< 2 Sámuel 6 >
1 Összegyűjté ezek után Dávid az egész Izráelnek színét, harmincezer embert.
Da: ibidi da bu Isala: ili dadi gagui dunu noga: i amo gilisimusa: bu wele sia: i. Ilia idi da dunu 30,000 agoane.
2 És felkelvén, elméne Dávid az egész néppel együtt, mely vele vala, Júdának városába, Bahalába, hogy elhozza onnét az Isten ládáját, mely Névről, a Seregek Urának nevéről neveztetik, ki ül a Kérubok között.
E da ili bisili, Ba: ila agolo, Yuda soge ganodini, amoga oule asi. Ilia da Gode Ea Gousa: su Sema Gagili (amoga da Hina Gode Bagadedafa Ea Dio gala. Ea Fisu da `selabimi’ amoga gadodili ba: sa, ) amo bu gaguli misa: ne asi.
3 És tevék az Isten ládáját új szekérre, és elhozák azt Abinádábnak házától, mely vala a dombon, és Uzza és Ahió, Abinádáb fiai vezetik az új szekeret.
Ilia da Gode Ea Gousa: su Sema Gagili amo Abinada: be ea diasu agolo da: iya galu amoga lale, gaguli fula ahoasu gaheabolo bulamagauga hiougima: ne, amo da: iya ligisi. Asa amola Ahaiou (Abinada: be egefela) da amo gaguli fula ahoasu ea ahoabe amo adonana ahoanu.
4 Elvivék azért azt az Abinádáb házából, mely a dombon vala, az Isten ládájával, és Ahió a láda előtt megyen.
Ahaiou da bisili ahoanu.
5 Dávid pedig és az egész Izráel népe örvendeznek vala az Úr előtt, jegenyefából való minden szerszámokkal, hegedűkkel, lantokkal, dobokkal, sípokkal és czimbalmokkal.
Da: ibidi amola Isala: ili dunu huluane da Hina Gode Ea nodoma: ne, gogosa: amola gesami hea: sa ahoanebe ba: i. Ilia da sani baidama, ilibu, gesolo dabi, amola gisanidulu amo dudududaha ahoasu.
6 És mikor Nákonnak szérűjére jutának, kinyújtá Uzza az ő kezét az Isten ládájára, és megtartá azt; mert az ökrök félremozdították vala.
Ilia da Na: igone widi dadabisu sogebi doaga: loba, bulamagau da didigaboi. Asa da ea lobo ligiagale, Gousa: su Sema Gagili mae sa: ima: ne banene gagui.
7 Ennekokáért felgerjede az Úr haragja Uzza ellen, és megölé ott őt az Isten vakmerőségéért: és meghala ott az Isten ládája mellett.
Amogaluwane hedolo, Hina Gode da Asama ougi. E da Asa fane legei. Bai e da Gode Ea Gousa: su Sema Gagili amoma nodoiba: le, e da hame beda: i. Asa da amogawi Gousa: su Sema Gagili dafulili bogoi dagoi.
8 És bosszankodék Dávid, hogy az Úr ilyen romlással rontotta meg Uzzát, és nevezé azt a helyet Péres Uzzának, mind e mai napig.
Amaiba: le, amogainini amo sogebi ea dio da `Bilese Asa’ dialu. (Amo ea dawa: loma: ne da “Asa ea se Iasu”). Hina Gode da ougili Asa medole legeiba: le, Da: ibidi amola da ougi bagade ba: i.
9 Megfélemlék azért Dávid azon a napon az Úrtól, és monda: Hogyan jőjjön az Úr ládája én hozzám?
Amalalu, Da: ibidi da Hina Godeba: le beda: i galu. E da amane sia: i, “Na da habodane Gousa: su Sema Gagili amo bu gaguli masa: bela: ?”
10 És nem akará Dávid magához vinni az Úrnak ládáját Dávidnak városába, hanem letéteté azt Dávid a Gitteus Obed Edom házánál.
Amaiba: le, e da amo Yelusaleme moilai bai bagadega hame gaguli masunu dawa: i. E da logo yolesili, dunu ea dio amo Oubede Idome (Ga: de moilai bai bagade dunu) amo ea diasuga Gousa: su Sema Gagili gaguli asi.
11 És lőn az Úrnak ládája a Gitteus Obed Edom házánál három hónapig, és megáldá az Úr Obed Edomot és egész háznépét.
Gousa: su Sema Gagili amo da amogawi oubi udiana dialu. Amola Hina Gode da Oubede Idome amola ea sosogo fi ilima hahawane dogolegele hamoi.
12 És megmondák Dávid királynak ilyen szóval: Megáldotta az Úr az Obed Edom házát és mindenét, a mije van, az Isten ládájáért. És elmenvén Dávid, elvivé az Isten ládáját az Obed Edom házától Dávid városába vígassággal.
Hina Da: ibidi da Oubede Idome amola ea sosogo fi da Gousa: su Sema Gagili ouligibiba: le, Hina Gode Ea ilima amola ilia gagui amoma hahawane dogolegele hamosu, amo nabi. Amaiba: le, e da gilisisu bagade hamone, Gousa: su Sema Gagili amo Oubede Idome ea diasuga lale, bu Yelusaleme moilai bai bagadega gaguli asi.
