2 Sámuel 22
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
E fallou David ao Senhor as palavras d'este cantico, no dia em que o Senhor o livrou das mãos de todos os seus inimigos e das mãos de Saul.
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
Disse pois: O Senhor é o meu rochedo, e o meu logar forte, e o meu libertador.
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Deus é o meu rochedo, n'elle confiarei: o meu escudo, e a força da minha salvação, o meu alto retiro, e o meu refugio. O meu Salvador, de violencia me salvaste.
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
O Senhor, digno de louvor, invoquei, e de meus inimigos fiquei livre.
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
Porque me cercaram as ondas de morte: as torrentes de Belial me assombraram.
Cordas do inferno me cingiram; encontraram-me laços de morte. (Sheol h7585)
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
Estando em angustia, invoquei ao Senhor, e a meu Deus clamei: do seu templo ouviu elle a minha voz, e o meu clamor chegou aos seus ouvidos.
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
Então se abalou e tremeu a terra, os fundamentos dos céus se moveram e abalaram, porque elle se irou.
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Subiu o fumo de seus narizes, e da sua bocca um fogo devorador: carvões se incenderam d'elle.
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
E abaixou os céus, e desceu: e uma escuridão havia debaixo de seus pés.
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
E subiu sobre um cherubim, e voou: e foi visto sobre as azas do vento.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
E por tendas poz as trevas ao redor de si: ajuntamento d'aguas, nuvens dos céus.
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
Pelo resplendor da sua presença brasas de fogo se accendem.
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
Trovejou desde os céus o Senhor: e o Altissimo fez soar a sua voz.
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
E disparou frechas, e os dissipou: raios e os perturbou.
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
E appareceram as profundezas do mar, os fundamentos do mundo se descobriram: pela reprehensão do Senhor, pelo sopro do vento dos seus narizes.
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Desde o alto enviou, e me tomou: tirou-me das muitas aguas.
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
Livrou-me do meu possante inimigo, e d'aquelles que me tinham odio, porque eram mais fortes do que eu.
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
Encontraram-me no dia da minha calamidade: porém o Senhor se fez o meu esteio.
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
E tirou-me á largura, e arrebatou-me d'ali; porque tinha prazer em mim.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Recompensou-me o Senhor conforme á minha justiça: conforme á pureza de minhas mãos me retribuiu.
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
Porque guardei os caminhos do Senhor: e não me apartei impiamente do meu Deus.
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
Porque todos os seus juizos estavam diante de mim: e de seus estatutos me não desviei.
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
Porém fui sincero perante elle: e guardei-me da minha iniquidade.
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
E me retribuiu o Senhor conforme á minha justiça, conforme á minha pureza diante dos seus olhos.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Com o benigno te mostras benigno: com o varão sincero te mostras sincero.
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
Com o puro te mostras puro: mas com o perverso te mostras avesso.
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
E o povo afflicto livras: mas teus olhos são contra os altivos, e tu os abaterás.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Porque tu, Senhor, és a minha candeia: e o Senhor esclarece as minhas trevas.
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
Porque comtigo passo pelo meio d'um esquadrão: pelo meu Deus salto um muro.
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
O caminho de Deus é perfeito, e a palavra do Senhor refinada; e é o escudo de todos os que n'elle confiam.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Porque, quem é Deus, senão o Senhor? e quem é rochedo, senão o nosso Deus?
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
Deus é a minha fortaleza e a minha força, e elle perfeitamente desembaraça o meu caminho.
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
Faz elle os meus pés como os das cervas, e me põe sobre as minhas alturas.
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
Instrue as minhas mãos para a peleja, de maneira que um arco de cobre se quebra pelos meus braços.
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
Tambem me déste o escudo da tua salvação, e pela tua brandura me vieste a engrandecer.
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
Alargaste os meus passos debaixo de mim, e não vacillaram os meus artelhos.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Persegui os meus inimigos, e os derrotei, e nunca me tornei até que os consumisse.
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
E os consumi, e os atravessei, de modo que nunca mais se levantaram, mas cairam debaixo dos meus pés.
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
Porque me cingiste de força para a peleja, fizeste abater-se debaixo de mim os que se levantaram contra mim.
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
E deste-me o pescoço de meus inimigos, d'aquelles que me tinham odio, e os destrui.
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Olharam, porém não houve libertador: sim, para o Senhor, porém não lhes respondeu.
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Então os moí como o pó da terra; como a lama das ruas os trilhei e dissipei.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Tambem me livraste das contendas do meu povo; guardaste-me para cabeça das nações; o povo que não conhecia me servirá.
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
Os filhos de estranhos se me sujeitaram; ouvindo a minha voz, me obedeceram.
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
Os filhos de estranhos descairam; e, cingindo-se, sairam dos seus encerramentos.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Vive o Senhor, e bemdito seja o meu rochedo; e exaltado seja Deus, a rocha da minha salvação:
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
O Deus que me dá inteira vingança, e sujeita os povos debaixo de mim.
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
E o que me tira d'entre os meus inimigos: e tu me exaltas sobre os que contra mim se levantam; do homem violento me livras.
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
Por isso, ó Senhor, te louvarei entre as gentes, e entoarei louvores ao teu nome.
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
Elle é a torre das salvações do seu rei, e usa de benignidade com o seu ungido, com David, e com a sua semente para sempre.
