< 2 Sámuel 22 >
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
Angraeng mah David to angmah ih misanawk hoi Saul ih ban thung hoiah loisak naah, hae tiah laa loknawk to a thuih,
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
anih mah, Angraeng loe ka lungsong, kang hawkhaih hoi kai pahlongkung ah oh;
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Sithaw loe ka lungsong ah oh moe, kang hawkhaih ah oh; anih loe ka phaw hoi pahlonghaih takii ah oh. Kai ih sipae, kang hawkhaih hoi pahlongkung ah oh moe, athii palong koeh kasae kaminawk ban thung hoiah nang pahlong.
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
Pakoeh han kamcuk, Angraeng to ka kawk naah, ka misanawk salak hoiah pahlong ah ka oh.
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
Duekhaih tuiphu mah ang takui naah, amrohaih kalen tui mah ang khuk moe, ang pazih.
6 A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol )
Hell qui mah angzaeng caeng moe, duekhaih thaang mah ang pakaa khoep. (Sheol )
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
Palungboeng naah Angraeng to ka kawk; ka Sithaw to ka kawk; anih mah angmah ih tempul imthung hoiah ka lok to ang tahgaih pae, ka qahhaih lok anih ih naa thungah akun.
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
Anih palungphui pongah, long loe tasoeh takuenhaih hoiah oh; van ohhaih ahmuennawk doeh anghuen moe, angthuih o.
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
Anih ih hnahkhaw thung hoiah hmaikhue to tacawt moe, anih ih pakha hoiah hmaipalai to tacawt pongah, hmaisaae to amngaeh.
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
Vannawk to takoih moe, angzoh tathuk; a khok tlim ah vinghaih to oh.
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
Cehrubim pongah angthueng moe, azawk; anih loe takhi pakhraeh nuiah amtueng.
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
Anih taengah vinghaih to suek moe, tui kaving, van ih kathah tamai hoiah a khuk.
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
Anih hmaa ah kaom aanghaih mah, hmaisaae to amngaehsak.
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
Angraeng mah van ah khopazihsak moe, ranui koek ah lok to amsongsak.
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
Kaliinawk to kah moe, tangphra to pueksak pongah, a misanawk to anghaehsak phaeng.
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
Sithaw mah thuitaek pongah, a hnah thung ih takhi hoiah tuipui longhaih ahmuen hoiah long ohhaih ahmuen to amtuengsak.
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
Ranui bang hoiah ban to payangh moe, kathuk tui thung hoiah kai ang talawk.
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
Kai hnuma moe, kai hanah thacak parai misanawk ih ban thung hoiah kai ang pahlong.
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
Raihaih ka tongh na niah nihcae mah ang pakaa; toe Angraeng loe kam haahaih ah oh.
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
Kai to kalen parai ahmuen ah ang suek; kai palung pongah, ang pahlong.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
Ka toenghaih baktih toengah, Angraeng mah tangqum ang paek; ka ban ciimhaih baktih toengah, kai hanah tangqum ang paek.
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
Angraeng ih loklam to ka pazui; kahoih ai hmuen sak hanah, ka Sithaw to kang qoi taak ai.
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
A thuitaekhaih loknawk loe ka hmaa ah oh, a paek ih loknawk to kang qoi taak ai.
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
A hmaa ah toenghaih hoiah ka oh moe, zaehaih to ka yae.
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
To pongah Angraeng mah ka toenghaih hoi a mikhnukah ka ciimcaihaih baktih toengah, tangqum to ang paek boeh.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
Tahmenhaih tawn kami khaeah tahmenhaih, katoeng kami khaeah na toenghaih to nam tuengsak.
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
Ciimcai kaminawk khaeah ciimcaihaih, lokaek thaih kaminawk khaeah sethaih to nam tuengsak.
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
Patangkhang kaminawk to na pahlong; toe amoek kaminawk loe atlim ah na pakhrak tathuk.
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
Nang loe kai ih hmaithaw ah na oh; Aw Angraeng; Angraeng mah kai khovinghaih to khodai ah angcoengsak.
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
Nang oephaih rang hoiah misatuh kaminawk to ka patoeh moe, ka Sithaw rang hoiah sipae to ka poeng thaih.
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
Sithaw ih loklam loe akoep; Angraeng ih lok loe coek koi om ai; a nuiah amha kaminawk hanah anih loe aphaw ah oh.
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
Angraeng pacoengah, mi maw Sithaw ah kaom vop?
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
Sithaw loe ka thacakhaih hoi tharahhaih ah oh; anih mah ka loklam to akoepsak.
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
Ka khok hae tasuk khok baktiah ang sak pae moe, hmuensang ah ang suek.
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
Misatuk thaih hanah ka ban hae patuk pongah, ka ban mah sum kalii to khaeh thaih.
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
Pazawkhaih aphaw to nang paek moe, poeknaemhaih hoiah nang lensak.
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
Ka hmaa ih loklam to na kawksak pongah, ka khok hae amkhraeng ai.
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
Ka misanawk to patom moe, ka hum; nihcae ka paro ai karoek to kam laem let ai.
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
Nihcae loe ahmaa caak o moe, ka tamit boih; angthawk o thai ai boeh; ue, ka khok tlim ah amtim o boih.
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
Misatuk hanah thacakhaih hoiah nang zaeng moe, kai tuk hanah misa angthawk kaminawk to ka khokkung ah na kuepsak.
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
Kai hnuma kaminawk ka hum thai hanah, nihcae ih tahnong to kai han nang paek.
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
Nihcae loe khet o, toe pahlongkung maeto doeh om ai; Angraeng khaeah a hang o; toe anih mah pathim pae ai.
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
Nihcae to long ih maiphu baktiah ka boh; loklam ih tangkrok baktiah ka cawh moe, ka haeh phaeng.
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
Kai ih kami tuh kaminawk ih ban thung hoiah nang pahlong moe, Sithaw panoek ai kaminawk ih lu ah nang ohsak; ka panoek vai ai ih kaminawk mah ka tok ang sak pae o.
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
Prae kalah kaminawk loe kai khaeah akun o, ka lok thaih o naah, ka lok to tahngaih o.
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
Prae kalah kaminawk loe thazok o sut pongah, tasoeh takuenhaih hoiah oh o moe, angmacae ohhaih ahmuen hoiah tacawt o.
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
Angraeng loe hing; ka lungsong loe tahamhoihaih om nasoe! Sithaw, ka pahlonghaih lungsong loe, pakoehhaih om nasoe.
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
Anih loe kai taham lu lakung Sithaw ah oh moe, kaminawk to ka khok tlim ah a suek.
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
Anih mah ka misanawk khae hoiah ang loisak; ka misanawk nuiah nang thuengh tahang moe, hmawhsaeng kaminawk ban thung hoiah nang pahlong.
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
To pongah Aw Angraeng, Sithaw panoek ai kaminawk salakah, nang khaeah anghoehaih lok to ka thuih, na hmin pakoehhaih laa to ka sak han.
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
Anih loe angmah ih siangpahrang hanah pahlonghaih imsang ah oh; situi hoi bawh ih David hoi anih ih caanawk khaeah, tahmenhaih dungzan khoek to amtuengsak, tiah laa a sak.