< 2 Sámuel 22 >
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
David prononça en l’honneur de l’Eternel les paroles de ce cantique, lorsque l’Eternel l’eut délivré de la main de tous ses ennemis et de la main de Saül.
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
Il dit: Seigneur, tu es mon rocher et ma forteresse, un libérateur pour moi;
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Mon Dieu tutélaire en qui je m’abrite, mon bouclier et mon puissant sauveur, mon rempart et mon refuge; mon protecteur, qui m’assistes contre la violence!
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
Gloire m’écrié-je à l’Eternel, qui me délivre de mes ennemis!
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
Déjà m’enveloppaient les flots mortels; les torrents de la perdition me faisaient frémir;
6 A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol )
J’Étais enlacé dans les réseaux de la tombe, surpris dans les filets de la mort. (Sheol )
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
Dans ma détresse j’invoque le Seigneur, je fais appel à mon Dieu, et de son sanctuaire il entend ma voix, mon cri est monté à ses oreilles.
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
Soudain la terre oscille et tremble, les fondements du ciel sont ébranlés, secoués par la colère de Dieu.
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Des vapeurs s’exhalent, signe de son courroux; de sa bouche sort un feu dévorant, jaillissent de brûlantes étincelles.
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
Il incline les cieux et descend; sous ses pieds, une brume épaisse.
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
Porté sur les chérubins, il vole, il apparaît sur les ailes du vent.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
Il déploie autour de lui les ténèbres comme une tente, des eaux agglomérées, d’opaques nuages.
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
Le seul reflet de sa face allume des flammes ardentes.
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
Il tonne du haut des cieux, l’Eternel! Le Dieu suprême fait entendre sa voix.
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
Il lance ses flèches, ils se dispersent; l’éclair, il les frappe de stupeur.
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
Le lit de l’océan s’est découvert, les fondements de la terre ont été mis à nu, à la voix impérieuse de l’Eternel, au souffle du vent de sa colère.
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Il étend d’en haut sa main, me saisit, me retire du sein des grandes eaux;
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
Il me délivre de mon puissant ennemi, de mes adversaires trop forts pour moi.
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
Ils étaient à l’affût de mes malheurs; mais l’Eternel a été mon appui.
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
Il m’a mis au large, m’a sauvé parce qu’il m’aime.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Le Seigneur me traite selon ma droiture, il récompense la pureté de mes mains.
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
C’Est que je suis fidèle aux voies du Seigneur, jamais je n’ai trahi mon Dieu.
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
Toutes ses lois me sont présentes; ses statuts, je ne m’en écarte point.
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
Attaché à lui sans réserve, je me suis tenu en garde contre mes fautes.
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
Oui, le Seigneur m’a rémunéré selon ma droiture, selon ma pureté, dont ses yeux sont témoins.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Tu te montres aimant pour qui t’aime, loyal envers l’homme loyal,
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
Sincère avec les cœurs purs, mais artificieux avec les pervers!
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
Tu viens en aide à un peuple humilié, et sous ton regard tu fais ployer les superbes.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Oui, tu es mon flambeau, Seigneur! L’Eternel illumine mes ténèbres.
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
Soutenu par toi, j’attaque un bataillon; grâce à mon Dieu, j’escalade un rempart.
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
Dieu puissant! Parfaite est sa voie; la parole du Seigneur est infaillible, il est le bouclier de quiconque espère en lui.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Qui est Dieu, hormis l’Eternel? Qui un rocher tutélaire, si ce n’est notre Dieu?
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
Ce Dieu est mon rempart invincible; il dégage complètement ma carrière.
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
Il rend mes pieds agiles comme ceux des biches, et m’installe sur mes hauteurs.
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
Il instruit mes mains aux combats, mes bras à manier l’arc d’airain.
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
Tu me prêtes le bouclier de ton secours, ta bienveillance fait ma supériorité.
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
Tu donnes de l’aisance à mes pas, et empêches mes talons de chanceler.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Je poursuis mes ennemis, je les extermine; point de relâche que je ne les aie détruits.
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
Je les détruis, je les abats, ils ne se relèveront plus; ils gisent désormais à mes pieds!
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
C’Est toi qui m’as armé de vaillance pour la guerre, qui fais plier sous moi mes agresseurs;
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
Mes ennemis, tu les fais fuir devant moi, et mes adversaires, pour que j’en fasse justice.
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Ils s’adressent, à bout de ressources, à l’Eternel… point de réponse!
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Je les écrase comme la poussière de la terre; comme la fange des rues je les broie et pulvérise.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Tu me fais triompher des factions de mon peuple; tu me réserves pour commander à des nations, des peuplades inconnues deviennent mes tributaires,
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
les fils d’un sol étranger me rendent hommage; au seul bruit de mon nom, ils se soumettent à moi.
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
Les fils de l’étranger perdent courage, ils tremblent au fond de leurs retraites.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Vivant est le Seigneur, et béni mon Rocher! Glorifié, le Dieu puissant qui me protège!
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
O Dieu, c’est toi qui me procures vengeance, qui fais tomber des peuples à mes pieds;
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
Qui m’arraches à mes ennemis, me fais triompher de mes agresseurs et échapper aux hommes de violence.
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
Je te rends donc grâce, Seigneur, à la face des peuples, et je chante ta gloire;
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
Donjon du salut pour ton roi, bienfaiteur de ton oint David et de sa postérité à jamais!