< Apostolok 1 >
1 Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
The first account I compiled, O Theophilus, was about all that Jesus began to do and teach
2 Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
until the day when he was taken up, after he had given commands through the Holy Spirit to the apostles he had chosen.
3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
He presented himself alive to them, after his suffering, by many convincing proofs, appearing to them over the course of forty days and speaking about the kingdom of God.
4 És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:
While he was with them, he commanded them not to depart from Jerusalem, but to wait for the promise of the Father, “Which,” he said, “you heard about from me.
5 Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
For John baptized with water, but you will be baptized with the Holy Spirit not many days from now.”
6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
So when they had come together, they asked him, “Lord, are yoʋ going to restore the kingdom to Israel at this time?”
7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
He said to them, “It is not for you to know the times or seasons that the Father has set by his own authority,
8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
but you will receive power when the Holy Spirit comes upon you, and you will be witnesses to me in Jerusalem, in all Judea and Samaria, and to the ends of the earth.”
9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.
After he said this, he was lifted up as they looked on, and a cloud took him out of their sight.
10 És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
As he went, they were gazing up into the sky, when behold, two men in white clothing were standing beside them.
11 Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
They said, “Men of Galilee, why are you standing here staring into the sky? This Jesus who was taken up from you into heaven will come back in the same way you have seen him go into heaven.”
12 Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
Then they returned to Jerusalem from the mount called Olivet, which is near Jerusalem, a Sabbath day's journey away.
13 És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
After entering the city, they went up to the upper room where they were staying. Those present were Peter, James, John, Andrew, Philip, Thomas, Bartholomew, Matthew, James the son of Alphaeus, Simon the Zealot, and Judas the son of James.
14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
With one accord they were all devoting themselves to prayer and supplication, along with Jesus' brothers and several women, including Mary the mother of Jesus.
15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
In those days Peter stood up among the disciples (a crowd of about one hundred twenty people who were gathered together). He said,
16 Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
“Brothers, it was necessary for this Scripture to be fulfilled, which the Holy Spirit foretold by the mouth of David concerning Judas, who became a guide to those who arrested Jesus.
17 Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
For he was numbered with us and received his share in this ministry.”
18 (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
(Now this man Judas had acquired a field with the wages of unrighteousness, and falling headfirst, his body burst open, and all his intestines gushed out.
19 És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)
This became known to all who were dwelling in Jerusalem, so that in their language the field was called Akeldama, that is, Field of Blood.)
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el.
Peter continued, “For it is written in the Book of Psalms: ‘May his homestead become desolate; let there be no one to dwell in it,’ and, ‘May another take his position as overseer.’
21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
Therefore, one of the men who have accompanied us during the entire time that the Lord Jesus went in and out among us,
22 A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
beginning from the baptism of John up to the day when Jesus was taken up from us, must become a witness with us of his resurrection.”
23 Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
So they put forward two men, Joseph called Barsabas (who was given the name Justus), and Matthias.
24 És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
Then they prayed, “Lord, yoʋ know the hearts of all; show us which of these two men yoʋ have chosen
25 Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
to receive the share of this ministry and apostleship from which Judas turned away to go to his own place.”
26 Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.
Then they cast lots for them, and the lot fell to Matthias, so he was added to the eleven apostles.