Apostolok 1
1 Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
Theophila, maa nakaw cauk lamma awh, Jesu a them saikhqi ingkaw a cawngpyinaak,
2 Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
amah ing ak tyh ceityihkhqi venawh Ciim Myihla ak caming awi yyn nawh, khawk khana kaaina a awm hlan dy awhkaw awi ak kqawn peek khqi ce qee law hawh nyng.
3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
Khuikhanaak a huh coengawh, vawhkaw thlangkhqi venawh hatnaak khawzah ing amah taw hqing hy tice dang sak hy. Khawnghi phlikip khuiawh dang pe nawh a mingmih a venawh Khawsa qam akawng ce kqawn pehy.
4 És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:
Hypboet taw a mingmih mi buh ami ai haih awh vawhkaw awi ve pehy: “Kai ing kak kqawn law za uhyk ti, Pa ak awikam ce qeh unawh taw Jerusalem ve koeh cehtaak kawm uk ti.
5 Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
Ikawtih Johan ingtaw tui ing baptisma ce pehy, cehlai khawnghi iqyt a dii hlanawh nangmih ing Cii Myihla ing baptisma ce hu kawm uk ti,” tinak khqi hy.
6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
Cedawngawh kutoet na ami awm awh doet uhy, “Bawipa, Israel qam ce tuh nang dyih hly sak hawh nawh nu?” tina uhy.
7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
Cekkhqi venawh: “Pa ing amah ak caming a taak atym ingkaw khawnghi ce nangmih nami sim am ngaih hy.
8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
Cehlai Ciim Myihla ce nangmih ak khanawh a pha law awhtaw thaawmnaak ta kawm uk ti; cawh nangmih taw Jerusalem, Judah qam boeih ingkaw Samari qam khawmdek a dytnaak dyna kai a dyihthing na awm kawm uk ti,” tinak khqi hy.
9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.
Ve ak awi ak kqawn coengawh, a mingmih a mik huh awh khawk khan na zoek nace awm nawh, a mami huh thainaak dyna myi ing khyn zip hy.
10 És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
Ceamyihna zoehna a awm ce a mi toek huiawh thlang pakkhih, hik baawk bai ing, ami venawh dyi law hy.
11 Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
Cekkqawi ing, “Klili thlangkhqi, ikawtih khanna mang unawh naming dyih khing? Khanna a kaai nami huh amyihna amah qoe a hu voei law tlaih kaw,” tinak khqi hy.
12 Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
Cekcoengawh, Olive tlang ami ti awhkawng Jerusalem khawna voei uhy; ce tlang taw Jerusalem khaw kengawh awm nawh, Sabbath nynawh khin cehnaak khoek ni a hla hy.
13 És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
Ami pha awh, ami awmnaak khawi ipkhan na ce kaai uhy. Cawhkaw ak awmkhqi taw, Piter, Johan, Jakob ingkaw Mathai, Alpheaus a capa Jakob ingkaw Zealot tinawh amik khy Simon, Jakob a capa Juda, vetloek ve awm uhy.
14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
Cekkhqi ingkaw nukhqi, Jesu a nu Meri ingkaw a naakhqi mi kawlung kutoetna thahlynaak ing cykcah unawh kutoetna awm uhy.
15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
Ce nyn awh ak cangnaak thlangkhqi ak khuiawh Piter taw dyi nawh, (ami cu boeihna siim ingkaw a thong law uhy),
16 Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
“Koeinaakhqi, thlang a kut awh Jesu ak peekung Juda akawng awh, syn awh Ciim Myihla ing David am khaawh anak kqawn Cakciim awi ce a soep aham awm hy-
17 Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
anih ce ningnih anglakawh paa lawt nawh ve a bibi awm ana bi lawt hy,” tinak khqi hy.
18 (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
(Cek thlang ing a khawboe seet phu a huh ing lo hun ce thlai hy; cawh ce ak chut tling na tla nawh, ak phoen ce pawk nawh ak khqikhqi awm a lengna cawn boeih hy.
19 És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)
Jerusalem awh ak awmkhqi boeih ing ce awithang ce za unawh, ce a lo hun ce a mimah ak awi na, 'Akeldama,' ti unawh, cetaw, 'Thi khawhun, tinaak ni.)
20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el.
Saam cauk awh vemyihna qeena awm hy, ‘Anih a awmnaak ce thlang ing cehta seitaw ak khuiawh uawm koeh awm seh nyng,’ ti ingkaw, ‘Sawikung anihnaak thlang chang ing ham seh nyng,' ti ce.
21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
Cedawngawh Bawipa Jesu ning lakawh a ceh a awm khuiawh,
22 A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
Johan a baptisma ak kqannaak awhkawng Jesu khawk khan na a kaai dy nangmih anglakawh ak awm poepa ak khui awhkaw a thawhtlaihnaak anik sim pyi khqi hamna thlang pynoet a awm ngaih hy,’ tihy.
23 Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
Cedawngawh thlang pakkhih: Joseph ami ti Barsabbas (Justa tinawh awm khy bai uhy) ingkaw Matthia, ce hoep uhy.
24 És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
Cekcoengawh, “Bawipa, nang, thlak kawlung boeih ak simkung, ve ak thlang pakkhih ak khuiawh nang ing nak tyh ce nim huh khqi lah,
25 Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
Juda ing a cehtaak vawhkaw ceityih bibi ak bi hamna,” tinawh cykcah uhy.
26 Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.
Cekcoengawh cekqawi ing taicung ce zyk nih saw Matthia ak khanawh tla hy; cedawngawh anih ce ceityih thlanghqa hlaioet ak noet sih uhy.
