2 Sámuel 24
1 Ismét felgerjede az Úrnak haragja Izráel ellen, és felingerlé Dávidot ő ellenek, ezt mondván: Eredj el, számláld meg Izráelt és Júdát.
Again the anger of Yahweh was ignited against Israel, and he moved David against them saying, “Go, count Israel and Judah.”
2 Monda azért Dávid Joábnak, az ő serege fővezérének: Menj el, járd be Izráelnek minden nemzetségeit, Dántól fogva Beersebáig, és számláljátok meg a népet, hogy tudjam a népnek számát.
The king said to Joab the commander of the army, who was with him, “Go throughout all the tribes of Israel, from Dan to Beersheba, and count all the people, so that I may know the total number of men fit for battle.”
3 És monda Joáb a királynak: Sokasítsa meg az Úr, a te Istened a népet, s adjon még százannyit, mint a mennyi most van, és lássák azt az én uramnak, a királynak szemei: de miért akarja ezt az én uram, a király?
Joab said to the king, “May Yahweh your God multiply the number of people a hundred times, and may the eyes of my master the king see it take place. But why does my master the king want this?”
4 Azonban hatalmasabb volt a királynak szava a Joábénál és a többi főemberekénél. Kiméne azért Joáb és a többi vezérek a király elől, hogy megszámlálják a népet, az Izráelt.
Nevertheless, the king's word was final against Joab and against the commanders of the army. So Joab and the commanders went out from the king's presence to count the people of Israel.
5 És általkelének a Jordánon és tábort járának Aroer város mellett jobbkéz felől, Gád völgyében, és Jáser mellett.
They crossed over the Jordan and encamped near Aroer, south of the city in the valley. Then they traveled on through Gad to Jazer.
6 Azután menének Gileádba, és a Hodsi alföldére. Innét menének a Dán Jáán mellé, és Sídon környékére.
They came to Gilead and to the land of Tahtim Hodshi, then on to Dan Jaan and around toward Sidon.
7 Ezután menének a Tírus erős városához, és a Hivveusoknak és Kananeusoknak minden városaiba. Innét menének a Júdának dél felől való részére, Beersebába.
They reached the stronghold of Tyre and all the cities of the Hivites and the Canaanites. Then they went out to the Negev in Judah at Beersheba.
8 És mikor bejárták az egész országot, hazamenének Jeruzsálembe, kilencz hónap és húsz nap mulva.
When they had gone throughout all the land, they came back to Jerusalem at the end of nine months and twenty days.
9 És beadá Joáb a megszámlált népnek számát a királynak; és Izráelben nyolczszázezer erős fegyverfogható férfi, és Júda nemzetségében ötszázezer férfiú vala.
Then Joab reported the total of the count of the fighting men to the king. There were in Israel 800,000 brave men who drew the sword, and the men of Judah were 500,000 men.
10 Minekutána pedig Dávid a népet megszámlálta, megsebhedék az ő szíve, és monda Dávid az Úrnak: Igen vétkeztem abban, a mit cselekedtem. Azért most, óh Uram, vedd el, kérlek, a te szolgádnak álnokságát; mert felette esztelenül cselekedtem!
Then David's heart afflicted him after he had counted the men. So he said to Yahweh, “I have greatly sinned by doing this. Now, Yahweh, take away your servant's guilt, for I have acted very foolishly.”
11 És mikor felkelt reggel Dávid, szóla az Úr Gád prófétának, a ki Dávidnak látnoka vala, ezt mondván:
When David rose up in the morning, the word of Yahweh came to the prophet Gad, David's seer, saying,
12 Menj el, és szólj Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Három dolgot adok elődbe, válaszd egyiket magadnak ezek közül, hogy a szerint cselekedjem veled.
“Go say to David: 'This is what Yahweh says: “I am giving you three choices. Choose one of them.”'”
13 Elméne azért Gád Dávidhoz, és tudtára adá néki, és monda néki: Akarod-é, hogy hét esztendeig való éhség szálljon földedre? Vagy hogy három hónapig ellenségeid előtt bujdossál és ellenséged kergessen téged? Vagy hogy három napig döghalál legyen országodban? Most gondold meg és lásd meg, micsoda választ vigyek annak, a ki engem elküldött.
So Gad went to David and said to him, “Will three years of famine come to you in your land? Or will you flee three months from your enemies while they pursue you? Or will there be three days of plague in your land? Now decide what answer I should return to him who sent me.”
