2 Sámuel 22
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
Und David redete zu dem HERRN die Worte dieses Liedes, am Tage, als der HERR ihn aus der Hand aller seiner Feinde und aus der Hand Sauls errettet hatte.
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
Er sprach: Der HERR ist meine Felsenkluft, meine Burg und meine Zuflucht;
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
mein Gott ist mein Fels, darin ich mich berge, mein Schild und das Horn meines Heils, meine Festung und meine Zuflucht, mein Erretter, der mich von Gewalttat befreit.
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
Den HERRN, den Hochgelobten, rief ich an und wurde von meinen Feinden errettet.
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
Todeswehen umfingen mich, Bäche Belials schreckten mich;
Stricke der Unterwelt umschlangen mich, Todesschlingen kamen mir entgegen. (Sheol h7585)
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
In meiner Angst rief ich den HERRN an und schrie zu meinem Gott; er hörte in seinem Tempel meine Stimme, mein Schreien kam vor ihn zu seinen Ohren.
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
Die Erde bebte und erzitterte, die Grundfesten des Himmels wurden erschüttert und bebten, weil er zornig war.
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Rauch stieg auf von seiner Nase und verzehrendes Feuer aus seinem Mund, Feuerglut brannte daraus hervor.
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
Er neigte den Himmel und fuhr herab, und Dunkel war unter seinen Füßen;
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
er fuhr auf dem Cherub und flog daher, er schwebte auf den Fittichen des Windes.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
Er machte Finsternis um sich her zu seinem Gezelt, dunkle Wasser, dichte Wolken.
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
Vom Glanz vor ihm brannte Feuerglut;
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
und der HERR donnerte vom Himmel, der Höchste ließ seine Stimme erschallen;
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
er schoß seine Pfeile und zerstreute sie, [schleuderte] Blitze und schreckte sie.
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
Da sah man die Betten des Meeres, und die Gründe des Erdbodens wurden aufgedeckt von des HERRN Schelten, von dem Schnauben seines grimmigen Zorns!
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Er langte herab aus der Höhe und ergriff mich, er zog mich aus großen Wassern;
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
er rettete mich von meinem mächtigen Feind und von meinen Hassern; denn sie waren mir zu stark;
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
sie hatten mich überfallen zur Zeit meines Unglücks; aber der HERR ward mir zur Stütze
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
und führte mich heraus in die Weite, er befreite mich; denn er hatte Wohlgefallen an mir.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Der HERR vergalt mir nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinheit meiner Hände lohnte er mir;
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
denn ich habe die Wege des HERRN bewahrt und bin nicht abgefallen von meinem Gott,
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
sondern ich hatte alle seine Rechte vor mir und stieß seine Satzungen nicht von mir,
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
und ich hielt es ganz mit ihm und hütete mich vor meiner Sünde.
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
Darum vergalt mir der HERR nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinheit meiner Hände vor seinen Augen.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Gegen den Frommen erzeigst du dich fromm, gegen den Redlichen redlich,
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
gegen den Reinen erzeigst du dich rein, aber den Hinterlistigen überlistest du.
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
Denn du rettest alles elende Volk, aber du erniedrigst die Augen aller Stolzen.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Denn du, HERR, bist meine Leuchte; der HERR macht meine Finsternis licht;
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
denn mit dir kann ich Kriegsvolk zerschmeißen und mit meinem Gott über die Mauern springen.
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
Dieser Gott! Sein Weg ist vollkommen, die Rede des HERRN ist geläutert; er ist ein Schild allen, die ihm vertrauen.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Denn wer ist Gott, außer dem HERRN, und wer ist ein Fels, außer unserm Gott?
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
Gott umgürtet mich mit Kraft und macht meinen Weg unsträflich,
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
er macht meine Füße den Hirschen gleich und stellt mich auf meine Höhen;
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
er lehrt meine Hände streiten und meine Arme den ehernen Bogen spannen;
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
du gabst mir den Schild deines Heils, und deine Herablassung machte mich groß;
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
du machtest mir Raum zum Gehen, daß meine Knöchel nicht wankten.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Ich jagte meinen Feinden nach und vertilgte sie und kehrte nicht um, bis sie aufgerieben waren;
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
ich rieb sie auf und zerschmetterte sie, daß sie nicht mehr aufstehen konnten; sie fielen unter meine Füße.
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
Du hast mich gegürtet mit Kraft zum Streit, du hast unter mich gebeugt, die sich wider mich setzten.
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
Du wandtest mir den Rücken meiner Feinde zu, und meine Hasser habe ich vertilgt.
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Sie schrieen, aber da war kein Retter; zu dem HERRN, aber er antwortete ihnen nicht.
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Und ich zerrieb sie wie Erdenstaub, zertrat sie wie Straßenkot und warf sie hinaus.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Du rettetest mich aus den Zänkereien des Volkes und bewahrtest mich auf zum Haupt der Heiden; ein Volk, das ich nicht kannte, dient mir;
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
die Kinder der Fremden schmeicheln mir, sie folgen mir aufs Wort;
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
die Kinder der Fremden verzagen und kommen zitternd hervor aus ihren Schlössern.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Es lebt der HERR, und gepriesen sei mein Fels, und erhoben werde der Gott meines Heils!
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
Der Gott, der mir Rache verlieh und mir die Völker unterwarf;
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
der mich meinen Feinden entrinnen ließ und mich trotz meiner Widersacher erhöhte, mich errettete von dem gewalttätigen Mann!
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
Darum will ich dich, o HERR, loben unter den Heiden und deinem Namen singen,
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
der seinem Könige große Siege verliehen hat und seinem Gesalbten Gnade erweist, David und seinem Samen bis in Ewigkeit!
