2 Sámuel 6
1 Összegyűjté ezek után Dávid az egész Izráelnek színét, harmincezer embert.
Hagi Deviti'a ete Israeli agu'afintira 30 tauseni'a hanavenentake sondia vahe'aramina zamavare atru hu'ne.
2 És felkelvén, elméne Dávid az egész néppel együtt, mely vele vala, Júdának városába, Bahalába, hogy elhozza onnét az Isten ládáját, mely Névről, a Seregek Urának nevéről neveztetik, ki ül a Kérubok között.
Hagi ana vahetamine Deviti'a Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia Juda kaziga Ba'alati kumateti ome eri'za enaku vu'naze. Hagi ana vogisirera hanavenentake Ra Anumzamofo agi me'nea vogisigino, ana huvempage vogisimofo agofetura tare ankerontremofo zanamema'a tro hu'za antagene kantigama me'nakeno, amu'nompina Anumzamo nemanie.
3 És tevék az Isten ládáját új szekérre, és elhozák azt Abinádábnak házától, mely vala a dombon, és Uzza és Ahió, Abinádáb fiai vezetik az új szekeret.
Hagi ana huvempage vogisia Abinadapu nompi agonafi me'nege'za omeri'za kasefa karisifi erintageke, Abinadapu mofavrea Uza'ene Ahio'ene ana karisia kegava hake'za eri'za e'naze.
4 Elvivék azért azt az Abinádáb házából, mely a dombon vala, az Isten ládájával, és Ahió a láda előtt megyen.
Hagi Ahio vugota huno nevige'za, ana huhagerafi huvempage vogisia eri'za e'naze.
5 Dávid pedig és az egész Izráel népe örvendeznek vala az Úr előtt, jegenyefából való minden szerszámokkal, hegedűkkel, lantokkal, dobokkal, sípokkal és czimbalmokkal.
Hagi anama hu'za eri'za nevazage'za Deviti'ene maka Israeli vahe'mo'za hu'za musenkase nehu'za, zavenane, konkene, tamborima, zozopama hu'za nehe'za musena hu'naze.
6 És mikor Nákonnak szérűjére jutának, kinyújtá Uzza az ő kezét az Isten ládájára, és megtartá azt; mert az ökrök félremozdították vala.
Hagi Nakoni'ma witi honama neharere ehanatizageno, Anumzamofo huhagerafi huvempa vogisima erino ne-ea bulimakaomo'a tnafa eme higeno, Uza'a ana vogisima evurami'za higeno azana antegantuteno azeri'ne.
7 Ennekokáért felgerjede az Úr haragja Uzza ellen, és megölé ott őt az Isten vakmerőségéért: és meghala ott az Isten ládája mellett.
Hagi anazama higeno'a Ra Anumzamofona tusi'a arimpa ahegeno, Uzana ahetregeno huhagerafi huvempage vogisimofo tava'onte fri'ne. Na'ankure avako osiho huno'ma hu'nea vogisi avako higeno, anara hu'ne.
8 És bosszankodék Dávid, hogy az Úr ilyen romlással rontotta meg Uzzát, és nevezé azt a helyet Péres Uzzának, mind e mai napig.
Hagi Ra Anumzamo'ma Uzama ahe frigeno Deviti'ma negeno'a, tusi'a rimpa ahegeno ana kumakura Perez-Uza'e huno agi'a antege'za, meninena ana agige'za nehaze.
9 Megfélemlék azért Dávid azon a napon az Úrtól, és monda: Hogyan jőjjön az Úr ládája én hozzám?
Hagi ana zupa Deviti'a Ra Anumzamofonkura tusi koro nehuno anage hune, inankna hu'na Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia eri'na nagra ome antegahue.
10 És nem akará Dávid magához vinni az Úrnak ládáját Dávidnak városába, hanem letéteté azt Dávid a Gitteus Obed Edom házánál.
Nehuno Deviti'a ana huhagerafi huvempage vogisima erino Deviti ran kumate Jerusalemi vuzankura avesra nehuno, Gati kumate ne' Obed-edomu nonte erino ome ante'ne.
11 És lőn az Úrnak ládája a Gitteus Obed Edom házánál három hónapig, és megáldá az Úr Obed Edomot és egész háznépét.
Hagi anante Ra Anumzamofo Huhagerafi huvempage vogisia eri'za ome antazageno, Obed-edomu nompina 3'a ika me'ne. Hagi anama higeno'a, Obed-edomune maka naga'amofona Ra Anumzamo'a rama'a asomu huzmante'ne.
12 És megmondák Dávid királynak ilyen szóval: Megáldotta az Úr az Obed Edom házát és mindenét, a mije van, az Isten ládájáért. És elmenvén Dávid, elvivé az Isten ládáját az Obed Edom házától Dávid városába vígassággal.
Hagi kini ne' Devitina anage hu'za eme asami'naze, Obed-edomune maka naga'ane maka zazminena Ra Anumzamo'a asomu huzamante'ne. Na'ankure Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia agri'ene me'negu anara hu'ne. Higeno Deviti'a vuno Obed-edomu nompintira Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia ome erige'za tusi'a musenkase nehazageno, Jerusalemi rankumapina erino ufre'ne.
