2 Sámuel 22
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
E falou Davi ao SENHOR as palavras deste cântico, o dia que o SENHOR o livrou da mão de todos os seus inimigos e da mão de Saul.
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
E disse: O SENHOR é minha rocha, e minha fortaleza, e meu libertador;
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Deus de minha rocha, nele confiarei: Meu escudo, e o poder de minha salvação, minha fortaleza, e meu refúgio; Meu salvador, que me livrarás de violência.
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
Invocarei ao SENHOR, digno de ser louvado. E serei salvo de meus inimigos.
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
Quando me cercaram ondas de morte, E ribeiros de iniquidade me assombraram,
As cordas do Xeol me rodearam, e laços de morte me tomaram desprevenido. (Sheol h7585)
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
Tive angústia, invoquei ao SENHOR, E clamei a meu Deus: E ele ouviu minha voz desde seu templo; Chegou meu clamor a seus ouvidos.
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
A terra se moveu, e tremeu; Os fundamentos dos céus foram movidos, E se estremeceram, porque ele se irou.
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Subiu fumaça de suas narinas, E de sua boca fogo consumidor, Pelo qual se acenderam carvões.
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
E abaixo os céus, e desceu: Uma escuridão debaixo de seus pés.
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
Subiu sobre o querubim, e voou: Apareceu-se sobre as asas do vento.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
Armou tendas de escuridão ao redor de si; nuvens negras e espessas, carregadas de águas.
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
Do resplendor de sua presença Se acenderam brasas ardentes.
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
O SENHOR trovejou desde os céus, E o Altíssimo deu sua voz;
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
Lançou flechas, e desbaratou-os; Relampejou, e consumiu-os.
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
Então apareceram as profundezas do mar, E os fundamentos do mundo foram descobertos, À repreensão do SENHOR, Ao sopro do vento de seu nariz.
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Estendeu sua mão do alto, e arrebatou-me, E tirou-me de copiosas águas.
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
Livrou-me de fortes inimigos, De aqueles que me aborreciam, os quais eram mais fortes que eu.
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
Atacaram-me no dia de minha calamidade; Mas o SENHOR foi meu apoio.
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
Tirou-me para um lugar amplo; Livrou-me, porque se agradou de mim.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Remunerou-me o SENHOR conforme minha justiça: E conforme a limpeza de minhas mãos ele me pagou.
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
Porque eu guardei os caminhos do SENHOR; E não me apartei impiamente de meu Deus.
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
Porque diante de mim tenho todas suas ordenanças; E atento a seus estatutos, não me retirarei deles.
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
E fui íntegro para com ele, E guardei-me de minha iniquidade.
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
Remunerou-me, portanto, o SENHOR conforme minha justiça, E conforme minha limpeza diante de seus olhos.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Com o bom és benigno, E com o íntegro te mostras íntegro;
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
Limpo és para com o limpo, Mas com o perverso és rígido.
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
E tu salvas ao povo humilde; Mas teus olhos sobre os altivos, para abatê-los.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Porque tu és minha lâmpada, ó SENHOR; o SENHOR dá luz às minhas trevas.
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
Pois contigo avançarei contra uma tropa, e com o meu Deus saltarei uma muralha.
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
O caminho de Deus [é] perfeito; a palavra do SENHOR [é] purificada, é escudo é de todos os que nele confiam.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Porque que Deus há a não ser o SENHOR? Ou quem é forte a não ser nosso Deus?
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
Deus é o que com virtude me corrobora, e o que tira os obstáculos do meu caminho;
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
O que faz meus pés como de cervas, E o que me assenta em minhas alturas;
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
O que ensina minhas mãos para a luta, e proporciona que com meus braços quebre o arco de bronze.
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
Tu me deste também o escudo de tua salvação, E tua benignidade me acrescentou.
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
Tu alargaste meus desfiladeiros debaixo de mim, Para que não titubeassem meus joelhos.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Perseguirei a meus inimigos, e os quebrantarei; E não me voltarei até que os acabe.
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
Os consumirei, e os ferirei, e não se levantarão; E cairão debaixo de meus pés.
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
Cingiste-me de força para a batalha, E fizeste prostrar debaixo de mim os que contra mim se levantaram.
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
Tu me deste o pescoço de meus inimigos, De meus aborrecedores, que eu os destruísse.
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Olharam, e não houve quem os livrasse; Ao SENHOR, mas não lhes respondeu.
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Eu os esmiuçarei como pó da terra; Eu os pisarei como à lama das ruas, e os dissiparei.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Tu me livraste das brigas dos povos; Tu me guardaste para eu que fosse cabeça de nações: Povos que eu não conhecia me serviram.
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
Os estrangeiros se sujeitaram a mim; ao ouvirem, me obedeciam.
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
Os estrangeiros desfaleciam, E tremiam em seus esconderijos.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Viva o SENHOR, e seja bendita minha rocha; Seja exaltado o Deus, a rocha de meu salvamento:
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
O Deus que me vingou, E sujeita os povos debaixo de mim:
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
E que me tira dentre meus inimigos: Tu me tiraste em alto dentre os que se levantaram contra mim: Livraste-me do homem de iniquidades.
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
Portanto eu te confessarei entre as nações, ó SENHOR, E cantarei a teu nome.
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
Ele que engrandece as saúdes de seu rei, E faz misericórdia a seu ungido, A Davi, e à sua semente, para sempre.
