< 2 Sámuel 12 >

1 Elküldé azért az Úr Dávidhoz Nátán prófétát, ki bemenvén hozzá, monda néki: Két ember vala egy városban, egyik gazdag, a másik szegény.
UThixo wathuma uNathani kuDavida. Esefikile kuye wathi, “Kwakulabantu ababili emzini othile, omunye enothile omunye engumyanga.
2 A gazdagnak felette sok juhai és ökrei valának;
Umuntu onothileyo wayelezimvu ezinengi kanye lenkomo,
3 A szegénynek pedig semmije nem vala egyéb egy kis nőstény báránykájánál, a melyet vett és táplált vala, s felnevelkedett nála gyermekeivel együtt; saját falatjából evett és poharából ivott és keblén aludt, és néki olyan vala, mintegy leánya.
kodwa umuntu ongumyanga wayengelalutho ngaphandle kwezinyane lemvu elincinyane ayelithengile. Walondla, lakhula laye kanye labantwana bakhe. Ladla ukudla kwakhe, lanatha enkomitshini yakhe laze lalala ezingalweni zakhe. Kuye lalinjengendodakazi yakhe.
4 Mikor pedig utazó vendége érkezett a gazdagnak: sajnált az ő ökrei és juhai közül hozatni, hogy a vendégnek ételt készítsen belőle, a ki hozzá ment vala; hanem elvevé a szegénytől az ő bárányát, és azt főzeté meg a vendégnek, a ki hozzá ment.
Kwafika isihambi emuntwini onothileyo, kodwa umuntu onothileyo kafunanga ukuthatha enye yezimvu zakhe loba inkomo ukuba ahlabele isihambi esasifike kuye. Esikhundleni salokho, yena wathatha izinyane lemvu elisikazi elalingelomuntu lowo ongumyanga, walihlabela lowo owayefike kuye.”
5 Akkor felgerjede Dávidnak haragja az ember ellen, és monda Nátánnak: Él az Úr, hogy halálnak fia az az ember, a ki azt cselekedte.
UDavida wavutha ulaka ngalowomuntu wathi kuNathani, “Ngeqiniso elinjengoba uThixo ekhona, umuntu owenze lokhu ufanele ukufa!
6 A bárányért pedig négy annyit kell adnia, mivelhogy ezt mívelte, és annak nem kedvezett.
Izinyane lelo kumele alihlawule ngokuphindwe kane, ngoba enze into enje njalo engabanga lozwelo.”
7 És monda Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Én kentelek fel téged, hogy király légy Izráel felett, és megszabadítottalak téged a Saul kezéből.
UNathani wasesithi kuDavida, “Unguye lowomuntu! Nanku okutshiwo nguThixo, uNkulunkulu ka-Israyeli uthi: ‘Ngakugcoba ukuba ube yinkosi ko-Israyeli, ngakuhlenga esandleni sikaSawuli.
8 És néked adtam a te urad házát, és a te uradnak feleségeit a te kebeledbe; ennek felette néked adtam Izráelnek és Júdának házát; és ha még ez kevés volt, ezt s ezt adtam volna néked.
Ngakunika indlu yenkosi yakho, labafazi benkosi yakho ngabanikela ezandleni zakho. Ngakunika indlu ka-Israyeli lekaJuda. Aluba konke lokhu kwakukuncane kakhulu ngangizakunika okunye futhi.
9 Miért vetetted meg az Úrnak beszédét, oly dolgot cselekedvén, mely útálatos ő előtte? A Hitteus Uriást fegyverrel ölted meg, és az ő feleségét magadnak vetted feleségül; magát pedig az Ammon fiainak fegyverével ölted meg.
Kungani weyise ilizwi likaThixo ngokwenza okubi emehlweni akhe na? Ubulele u-Uriya umHithi ngenkemba wasuthatha umkakhe ukuba abe ngowakho. Umbulele ngenkemba yama-Amoni.
10 Most azért ne távozzék el a fegyver soha házadból, mivel megútáltál engem, és a Hitteus Uriás feleségét elvetted, hogy feleséged legyen.
Ngakho, khathesi, inkemba kayiyikusuka endlini yakho, ngoba ungeyisile wathatha umka-Uriya umHithi ukuba abe ngowakho.’
