2 Sámuel 20
1 Vala pedig ott történetesen egy istentelen ember, kinek neve Séba vala, Bikrinek fia, Benjámin nemzetségéből való férfiú. Ez trombitát fuvata, és monda: Nincsen nékünk semmi közünk Dávidhoz, és semmi örökségünk nincsen az Isai fiában. Azért oh Izráel, oszoljatok el, kiki az ő sátorába.
To naah hmuen kasae sak koeh, Benjamin acaeng, Bikri capa Sheba loe to ahmuen ah oh. Anih mah mongkah to ueng moe, Aicae loe David khaeah taham a tawn o ai; Jesse capa ah qawktoep han om ai boeh; Aw Israel kaminawk, nangmacae im ah caeh o boih lai ah, tiah a naa.
2 Eltávozék azért mind az Izráel népe Dávidtól Séba után, Bikri fia után. A Júda nemzetségéből valók azonban mellette maradának az ő királyoknak, a Jordán vizétől fogva mind Jeruzsálemig.
To pongah Israel kaminawk mah, David to caeh o taak boih, Bikri capa hnukah bang o boih. Toe Judah kaminawk loe, Jordan vapui hoi Jerusalem khoek to, angmacae siangpahrang khaeah oh o poe.
3 Bemenvén pedig Dávid az ő házába Jeruzsálemben, előhozatá a király azt a tíz ágyasát, a kiket otthon hagyott vala a ház őrzésére; és őrizet alá rekeszté és tápláltatá azokat; de hozzájok be nem méne. És őrizet alatt lőnek haláloknak napjáig, özvegységben élvén.
David mah angmah ih im Jerusalem ah amlaem naah, siangpahrang mah im khetzawn hanah caehtaak ih, zula hatonawk to kawk moe, imkhaan maeto ah suek; nihcae han caaknaek to paek; toe nihcae khaeah iip ai. Nihcae to duek khoek to paung caeng pongah, nihcae loe lamhmai baktiah oh o boih.
4 Monda pedig a király Amasának: Gyűjtsd össze nékem a Júda nemzetségét három nap alatt, és magad is itt légy jelen.
To pacoengah siangpahrang mah Amasa khaeah, Ni thumto thungah Judah kaminawk to pakhuengh loe, nangmah to doeh hae ah om ah, tiah a naa.
5 Elméne azért Amasa, hogy összegyűjtse Júdát, de több ideig késék, mint a hogy a király meghagyta vala néki.
To pongah Amasa loe Judah kaminawk pakhueng hanah caeh; toe siangpahrang mah khaeh ih atue pongah kasawkah akra.
6 Monda akkor Dávid Abisainak: Ímé majd gonoszabbul cselekeszik velünk Séba, Bikrinek fia, Absolonnál: Vedd magad mellé a te uradnak szolgáit, és kergesd meg őt, nehogy erős városokat szerezzen magának, és elmeneküljön előlünk.
David mah Abishai khaeah, Bikri capa Sheba loe Absalom mah sak ih hmuen pongah kasae kue hmuen to sah tih; na angraeng ih kaminawk to kawkah loe, anih to patom ah; to tih ai nahaeloe sipae kacak thung ih vangpui thungah akun ueloe, ka ban thung hoiah loih moeng tih, tiah a naa.
7 Kimenének azért ő utána a Joáb emberei, és a Kereteusok és Peleteusok és az erősek mindnyájan, és kimenének Jeruzsálemből, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
To pongah Joab ih kaminawk, Kereth kaminawk, Peleth kaminawk hoi thacak misatuh kaminawk loe, Bikri capa Sheba to patom hanah, Jerusalem vangpui hoiah tacawt o.
8 Mikor pedig ama nagy kősziklánál voltak, mely Gibeonnál van, Amasa jöve eleikbe; Joáb pedig ruhájába öltözvén, az ő ruháján felül derekához övedzett fegyvere a hüvelyében vala, mely mikor Joáb ment, leesék.