13 Mikor pedig azok, a kik az Úr ládáját vitték, hat lépést mentek, áldozék ott egy ökröt és hízott borjút.
Hagi ana huhagerafi huvempage vogisima eri'naza vahe'mo'zama 6si'a zupama zamagama renakere'za vazageno'a Deviti'a mago ve bulimakaonki mago anenta bulimakaonki huno aheno kresramana vu'ne.
14 Dávid pedig teljes erejéből tánczol vala az Úr előtt, és gyolcs efódot övedzett magára Dávid.
Hagi Deviti'a pristi vahe efeke za'za kukena hu'neno Ra Anumzamofo avuga avoreno musenkase hu'ne.
15 Dávid azért és Izráelnek egész háza felvivék az Úr ládáját énekléssel és trombitaszóval.
Hagi Deviti'ene mika Israeli vahe'mo'za tusi musenkase hu'za kezanke nehu'za ufena nere'za, Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia eri'za mareri'naze.
16 Lőn pedig, hogy mikor az Úr ládája Dávid városába ért, Mikál, Saulnak leánya kinéz vala az ablakon, és látván, hogy Dávid király ugrál és tánczol az Úr előtt, megútálá őt szívében.
Hagi Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisima eri'za Deviti rankumapima efrageno'a, nomofo zaho eri kampinti Soli mofa'mo Mikeli'a ke'ne. Hagi kegeno Ra Anumzamofo avure'ma Deviti'ma haru huno marerino tamino huno nehuno, avona reno musenkasema huno ne-egeno negeno'a, Devitina antahi haviza hunte'ne.
17 Mikor pedig bevitték az Úr ládáját, és elhelyezék azt az ő helyére a sátornak közepére, melyet számára Dávid felállíttatott: akkor áldozott Dávid egészen égőáldozatokat és hálaadó áldozatokat, az Úr előtt.
Hagi Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia eri'za Deviti'ma kinte'nea seli nompi ome ante'naze. Hagi anante Deviti'a kre fanane hu ofane, arimpa fru ofanena Ra Anumzamofo avurera hu'ne.
18 Mikor pedig elvégezte Dávid az egészen égőáldozatot, és a hálaadó áldozatot, megáldá a népet a Seregek Urának nevében.
Hagi Deviti'a kre fanene hu ofane arimpa fru ofanema huvagareteno'a, miko Israeli vahera Hanavenentake Ra Anumzamofo agifi asomu kea huzmante'ne.
19 És osztogattata Dávid mind az egész népnek, Izráel egész seregének, férfiaknak és asszonyoknak, mindenkinek egy-egy lepényt, egy-egy darab húst, és egy-egy kalácsot; és elméne mind az egész nép, kiki az ő házához.
Hagi agra mika Israeli vahera vene'nene a'nema musezana, bretine zagagafa ame'ane, waini ragama regripe'nazana mago mago vahera zamitere hu'ne. Ana hutege'za ana mika vahe'mo'za nozmirega vu'za e'za hu'naze.
20 Mikor pedig Dávid hazament, hogy megáldja az ő háznépét is: kijöve Mikál, a Saul leánya Dávid eleibe, és monda: Mily dicsőséges vala ma Izráel királya, ki az ő szolgáinak szolgálói előtt felfosztózott vala ma, mint a hogy egy esztelen szokott felfosztózni!
Hagi Deviti'a anama huvareteno naga'amofo asomu kema ome huzmantenaku'ma noma'are nevigeno'a, Soli mofa Mikelia etiramino Devitinkura anage hu'ne, Israeli vahe kini ne'mo'a amne vahe'mo'ma hiaza huno, eri'za vahe'amofo kazokzo eri'za mofa'nemofo zamavufina takaure takaure huno avufa avapa avo hageno evu'ne.
21 És monda Dávid Mikálnak: Az Úr előtt, ki inkább engem választott, mint atyádat és az ő egész házanépét, hogy az Úr népének, Izráelnek fejedelme legyek, igen, az Úr előtt örvendezém.
Higeno Deviti'a Mikelina kenona hunteno, Kagri negafane, nagaka'ane azeri atreno kini mani'nenka, mika Israeli vahe'nire kegava huzmanto huno huhampri nante'nea Ra Anumzamofo avuga musenkase hu'na ra agi'a erintesaga nehue.
22 Sőt minél inkább megalázom magamat és minél alábbvaló leszek a magam szemei előtt: annál dicséretreméltóbb leszek a szolgálók előtt, a kikről te szólasz.
Hagi nagra mago'ane amane vahekna hu'na kagri kavufina navufa erinteramigahue. Hianagi amama kema hana kazokazo eri'za mofa'nemo'za nagrira nagesga hu'za ra nagia namigahaze.
23 Ennekokáért Mikálnak, Saul leányának nem lőn soha gyermeke az ő halálának napjáig.
Hagi Soli mofa Mikeli'a anagema hiazamofo nona'a, mofavre onte naravo a' mani'neno fri'ne.
