< 2 Sámuel 9 >

1 Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem ő vele Jonathánért?
“Nikhat David in adongin, Saul insung mite khat beh ahing naum nalai’u vem? Jonathan jal'a keiman khutona kamusah thei ding tin adongin ahile,
2 Vala pedig Saul házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz szólítának, és monda a király néki: Te vagy-é Siba? Felele: Én vagyok a te szolgád.
Saul insunga soh natong ho lah a mi khat anaum khan ama chu amin Ziba akiti; Hichun lengpan jong amapa chu adongin, “Nang hi Ziba nahi hinam?” tin adongin ahileh. Hichun Ziba in jong adonbut in“Henge keima Ziba chu kahinai,” ati.
3 Akkor monda a király: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát? Felele Siba a királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két lábára sánta.
Chuin lengpan adongin, “Saul insung mi khat beh ahingdoh um nalailou ham? Aum leh, keiman Pathen mi khutona chu kamusah nom uve atileh; Ziban jong lengpa ahindonbut in, henge, “Jonathan chapa khat aum nan, ama hi akengphang te ni chatmoa kibai ahi,” atipeh e.
4 Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban.
Chuphat in lengpan jong, “Ama chu hoiya umham?” tin ahin dong tan ahileh; Ziban lengpa chu aseipeh in, “Ama chu Lodebar khoa Ammiel chapa Makir In a um ahi,” ati.
5 Akkor elkülde Dávid király, és elhozatá őt a Mákirnak, az Ammiel fiának házából Ló-Debárból.
Hichun David lengpan mi asolin, ama chu Makir In na konin agapuidoh sah tai.
6 És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul fiának fia, arczczal leborula, és tisztességet tőn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te szolgád.
Hiti hin Saul tupa Jonathan chapa Mephibosheth kitipa chu David koma ahungin alu kunin jana apen ahi. Chuin David chun ahoupin, “Mephibosheth atileh; aman jong, “keima nasohpa kahi,” tin adonbut’e.
7 Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te nagyatyádnak minden majorságát, és néked mindenkor asztalomnál lesz ételed.
Hichun David’in akoma hitin aseiye, “Kicha hih in, keiman napa Jonathan jal a nanghi kakhoto ding, chujongle khatvei napu Saul neilegou anahikhasa jouse chu aboncha nangma kapeh kit ding nahi; chule nangman hiche leng ankong phunga hi keima toh an naneh khom ding ahiye,” ati.
8 Akkor fejet hajta Méfibóset, és monda: Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemű én vagyok?
Hichun Mephibosheth jong chun jana ape kit’in aseikit’e, “Nasohpa kei hi ipi kahiya nangin hiche uicha thisa tobang chunga hi khutona neimusah khoh ding ham?” atitai.
9 Szólítá azután a király Sibát, Saulnak szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész háznépének, mindazokat a te urad fiának adtam.
David lengpan Saul sohpa Ziba chu akouvin akoma hitin aseipeh’e, “Ipi hijongle Saul thilkeo anei jouse leh ama insung mite nei jouse chu aboncha hiche napu chapa hi kapeh ahitai.
10 A majorságnak azért te viseljed gondját, és a te fiaid és szolgáid, és beszolgáltassad, hogy legyen a te urad fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és húsz szolgája.
Hijeh a chu napu chapa hin anneh akimu jouna dinga nangma le nachapate, chule nasohten ama dinga lou nabol peh dingu ahin, alousoh ga nahin poh pehji dingu ahi; ahin hiche Mephibosheth napu tupa vang hin keima ankong phunga an aneh jing jeng ding ahi,” tin thu apetai. Ziba kitipa hin chapa som le nga ananeiyin, soh jong som ni jen aneiyin ahi.
11 Felele Siba a királynak: Valamit az én uram, a király parancsol nékem, szolgájának, a képen cselekeszik a te szolgád. És Méfibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike.
Chuin Ziba in lengpa koma aseijin, “Kapu lengpan nasohpa keima neithupeh bang bang chun nasohpa hin gabol nange,” ati. Hiti chun hiche nikho apet chun Mephobisheth hin lengpa chate lah a khatpen bang in David ankong phunga chun an anejing jeng tan ahi.
12 Vala pedig Méfibósetnek egy fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba házában lakozók pedig mindnyájan Méfibóset szolgái valának.
Mephibosheth jong hin chapa gollhang khat aneiyin, amin jong chu Mica ahi. Chunikho apet chun Mephibosheth soh natong din Ziba insung mite abonchan apang tauvin ahi.
13 Méfibóset tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a király asztalánál eszik vala; és ő mind a két lábára sánta vala.
Hiti hin Mephibosheth akengphang te ni kibai pachu Jerusalem a achangin, chule aniseh in leng ankong ah an anejing tan ahi.

< 2 Sámuel 9 >