11 Ezt mondja az Úr: Ímé én épen a saját házadból bocsátok reád csapásokat, és feleségeidet szemed láttára veszem el, és adom más felebarátodnak, és hál a te feleségeiddel fényes nappal.
Nanku okutshiwo nguThixo: ‘Ngizakulethela incithakalo ezavela kwabendlu yakho. Phambi kwamehlo akho uqobo, ngizathatha omkakho ngibaphe omunye oseduzane lawe, embathe labo emini libalele.
12 Mert te titkon cselekedtél; de én az egész Izráel előtt és napvilágnál cselekeszem azt.
Wena wakwenza ensitha, kodwa mina into le ngizayenza emini libalele phambi kuka-Israyeli wonke.’”
13 Monda azért Dávid Nátánnak: Vétkeztem az Úr ellen! És monda Nátán Dávidnak: Az Úr is elvette a te bűnödet, nem fogsz meghalni.
UDavida wasesithi kuNathani, “Ngenze isono kuThixo.” UNathani waphendula wathi, “UThixo usesusile isono sakho. Kawuyikufa.
14 Mindazáltal, mivel alkalmat adtál a gyalázásra az Úr ellenségeinek e dologban: a te fiad is, a ki lett néked, bizonynyal meghal.
Kodwa njengoba ngokwenza lokhu wenze izitha zikaThixo zatshengisela ukweyisa okupheleleyo, umntwana ozamzalelwa uzakufa.”
15 Ezekután elméne Nátán az ő házához. És megveré az Úr a gyermeket, a kit az Uriás felesége szült vala Dávidnak; és megbetegedék.
Emva kokuba uNathani esebuyele ekhaya, uThixo wamtshaya umntwana umka-Uriya ayemzalele uDavida, wagula.
16 És könyörge Dávid az Istennek a gyermekért, és bőjtöle is Dávid, és bemenvén, a földön feküvék éjjel.
UDavida wamkhulekela umntwana kuNkulunkulu. Wazila ukudla wangena endlini yakhe walala phansi ubusuku ngobusuku.
17 Felkelének azért az ő házának vénei és menének ő hozzá, hogy felemeljék őt a földről: de nem akará, és nem is evék ő velek kenyeret.
Abadala bendlu yakwabo bema eceleni kwakhe ukuba bamvuse phansi, kodwa wala, njalo kadlanga kudla labo.
18 Hetednapra azért meghala a gyermek, és nem merik vala a Dávid szolgái néki megmondani, hogy meghalt a gyermek, mert ezt mondják vala: Ímé, még mikor a gyermek élt, szólottunk néki és meg sem hallotta szónkat; hogyan mondanánk meg néki, hogy meghalt a gyermek, hogy magának bajt szerezzen?
Ngosuku lwesikhombisa umntwana wafa. Izinceku zikaDavida zesaba ukumtshela ukuthi umntwana wayesefile ngoba zacabanga zathi, “Umntwana esaphila, sikhulume loDavida kodwa kasilalelanga. Pho singamtshela njani ukuthi umntwana usefile? Angenza into eyingozi.”
19 Látván pedig Dávid, hogy az ő szolgái suttognak, eszébe vevé Dávid, hogy meghalt a gyermek, és monda Dávid az ő szolgáinak: Meghalt-é a gyermek? Azok mondának: Meghalt.
UDavida wananzelela ukuthi izinceku zakhe zazinyenyezelana wasebona ukuthi umntwana wayesefile. Wabuza wathi, “Umntwana usefile na?” Baphendula bathi, “Ye, usefile.”
20 Felkelvén azért Dávid a földről, megmosdék és megkené magát és más ruhát vőn magára, és bemenvén az Úr házába, imádkozék. Azután beméne a maga házába, és kérésére kenyeret vivének eleibe, és evék.
Lapho-ke uDavida wavuka phansi. Emva kokuba esegezile, wagcoba wantshintsha iziqgoko, waya endlini kaThixo wakhonza. Emva kwalokho waya kweyakhe indlu, kwathi ngokucela kwakhe bamlethela ukudla, wadla.
