< 2 Sámuel 22 >

1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
Und David redete zu Jehova die Worte dieses Liedes an dem Tage, da Jehova ihn aus der Hand aller seiner Feinde und aus der Hand Sauls errettet hatte; und er sprach:
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
Jehova ist mein Fels und meine Burg und mein Erretter.
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Gott ist mein Fels, auf ihn werde ich trauen, mein Schild und das Horn meines Heils, meine hohe Feste und meine Zuflucht. Mein Retter, von Gewalttat wirst du mich retten!
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
Ich werde Jehova anrufen, der zu loben ist, und ich werde gerettet werden von meinen Feinden.
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
Denn mich umfingen die Wogen des Todes, die Ströme Belials erschreckten mich;
6 A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
die Bande des Scheols umringten mich, es ereilten mich die Fallstricke des Todes. (Sheol h7585)
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
In meiner Bedrängnis rief ich zu Jehova, und ich rief zu meinem Gott; und er hörte aus seinem Tempel meine Stimme, und mein Schrei kam in seine Ohren.
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
Da wankte und bebte die Erde; die Grundfesten des Himmels zitterten und wankten, weil er entbrannt war.
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Rauch stieg auf von seiner Nase, und Feuer fraß aus seinem Munde; glühende Kohlen brannten aus ihm.
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
Und er neigte die Himmel und fuhr hernieder, und Dunkel war unter seinen Füßen.
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
Und er fuhr auf einem Cherub und flog daher, und er erschien auf den Fittichen des Windes.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
Und Finsternis machte er rings um sich her zum Gezelt, Sammlung der Wasser, dichtes Himmelsgewölk.
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
Aus dem Glanze vor ihm brannten feurige Kohlen.
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
Es donnerte Jehova vom Himmel her, und der Höchste ließ seine Stimme erschallen.
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
Und er schoß Pfeile und zerstreute sie, seinen Blitz, und verwirrte sie.
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
Da wurden gesehen die Betten des Meeres, aufgedeckt die Grundfesten des Erdkreises durch das Schelten Jehovas, vor dem Schnauben des Hauches seiner Nase.
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Er streckte seine Hand aus von der Höhe, er nahm mich, er zog mich aus großen Wassern;
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
Er errettete mich von meinem starken Feinde, von meinen Hassern; denn sie waren mächtiger als ich.
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
Sie ereilten mich am Tage meines Unglücks, aber Jehova ward mir zur Stütze.
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
Und er führte mich heraus ins Weite, er befreite mich, weil er Lust an mir hatte.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Jehova vergalt mir nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinheit meiner Hände erstattete er mir.
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
Denn ich habe bewahrt die Wege Jehovas, und bin von meinem Gott nicht frevelhaft abgewichen.
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
Denn alle seine Rechte waren vor mir, und seine Satzungen, ich bin nicht davon gewichen;
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
Und ich war vollkommen gegen ihn und hütete mich vor meiner Ungerechtigkeit.
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
Und Jehova erstattete mir nach meiner Gerechtigkeit, nach meiner Reinheit vor seinen Augen.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Gegen den Gütigen erzeigst du dich gütig, gegen den vollkommenen Mann erzeigst du dich vollkommen;
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
gegen den Reinen erzeigst du dich rein, und gegen den Verkehrten erzeigst du dich entgegenstreitend.
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
Und du wirst retten das elende Volk; aber deine Augen sind wider die Hoffärtigen, die du erniedrigen wirst.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Denn du bist meine Leuchte, Jehova; und Jehova erhellt meine Finsternis.
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
Denn mit dir werde ich gegen eine Schar anrennen, mit meinem Gott werde ich eine Mauer überspringen.
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
Gott, sein Weg ist vollkommen; Jehovas Wort ist geläutert; ein Schild ist er allen, die auf ihn trauen.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Denn wer ist Gott, außer Jehova, und wer ein Fels, außer unserem Gott?
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
Gott ist meine starke Feste, und er lenkt vollkommen meinen Weg.
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
Er macht meine Füße denen der Hindinnen gleich, und stellt mich hin auf meine Höhen.
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
Er lehrt meine Hände den Streit, und meine Arme spannen den ehernen Bogen.
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
Und du gabst mir den Schild deines Heils, und deine Herablassung machte mich groß.
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
Du machtest Raum meinen Schritten unter mir, und meine Knöchel haben nicht gewankt.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Meinen Feinden jagte ich nach und vertilgte sie; und ich kehrte nicht um, bis sie aufgerieben waren.
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
Und ich rieb sie auf und zerschmetterte sie; und sie standen nicht wieder auf, und sie fielen unter meine Füße.
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
Und du umgürtetest mich mit Kraft zum Streit, beugtest unter mich, die wider mich aufstanden.
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
Und du gabst mir den Rücken meiner Feinde; meine Hasser, ich vernichtete sie.
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Sie blickten umher, und kein Retter war da zu Jehova, und er antwortete ihnen nicht.
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Und ich zermalmte sie wie Staub der Erde; wie Straßenkot zertrat, zerstampfte ich sie.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Und du errettetest mich aus den Streitigkeiten meines Volkes; du bewahrtest mich auf zum Haupte der Nationen; ein Volk, das ich nicht kannte, dient mir.
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
Die Söhne der Fremde unterwarfen sich mir mit Schmeichelei; beim Hören des Ohres gehorchten sie mir.
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
Die Söhne der Fremde sanken hin und zitterten hervor aus ihren Schlössern.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Jehova lebt, und gepriesen sei mein Fels! Und erhoben werde der Gott, der Fels meines Heils!
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
Der Gott, der mir Rache gab und die Völker unter mich niederwarf;
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
und der mich herausführte aus der Mitte meiner Feinde. Ja, du erhöhtest mich über die, welche wider mich aufstanden, von dem Manne der Gewalttat befreitest du mich.
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
Darum, Jehova, will ich dich preisen unter den Nationen und Psalmen singen deinem Namen,
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
Dich, der groß macht die Rettungen seines Königs, und Güte erweist seinem Gesalbten, David und seinem Samen ewiglich.

< 2 Sámuel 22 >