Gibeon vangpui ih thlung kalen ohhaih ahmuen phak o naah, Amasa loe nihcae hmaa ah caeh; Joab loe aphaw to angkhuk moe, a nuiah moihin kaengkaeh to angzaeng, to kaengkaeh nuiah haita tabu thungah haita to angnaeng.
9 És monda Joáb Amasának: Egészségben vagy-é atyámfia? És Joáb megfogá jobbkezével az Amasa szakálát, mintha meg akarná csókolni.
Joab mah Amasa khaeah, Kamnawk, ngantui maw? tiah a naa. To naah Joab mah Amasa to mok han baktiah, bantang ban hoiah anih ih toektaboe mui to patawnh.
10 Amasa azonban nem őrizkedék a fegyvertől, mely Joáb kezében vala, és általüté őt az ötödik oldalborda alatt, és kiontá a bélit a földre, és noha többször nem üté által, mindazáltal meghala; Joáb pedig és Abisai, az ő atyjafia, üldözék azután Sébát, a Bikri fiát.
Toe Joab loe haita sinh, tiah Amasa mah panoek ai; to naah Joab mah anih to zok ah thunh moe, tazaenawk long ah tacawt boih; Amasa loe thun let angai ai ah duek. To pacoengah Joab hoi amnawk Abishai mah Bikri capa Sheba to patom hoi.
11 Megálla pedig az Amasa teste felett Joábnak egy szolgája, és monda: Valaki Joábbal tart és Dávidnak javát kívánja, Joáb után siessen.
Amasa taengah angdoe Joab ih kami maeto mah, Joab koeh kami, David han angdoet koeh kaminawk boih to Joab hnukah bang o nasoe, tiah a naa.
12 Amasa pedig fetreng vala a vérben az útnak közepén; látván pedig egy ember, hogy ott mindenki megálla, kivoná Amasát az útról a mezőre, és ruhát vete ő reá; mivel látta, hogy valaki csak arra ment, mind megállott.
Amasa loe loklam um ah athii thungah asawt khing vop. To naah to loklam ah angzo kaminawk boih hoi to ahmuen ah pha kaminawk boih loe, to ah angdoet o, tiah kami maeto mah hnuk naah, Amasa to loklam hoi taw bangah zaeh moe, kahni hoiah khuk khoep.
13 Minekutána pedig kivonták az útról, minden ember Joáb után siet vala, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
Amasa to loklam hoi takhoe pacoengah ni, kaminawk boih mah Bikri capa Sheba to patom hanah, Joab hnukah caeh o vop.
14 És általméne Séba Izráelnek minden nemzetségein, Abelán és Béth-Maakán, és egész Béreán, kik egybegyűlvén, követik vala őt.
Sheba loe Abel vangpui, Beth-Maakah prae, Ber kaminawk hoi Israel acaengnawk boih khaeah caeh; to kaminawk loe nawnto amkhueng o moe, anih hnukah bang o.
15 És eljövén, körülfogták őt Abelában Béth-Maaka városában, és nagy töltést emelének a város ellen, mely a kőfallal egyenlő volt; és az egész nép, mely Joábbal vala, rombolá, hogy ledöntse a kőfalat,
Joab kaminawk loe caeh o moe, Sheba ohhaih Beth-Maakah prae, Abel vangpui to takui o; vangpui tasa bang ih misa abuephaih sipae to phraek o; Joab hoi anih ih kaminawk loe sipae taengah kaom, misa abuephaih ahmuen to muk o moe, phraek o.
16 Akkor kiálta egy eszes asszony a városból: Halljátok meg, halljátok meg! Mondjátok meg, kérlek, Joábnak: Jőjj ide hozzám, valamit mondok néked!
To naah palungha nongpata maeto mah vangpui thung hoiah, Tahngai oh, tahngai oh, tiah Joab khaeah tahmenhaih hnik; nang khaeah lok kang thuih han, hae ah angzo ah, tiah a naa.
