwlo bunu lvkobv aato kudw, hv bunua so orto sum jitoku: “Jerusalem am vngyu mabv kv, vbvritola jwkrw lvgabv doyato ngoogv nonuam minpv nama, ngo Abu gv jwkrw milv nama.
5 Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
Jon isi lokv baptisma jito, vbvritola so lonyiloum so nonua Darwknv Dow lokv baptisma jire.”
6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
Vdwlo Apostol vdwv Jisunyi kaarwk sikubvdw, bunu vdwv ninyia tvvkato, “Ahtu, no so vjakdadw suka Israel am Karv nga jikur dooku bvre?”
7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
Jisu bunua minto, “Ridwvngdw ngv ngoogv Abu gv atubogv tujupkunamv, okv so si nonu lvgabv chinsvma vdwlo vv bunu ririkudw.
8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
Vbvritola vdwlo Darwknv Dowv nonu gvlo aaku bolo, no jwkrw doriku, okv no ngo gvbvku minjiyanv gobv ririku Jerusalem lo Judia mvnwnglo okv Samaria okv sichingmooku gv dotvr mvnwnglo mingo jinv gobv ririku.”
9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.
Miro koching so ninyi nyidomooku naacha kunama ho vdwv kaaria toku, okv ho vdwgv kaanyung aku ninyia hapumv kaklum toku.
10 És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
Bunu vdwv vjaklodvbv nyido tlo bv ninyigv chaanama roodungla kaaria kunamv, ogolokv nyi anyigo vji jipung kootola dvminmabv bunu vdwgvlo aala dakbamto
11 Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
okv minto, “Galili nyi vdwv, ogulvgabv nonuno daktola nyidotolo kaadung dunv? Si Jisu si, nonugv lokv nyidomooku bv naacha kunama, nonu ninyia nyidomooku bv chaadubv kaaming gvnam aingbv nw vbvching lvkodv aakur reku.”
12 Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
Okv Apostol vdwv Olib gv Moodw lokv Jerusalem lo vngkur toku, hv pamtv lokv lvtw gobv aduto.
13 És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
Bunu banggu lo aachi toku okv ho vdwgv karchung dookulo chaachi toku: Pitar, Jon, Jems okv Andriu, Pilip okv Tomas, Bartolomiu okv Metiu, Alpius gv kuunyilo Jems, Saimon ringria kunv okv Jems gv kuunyilo Judas.
14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
Bunu dookum nyato kumbwng nyala, anvnyimv vdwv okv Jisu gv anv Meri okv ninyigv boru vdwv lvkobv.
15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
Alu lonyiloum koching ho mvngjwngnv vdwv doopamgo pamto, hokaku lwnggola chamnyi gubv, okv Pitarnyi japdubv daktoku.
16 Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
“Ngoogv ajin vdwv,” hv minto, “Darwknv Dow lokv minamv darwknv kitapv jvjvbv aaduku, Dabid gv lokv, oogv Jisunyi booku nama chigudabianv Judas gv lvkwng lo mincho moodubv mvtoku.
17 Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
Judas ka ngonugv apam lo ribamv, hv ngonugv kudungkua aba lo ribam kunam akobv darlin kunamv.” (
18 (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
Judas gv alvmanv rijo morko paanama rongo rvvnv toku, ho rongo hoka ninyi atubongv hoksar sitoku; ninyi godit goitla okv ninyigv tangiv pokdik lintoku.
19 És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)
Jerusalem lo nyi doonv vdwv so sum tvvpa kunam, okv ho vdwgv atubogv gaam bv ho rongo nga Akeldama vla vdwv minkunam, Akeldama, minam si “Gwngrw Talwng Rongo.”)
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el.
“Holvgabv soogv Miri kitap si vbv lvkpv pvku, ‘Oogv naam lo nyi akoka dookuma; Holvgabv vkvgv naamv arochoko duku.’ So si ka lvkpv duku, ‘Vbvmabvdv akonvka vkvgv risvdosv nga naariku.’
21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
“Holvgabv, Ahtu Jisu gv turkur kunama, ho kaariatarianv akobv ngonu gvlo ribam rungdu kubv, hv nyi angv kvvlo lokv Ahtu Jisu ngonugv lvkobv vnggo karla Jon ninyigv baptisma gv doina japgo kari lokv Jisunyi nyidomooku lo ngonugv pingko lokv laachama dvdv lobv riming gvnv gobv rirungpv lage.”
22 A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
23 Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
Vbvrikunamv, bunu vdwv nyi anyi gonyi mimpv toku: Josep, um Barsabbas vtoku (Justus bvka mintoku) okv Matias.
24 És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
Vbvrikunamv bunu kumtoku, “Ahtu, no mvnwng gv mvngnama chindu, noogv gaklin pvvnam nyidum anyi sum ngonua kaatam bvka
25 Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
Apostol aingbv ridubv Judas gv vngro kunam lokv, nyi ogolokvdw ho vngkunam.”
26 Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.
Vbvrikunamv bunu nyi anyia amin chingkw sito okv ako chincha namv Matiasnyi Apostol akobv chilin toku vringgola akinlo aapwng toku.