2 Tesszalonika 3
1 Végezetre imádkozzatok értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, a miként ti köztetek is.
Finally, brethren, pray for us, asking that the Lord's Message may be spread rapidly and its glory be displayed, as it was displayed among you;
2 És hogy meneküljünk meg az alkalmatlan és gonosz emberektől. Mert nem mindenkié a hit!
and that we may be delivered from wrong-headed and wicked men; for it is not everybody who has faith.
3 De hű az Úr, a ki megerősít titeket és megőriz a gonosztól.
But the Lord is faithful, and He will make you stedfast and will guard you from the Evil one.
4 Bízunk is az Úrban reátok nézve, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni azokat, a miket parancsolunk.
And we have confidence in the Lord in regard to you that you are doing, and will do, what we command.
5 Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.
And may the Lord guide your hearts into the love of God and into the patience of Christ.
6 A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, a ki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, a melyet mi tőlünk kapott.
But, by the authority of the Lord, we command you, brethren, to stand aloof from every brother whose life is disorderly and not in accordance with the teaching which all received from us.
7 Magatok is tudjátok, mimódon kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül.
For you yourselves know that it is your duty to follow our example. There was no disorder in our lives among you,
8 Sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére.
nor did we eat any one's bread without paying for it, but we laboured and toiled, working hard night and day in order not to be a burden to any of you.
9 Nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például adjuk néktek, hogy minket kövessetek.
This was not because we had not a claim upon you, but it arose from a desire to set you an example--for you to imitate us.
10 Mert a mikor nálatok voltunk is, azt rendeltük néktek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.
For even when we were with you, we laid down this rule for you: "If a man does not choose to work, neither shall he eat."
11 Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közületek, a kik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak.
For we hear that there are some of you who live disorderly lives and are mere idle busybodies.
12 Az ilyeneknek azonban rendeljük és kérjük őket a mi Urunk Jézus Krisztusra, hogy csendesen munkálkodva, a magok kenyerét egyék.
To persons of that sort our injunction--and our command by the authority of the Lord Jesus Christ--is that they are to work quietly and eat their own honestly-earned bread.
13 Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésben.
But you, brethren, must not grow weary in the path of duty;
14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön.
and if any one refuses to obey these our written instructions, mark that man and hold no communication with him--so that he may be made to feel ashamed.
15 De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit.
And yet do not regard him as an enemy, but caution him as a brother.
16 Maga pedig a békességnek Ura adjon néktek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!
And may the Lord of peace Himself continually grant you peace in every sense. The Lord be with you all.
17 A köszöntést én Pál írom a saját kezemmel, a mi ismertető jegye minden levelemnek. Így írok.
I Paul add the greeting with my own hand, which is the credential in every letter of mine.
18 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.
This is my handwriting. May the grace of our Lord Jesus Christ be with you all.