17 Ki mikor hozzá ment, monda az asszony: Te vagy-é Joáb? Felele: Én vagyok. Ki monda néki: Hallgasd meg a te szolgálóleányodnak szavát. És felele: Meghallgatom.
Joab loe to nongpata khaeah caeh, to naah nongpata mah, Nang loe Joab maw? tiah a naa. Anih mah, Ue, kai ni, tiah a naa. Nongpata mah anih khaeah, Na tamna mah thuih ih lok hae tahngai ah, tiah a naa. Anih mah, Ka tahngaih hmang, tiah a naa.
18 Akkor monda az asszony: Korábban azt szokták mondani: Kérdezzék meg Abelát, és úgy végeztek.
To naah nongpata mah, Canghnii ah loe, poekhaih kahoih hak na koeh naah, Abel vangpui ah caeh oh loe dueng oh, na hak o tih, tiah thuih ih lok to oh.
19 Én Izráel békeszerető hívei közül való vagyok, te pedig el akarsz pusztítani egy várost és anyát Izráelben? Miért akarod elnyelni az Úrnak örökségét?
Kai loe angdaehhaih koeh kami, Israel thungah oepthok kami ah ka oh. Nang loe Israel prae thungah amno ah kaom sipae thung ih vangpui phraek hanah nam sak; tipongah Angraeng mah paek ih qawk to paaeh hanah na poek loe? tiah a naa.
20 Akkor felele Joáb, és monda: Távol legyen, távol legyen az én tőlem, hogy elnyeljem és elveszessem!
Joab mah, Angthla nasoe, kai hoi angthla nasoe; paaeh han hoi phraek hanah ka poek ai.
21 Nem úgy van a dolog, hanem egy ember az Efraim hegységéből való, a kinek neve Séba, a Bikri fia, felemelte kezét Dávid király ellen: adjátok kézbe azt egyedül, és elmegyek a város alól. És monda az asszony Joábnak: Ímé majd kivetjük a kőfalon a fejét néked.
To tiah sak han ih na ai ni; Ephraim mae nuiah kaom, Bikri capa Sheba loe David, siangpahrang ih lok to aek moe, ban phok thuih pongah, to kami to mah ka ban ah na paek oh; to tih nahaeloe vangpui hae ka caeh o taak duem han, tiah a naa. Nongpata mah Joab khaeah, Khenah, anih ih lu to sipae nui hoiah na va o tih hmang, tiah a naa.
22 Elméne azért az asszony nagy eszesen az egész községhez, és elvágatá Sébának, a Bikri fiának fejét, és kiveték Joábnak. Akkor megfuvatá a trombitát, és hazaoszlának a város alól kiki az ő sátorába, Joáb pedig hazaméne Jeruzsálembe, a királyhoz.
To pacoengah nongpata loe palunghahaih hoiah kaminawk boih khaeah caeh. Kaminawk mah Bikri capa ih lu to takroek o pat moe, Joab khaeah vah pae o. To pongah anih mah mongkah to ueng, angmah ih kaminawk vangpui thung hoi angnawnsak moe, angmacae im ah amlaem o. Joab doeh Jerusalem ah siangpahrang khaeah amlaem toeng.
23 Joáb pedig Izráel egész serege felett való volt, Benája pedig, Jójadának fia, a Kereteusok és Peleteusok vezére vala.
Joab loe Israel misatuh kaminawk boih ukkung ah oh; Jehoiada capa Benaiah loe Kereth hoi Pereth kaminawk ukkung ah oh;
24 Adorám pedig adószedő, és Jósafát, Ahiludnak fia, emlékíró vala.
Adoram loe tamut kokhaih khenzawnkung ah oh; Ahilud capa Jehosaphat loe ca tarikkung ah oh.
25 Séja íródeák, Sádók pedig és Abjátár papok valának.
Sheva loe ca tarikkung ah oh; Zadok hoi Abiathar loe qaima ah oh hoi.
26 A Jairból való Ira is Dávidnak fő embere vala.
Jair vangpui ih kami Ira loe, David ih im khenzawnkung ah ah oh.