14 És monda Dávid Gádnak: Felette igen szorongattatom; de mégis, hadd essünk inkább az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalmassága, és ne essem ember kezébe.
Then David said to Gad, “I am in deep trouble. Let us fall into Yahweh's hands rather than into the hand of man, for his merciful actions are very great.”
15 Bocsáta annakokáért az Úr döghalált Izráelre, reggeltől fogva az elrendelt ideig, és meghalának a nép közül Dántól fogva Beersebáig, hetvenezer férfiak.
So Yahweh sent a plague on Israel from the morning to a fixed time, and seventy thousand people died from Dan to Beersheba.
16 És mikor felemelte kezét az angyal Jeruzsálem ellen is, hogy azt is elpusztítsa, megelégelé az Úr a veszedelmet, és monda az angyalnak, a ki a népet öli vala: Elég immár, hagyd el. Az Úrnak angyala pedig vala a Jebuzeus Arauna szérűje mellett.
When the angel reached out with his hand toward Jerusalem to destroy it, Yahweh changed his mind because of the harm it would cause, and he said to the angel who was destroying people, “Enough! Now draw back your hand.” At that time the angel of Yahweh was standing at the threshing floor of Araunah the Jebusite.
17 És szóla Dávid az Úrnak, mikor látta az angyalt, a ki a népet vágja vala, és monda: Ímé én vétkeztem és én cselekedtem hamisságot, de ezek a juhok ugyan mit cselekedtek? Kérlek, inkább forduljon a te kezed ellenem és az én atyámnak háznépe ellen.
Then David spoke to Yahweh when he saw the angel who had attacked the people, and said, “I have sinned, and I have acted perversely. But these sheep, what have they done? Please let your hand punish me and my father's family!”
18 Méne azért Gád Dávidhoz azon a napon, és monda néki: Eredj, menj el, és rakass oltárt az Úrnak a Jebuzeus Araunának szérűjén.
Then Gad came that day to David and said to him, “Go up and build an altar for Yahweh at the threshing floor of Araunah the Jebusite.”
19 És elméne Dávid Gádnak beszéde szerint, a mint az Úr megparancsolta vala.
So David went up as Gad instructed him to do, as Yahweh had commanded.
20 És feltekintvén Arauna, látá, hogy a király az ő szolgáival ő hozzá megy; és Arauna kimenvén, meghajtá magát a király előtt, arczczal a föld felé.
Araunah looked out and saw the king and his servants approaching. So Araunah went out and bowed to the king with his face to the ground.
21 És monda Arauna: Mi az oka, hogy az én uram, a király az ő szolgájához jő? Felele Dávid: Azért, hogy megvegyem tőled e szérűt, és oltárt építsek ezen az Úrnak, hogy megszünjék a csapás a nép között.
Then Araunah said, “Why has my master the king come to me, his servant?” David replied, “To buy your threshing floor, so I can build an altar for Yahweh, so that the plague may be removed from the people.”
22 Monda Arauna Dávidnak: Vegye el hát az én uram, a király, és áldozza fel, a mi néki tetszik. Ímhol vannak az ökrök az áldozathoz; a boronák és az ökrök szerszámai pedig fa helyett;
Araunah said to David, “Take it as your own, my master the king. Do with it what is good in your sight. Look, here are oxen for the burnt offering and threshing sledges and ox yokes for the wood.
23 Arauna mindezt, óh király, a királynak adja. És monda Arauna a királynak: A te Urad Istened engeszteltessék meg általad.
All this, my king, I, Araunah, will give to you.” Then he said to the king, “May Yahweh your God accept you.”
24 Monda pedig a király Araunának: Nem, hanem pénzen veszem meg tőled, mert nem akarok az Úrnak, az én Istenemnek ingyen való áldozatot áldozni. Megvevé azért Dávid azt a szérűt és az ökröket ötven ezüst sikluson.
The king said to Araunah, “No, I insist on buying it at a price. I will not offer as a burnt offering to Yahweh anything that costs me nothing.” So David bought the threshing floor and the oxen for fifty shekels of silver.
25 És oltárt építe ott Dávid az Úrnak, és áldozék egészen égő és hálaáldozattal; és megkegyelmeze az Úr a földnek, és megszünék a csapás Izráelben.
David built an altar for Yahweh there and offered on it burnt offerings and fellowship offerings. So Yahweh answered the prayer on behalf of the land, and the plague on Israel was confined.
