2 Sámuel 9
1 Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem ő vele Jonathánért?
UDavida wasesithi: Kusekhona yini oseleyo endlini kaSawuli ukuze ngimenzele umusa ngenxa kaJonathani?
2 Vala pedig Saul házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz szólítának, és monda a király néki: Te vagy-é Siba? Felele: Én vagyok a te szolgád.
Njalo indlu kaSawuli yayilenceku obizo layo lalinguZiba. Sebembizele kuDavida, inkosi yathi kuye: UnguZiba yini? Wasesithi: Ngiyinceku yakho.
3 Akkor monda a király: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát? Felele Siba a királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két lábára sánta.
Inkosi yasisithi: Kakuselamuntu yini wendlu kaSawuli, engingamenzela umusa kaNkulunkulu? UZiba wasesithi enkosini: UJonathani uselendodana eyisilima inyawo zombili.
4 Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban.
Inkosi yasisithi kuye: Ingaphi? UZiba wasesithi enkosini: Khangela, isendlini kaMakiri indodana kaAmiyeli eLodebari.
5 Akkor elkülde Dávid király, és elhozatá őt a Mákirnak, az Ammiel fiának házából Ló-Debárból.
Inkosi uDavida yasithuma yamlanda endlini kaMakiri indodana kaAmiyeli eLodebari.
6 És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul fiának fia, arczczal leborula, és tisztességet tőn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te szolgád.
Lapho uMefiboshethi indodana kaJonathani indodana kaSawuli esefika kuDavida, wathi mbo ngobuso bakhe, wakhothama. UDavida wasesithi: Mefiboshethi! Wasesithi: Khangela, inceku yakho.
7 Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te nagyatyádnak minden majorságát, és néked mindenkor asztalomnál lesz ételed.
UDavida wasesithi kuye: Ungesabi, ngoba ngizakwenzela lokukwenzela umusa ngenxa kaJonathani uyihlo; ngizakubuyisela ilizwe lonke likaSawuli uyihlo, wena-ke uzakudla isinkwa etafuleni lami njalonjalo.
8 Akkor fejet hajta Méfibóset, és monda: Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemű én vagyok?
Wasekhothama, wathi: Iyini inceku yakho ukuthi ukhangele inja efileyo enjengami?
9 Szólítá azután a király Sibát, Saulnak szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész háznépének, mindazokat a te urad fiának adtam.
Inkosi yasibiza uZiba, inceku kaSawuli, yathi kuye: Konke okwakungokukaSawuli, lendlu yakhe yonke ngikunike indodana yenkosi yakho.
10 A majorságnak azért te viseljed gondját, és a te fiaid és szolgáid, és beszolgáltassad, hogy legyen a te urad fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és húsz szolgája.
Uzayilimela-ke umhlaba, wena lamadodana akho lenceku zakho, lilethe izithelo ukuze indodana yenkosi yakho ibe lesinkwa engasidla; kodwa uMefiboshethi indodana yenkosi yakho uzakudla isinkwa etafuleni lami njalonjalo. Njalo uZiba wayelamadodana alitshumi lanhlanu, lenceku ezingamatshumi amabili.
11 Felele Siba a királynak: Valamit az én uram, a király parancsol nékem, szolgájának, a képen cselekeszik a te szolgád. És Méfibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike.
UZiba wasesithi enkosini: Njengakho konke inkosi yami, inkosi, ekulaya inceku yayo, izakwenza njalo inceku yakho. NgoMefiboshethi, uzakudla etafuleni lami, njengomunye wamadodana enkosi.
12 Vala pedig Méfibósetnek egy fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba házában lakozók pedig mindnyájan Méfibóset szolgái valának.
Njalo uMefiboshethi wayelendodana encinyane, obizo layo lalinguMika. Labo bonke ababehlala endlini kaZiba baba zinceku zikaMefiboshethi.
13 Méfibóset tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a király asztalánál eszik vala; és ő mind a két lábára sánta vala.
UMefiboshethi wasehlala eJerusalema, ngoba wadla etafuleni lenkosi njalonjalo. Wayeyisilima inyawo zakhe zombili.
