2 Timóteushoz 1
1 Pál, Jézus Krisztusnak apostola, Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való életnek ígérete szerint,
PAUL, an apostle of Jesus Christ by the will of God, according to the promise of the life which is in Christ Jesus,
2 Timótheusnak, az én szeretett fiamnak: kegyelem, irgalmasság, békesség az Atya Istentől és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.
to Timothy, my beloved son: grace, mercy, peace, from God the Father and Christ Jesus our Lord.
3 Hálát adok az Istennek, a kinek szolgálok őseimtől fogva tiszta lelkiismerettel, hogy szüntelen gondolok reád könyörgéseimben éjjel és nappal,
I thank God, whom I serve from my forefathers with a pure conscience, that I keep up a constant remembrance of thee in my prayers night and day;
4 Kívánván téged látni, megemlékezvén a te könyhullatásaidról, hogy örömmel teljesedjem be;
earnestly desiring to see thee, remembering thy tears, that I might be filled with joy;
5 Eszembe jutván a benned levő, képmutatás nélkül való hit, a mely lakozott először a te nagyanyádban Loisban és anyádban Eunikában; meg vagyok azonban győződve, hogy benned is.
recalling to my memory the unfeigned faith which was in thee, which dwelt first in thy grandmother Lois, and in thy mother Eunice; and I am persuaded that it is in thee also.
6 Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, a mely benned van az én kezeimnek rád tétele által.
For which cause I remind thee that thou fan into a flame the divine gift, which is in thee by the imposition of my hands.
7 Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.
For God hath not given us a spirit of fear; but of courage, and of love, and of sobriety.
8 Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét, se engem az ő foglyát; hanem együtt szenvedj az evangyéliomért Istennek hatalma szerint.
Be not thou therefore ashamed of the testimony of our Lord, nor of me his prisoner: but suffer affliction with me in the gospel, supported by the power of God;
9 A ki megtartott minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját végezése és kegyelme szerint, mely adatott nékünk Krisztus Jézusban örök időknek előtte, (aiōnios g166)
who hath saved us, and called us with an holy calling, not according to our works, but according to his own purpose and grace, which was given us in Christ Jesus before time had a beginning; (aiōnios g166)
10 Megjelentetett pedig most a mi Megtartónknak, Jézus Krisztusnak megjelenése által, a ki eltörölte a halált, világosságra hozta pedig az életet és halhatatlanságot az evangyéliom által,
but is now made manifest by the appearing of our Saviour Jesus Christ, who hath abolished death, and brought to light life and immortality by the gospel:
11 Amelyre nézve tétettem én hirdetővé és apostollá és pogányok tanítójává.
whereunto I am appointed a preacher, and an apostle, and a teacher of the Gentiles.
12 A miért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.
For which cause also I suffer these things; but I am not ashamed: for I know on whom I have placed my confidence, and am persuaded that he is mighty to guard my deposit unto the great day.
13 Az egészséges beszédeknek példáját megtartsd, a miket én tőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.
Model thy teaching according to the pattern of the sound discourses, which thou hast heard from me, in faith and love which is in Christ Jesus.
14 A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szent Lélek által.
The glorious deposit committed to thy trust, guard by the Holy Ghost who dwelleth in us.
15 Azt tudod, hogy elfordultak tőlem az Ázsiabeliek mind, kik közül való Figellus és Hermogénes.
Knowest thou this, that all those of Asia have deserted me? among whom are Phygellus and Hermogenes.
16 Az Úr legyen irgalmas az Onesiforus házanépének: mert gyakorta megvidámított engem, és az én bilincsemet nem szégyenlette;
The Lord grant mercy unto the household of Onesiphorus because he frequently was a refreshment to my soul, and was not ashamed of my chain:
17 Sőt mikor Rómában volt, buzgón keresett engem, meg is talált.
but, when he was at Rome, he sought me out diligently, and found me.
18 Az Úr engedje meg néki, hogy találjon irgalmasságot az Úrnál ama napon. És hogy mily nagy szolgálatot tett Efézusban, te jobban tudod.
The Lord grant that he may find mercy with the Lord in the great day; and how liberally he ministered to me at Ephesus, thou knowest better than any other person.