13 Mikor pedig azok, a kik az Úr ládáját vitték, hat lépést mentek, áldozék ott egy ökröt és hízott borjút.
Da: ibidi da dunu amo da Gousa: su Sema Gagili gaguli ahoasu, ilia da emo gafeyale osa: le gale aligima: ne sia: i. Amalalu, e da bulamagau gawali amola sefena bulamagau mano Godema gobele sali.
14 Dávid pedig teljes erejéből tánczol vala az Úr előtt, és gyolcs efódot övedzett magára Dávid.
Da: ibidi da ahea: iai abula buluale gale banene idiniginisi. E da Hina Godema nodone, ea gasa defele bagadewane giginisa lai.
15 Dávid azért és Izráelnek egész háza felvivék az Úr ládáját énekléssel és trombitaszóval.
Amola e amola Isala: ili dunu huluane ilia da nodone wele sisa: ne amola `dalabede’ fulabolalu, ilia da Gousa: su Sema Gagili Yelusaleme moilai bai bagadega gaguli asi.
16 Lőn pedig, hogy mikor az Úr ládája Dávid városába ért, Mikál, Saulnak leánya kinéz vala az ablakon, és látván, hogy Dávid király ugrál és tánczol az Úr előtt, megútálá őt szívében.
Ilia da Gousa: su Sema Gagili amo Yelusaleme ganodini gaguli ahoanoba, Solo idiwi Maiga: le da fo misa: ne agenesi amoga gadili ba: lu, hina bagade Da: ibidi giginisa lalebe amola soagala: ga gadolalebe ba: beba: le, e higale ba: i.
17 Mikor pedig bevitték az Úr ládáját, és elhelyezék azt az ő helyére a sátornak közepére, melyet számára Dávid felállíttatott: akkor áldozott Dávid egészen égőáldozatokat és hálaadó áldozatokat, az Úr előtt.
Ilia da Gousa: su Sema Gagili amo gaguli misini, abula diasu amo Da: ibidi ea hamoi, amo ganodini ligisi. Amalalu, Da: ibidi da Hina Godema gobele salasu amola Hahawane Gilisili olofole Iasu amo hamoi.
18 Mikor pedig elvégezte Dávid az egészen égőáldozatot, és a hálaadó áldozatot, megáldá a népet a Seregek Urának nevében.
E da gobele salasu hamoi dagoloba, e da Hina Gode Bagadedafa Ea Dioba: le, ea fi dunuma hahawane dogolegele sia: i.
19 És osztogattata Dávid mind az egész népnek, Izráel egész seregének, férfiaknak és asszonyoknak, mindenkinek egy-egy lepényt, egy-egy darab húst, és egy-egy kalácsot; és elméne mind az egész nép, kiki az ő házához.
Amola e da ili huluane ilima ha: i manu sagoi. E da Isala: ili dunu amola uda huluane afae afae ilima agi ga: gi afae amola hu damui gobele gala: i afae amola fofogai waini fage mogili ilima sagoi. Amalalu, dunu huluane da ilia diasuga buhagi.
20 Mikor pedig Dávid hazament, hogy megáldja az ő háznépét is: kijöve Mikál, a Saul leánya Dávid eleibe, és monda: Mily dicsőséges vala ma Izráel királya, ki az ő szolgáinak szolgálói előtt felfosztózott vala ma, mint a hogy egy esztelen szokott felfosztózni!
Amogalu fa: no, Da: ibidi da hi diasu ea sosogo fi gousa: musa: ahoanoba, Maiga: le da gadili e ba: la misi. E amane sia: i, “Isala: ili hina bagade da wali eso ea dio gaguia gadoma: ne hidale bagade hamoi! E da gagaoui dunu agoane, ea ouligisu dunu ilia hawa: hamosu a: fini ba: ma: ne, ea abula gisa: le fasi!”
21 És monda Dávid Mikálnak: Az Úr előtt, ki inkább engem választott, mint atyádat és az ő egész házanépét, hogy az Úr népének, Izráelnek fejedelme legyek, igen, az Úr előtt örvendezém.
Da: ibidi da bu adole i, “Na da Hina Godema nodone gigini. Bai E da dia ada, ea sosogo amo fisili, na Ea fi Isala: ili ouligima: ne ilegei dagoi. Amola na da mae yolesili, Hina Godema nodoma: ne bu gigininimu.
22 Sőt minél inkább megalázom magamat és minél alábbvaló leszek a magam szemei előtt: annál dicséretreméltóbb leszek a szolgálók előtt, a kikről te szólasz.
Amola bu gogosiasu ba: mu. Di da na da hamedei dunu dawa: mu. Be amo ouligisu dunu ilia hawa: hamosu a: fini da na nodone ba: mu.”
23 Ennekokáért Mikálnak, Saul leányának nem lőn soha gyermeke az ő halálának napjáig.
Solo idiwi Maiga: le da gebewane aligime esalu.