2 Sámuel 22
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
Ook heeft David tot Jahweh de woorden van dit lied gericht, toen Jahweh hem verlost had uit de hand van al zijn vijanden en ook uit de hand van Saul.
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
En hij sprak:
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Jahweh, mijn toevlucht, mijn burcht en mijn veste; Mijn God, mijn rots, waarop ik kan schuilen. Mijn schild, de hoorn van mijn heil, mijn schutse en mijn toevlucht, Mijn redder heeft mij uit de verdrukking verlost.
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
Ik roep: Geprezen zij Jahweh! En ben van mijn vijand verlost.
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
De branding van de dood had mij al gegrepen, De golven van de onderwereld sloegen over mij heen;
De strikken van het dodenrijk hielden mij vast, De klemmen van de dood lagen voor mij gereed: (Sheol h7585)
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
Maar ik riep tot Jahweh in mijn nood, En tot God verhief ik mijn stem. En Hij hoorde mijn stem in zijn vorstelijke woning, Mijn hulpgeroep drong door tot zijn oren:
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
Daar schudde en beefde de aarde, Rilden en dreunden de fundamenten des hemels; Want Hij was in woede ontstoken.
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Rook steeg op uit zijn neus, Verslindend vuur spoot uit zijn mond, En gloeiende kolen spatten er uit.
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
Hij boog de hemel, en daalde neer, Grauwe wolken onder zijn voeten.
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
Hij besteeg den cherub en vloog in het rond, Zwevend op de windewieken.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
Hij sloeg de duisternis als een dek om zich heen, Donkere nevels, dreigende wolken waren zijn tent.
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
En door de gloed, die voor Hem uitging, Braakten zijn wolken vurige kolen.
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
En in de hemel donderde Jahweh, Verhief de Allerhoogste zijn stem;
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
Hij schoot zijn pijlen en strooide ze rond, Slingerde bliksems en joeg ze uiteen:
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
Open lag de bedding der zee, Het fundament van de aarde kwam bloot; Door het dreigen van Jahweh, Door het snuivend gebries van zijn neus.
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Van boven boog Hij Zich neer, greep mij vast, En trok mij weg uit de onstuimige wateren;
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
Hij verloste mij van mijn grimmigen vijand En van mijn haters, want ze waren te machtig.
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
Ze waren uitgetrokken op de dag van mijn rampspoed, Maar Jahweh was mijn beschermer;
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
Hij beveiligde mij, En bracht mij redding, omdat Hij mij liefhad.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Toen werd mijn gerechtigheid door Jahweh beloond, Mijn reinheid van handen vergolden:
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
Want ik had de wegen van Jahweh bewandeld, Niet gezondigd tegen mijn God;
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
Ik had al zijn geboden voor ogen gehouden, Niet zijn wetten ontweken;
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
Ik was voor Hem zonder smet, Had mij zuiver van zonde bewaard.
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
Daarom werd mijn gerechtigheid door Jahweh beloond, En mijn reinheid in zijn ogen.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Want voor getrouwen toont Gij U trouw, Voor rechtschapenen rechtschapen,
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
Rein voor den reine, Maar voor de listigaards listig;
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
Want Gij redt het deemoedige volk, Maar vernedert hovaardige blikken.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Gij zijt, o Jahweh, mijn lamp, Mijn God, die licht in mijn duisternis straalt;
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
Met U durf ik de stormloop beginnen, Met mijn God de wallen bespringen.
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
God! Volmaakt zijn Zijn wegen, Jahweh’s woord is gelouterd. Hij is voor allen een schild, Die vluchten tot Hem.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Wie toch is God, dan Jahweh alleen; Wie een rots, dan alleen onze God!
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
God! Hij omgordt mij met kracht, En baant mij een veilige weg;
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
Hij maakt mijn voeten vlug als hinden, En doet mij de hoogste toppen beklimmen;
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
Hij oefent mijn handen ten strijde, Mijn armen tot het spannen van de koperen boog.
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
Zo hebt Gij mij het schild van uw heil gereikt; Uw goedheid maakte mij groot.
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
Gij hebt een weg voor mijn stappen gebaand, En mijn voeten wankelden niet.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Ik vervolgde mijn vijanden, haalde ze in, En keerde niet terug, eer ik ze had verslagen.
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
Ik heb ze verslagen, verpletterd, zodat ze niet opstaan, Maar onder mijn voet blijven liggen.
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
Gij hebt mij met kracht omgord tot de strijd, Mijn tegenstanders voor mij doen bukken;
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
Gij liet mij de rug van mijn vijanden zien. Mijn haters heb ik verdelgd.
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Nu huilen ze, maar niemand helpt: Tot Jahweh zelfs, maar Hij antwoordt hun niet;
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Ik vermaal ze als stof der aarde, Vertrap en vertreed ze als slijk op de straten.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Gij hebt mij gered uit de strijd met de volkeren. En mij aan het hoofd van de naties gesteld: Volkeren, die ik niet kende, werden mij dienstbaar,
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
Vreemden brachten mij hulde; Nauwelijks hadden ze van mij gehoord, Of ze gehoorzaamden mij;
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
Anderen lagen uitgeput neer, En kropen sidderend uit hun burchten.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Leve Jahweh! Gezegend mijn Rots; Hoogverheven de God, de Rots van mijn heil!
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
Gij hebt mij gewroken, o God, Volkeren aan mij onderworpen;
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
Mij van mijn grimmigen vijand verlost, Zege over mijn bestrijders verleend, mij van geweldenaars bevrijd.
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
Daarom wil ik U prijzen, o Jahweh, Uw naam verheerlijken onder de volken!
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
Machtige hulp verleent Hij zijn koning, En genade aan zijn Gezalfde, Aan David en zijn geslacht Voor altijd!