21 Akkor mondának az ő szolgái néki: Mi dolog ez, a mit míveltél? Míg a gyermek élt, bőjtöltél és sírtál; most pedig, hogy meghalt a gyermek, felkelél és kenyeret ettél.
Izinceku zakhe zambuza zathi, “Kungani uqhuba ngale indlela na? Umntwana esaphila, uzile ukudla wakhala, kodwa khathesi umntwana esefile, uyavuka udle!”
22 Monda ő: Míg a gyermek élt, addig bőjtöltem és sírtam; mert ezt mondottam: Ki tudja, talán az Úr könyörül rajtam, és megél a gyermek.
Waphendula wathi, “Umntwana esaphila, ngizile ukudla ngakhala. Ngicabange ngathi, ‘Kwazi bani? Mhlawumbe uThixo angaba lomusa kimi ekele umntwana aphile.’
23 De most, hogy meghalt, vajjon miért bőjtölnék? Vajjon visszahozhatom-é azzal? Én megyek ő hozzá, de ő nem jő ide vissza én hozzám.
Kodwa khathesi esefile ngingabe ngisazilelani na? Kambe ngingamvusa na? Mina ngizakuya kuye, kodwa yena kazukubuya kimi.”
24 És megvigasztalá Dávid az ő feleségét, Bethsabét, és beméne hozzá, és vele hála. És ő szült fiat, és nevezé annak nevét Salamonnak, és az Úr szereté azt,
Emva kwalokho uDavida waduduza umkakhe uBhathishebha, waya kuye wembatha laye. Wazala indodana abayithi nguSolomoni. UThixo wayemthanda;
25 A mint megizente vala Nátán próféta által, ki nevezé az ő nevét Jedidjának, az Úrért.
njalo ngenxa yokuthi uThixo wayemthanda, wathumela ilizwi ngoNathani umphrofethi ukuba athiwe nguJedidiya.
26 Joáb pedig hadakozék az Ammon fiainak városa, Rabba ellen, és megvevé a királyi várost.
Ngasikhathi sinye uJowabi wahlasela iRabha yama-Amoni wathumba inqaba yenkosi.
27 És követeket külde Dávidhoz Joáb ilyen követséggel: Hadakoztam Rabba ellen, és meg is vettem a városnak egyik részét, a hol a víz van.
Emva kwalokho uJowabi wathuma izithunywa kuDavida, esithi, “Ngihlasele iRabha ngathumba imithombo yamanzi.
28 Most azért gyűjtsd egybe a népnek maradékát, és szállj táborba a város ellen, foglald el azt, nehogy valamiképen, ha én foglalnám el, róla neveztessék az én nevem.
Khathesi-ke qoqa amabutho aseleyo uvimbezele idolobho ulithumbe. Kungenjalo mina ngizalithatha idolobho, libe selibizwa ngami.”
29 Egybegyűjté azért Dávid mind az egész népet, és aláméne Rabba ellen, és harczola ellene, és elfoglalá azt.
Ngakho uDavida waqoqa ibutho lonke waya eRabha, wayihlasela wayithumba.
30 És elvevé az ő királyuknak koronáját annak fejéről, melynek súlya egy tálentum arany volt, és drága kövekkel vala rakva, és lőn a Dávid fején, és a városból felette sok zsákmányt hozott el.
UDavida wathatha umqhele owawusekhanda lenkosi yabo, isisindo sawo sasilithalenta legolide, uceciswe ngamatshe aligugu njalo wafakwa ekhanda lakhe. Wathatha impango enengi kakhulu kulelodolobho
31 A népet pedig, mely benne vala, kihozatá; és némelyét fűrész, némelyét vasborona alá, némelyét fejsze alá vetteté; némelyeket mészkemenczén vitt által, és így cselekedék az Ammon fiainak minden városával. Haza méne azután Dávid és az egész nép Jeruzsálembe.
njalo abantu ababelapho wabasusa wabasa lapho ababezasebenza khona gadalala ngamasaha, ngamapiki ensimbi kanye lamahloka, wabasebenzisa ekwenzeni izitina. Lokhu uDavida wakwenza kuyo yonke imizi yama-Amoni. Emva kwalokho uDavida lebutho lakhe lonke babuyela eJerusalema.

< 2 Sámuel 12 >