2 Királyok 9
1 Elizeus próféta pedig szólíta egyet a próféták fiai közül, és monda néki: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe e korsócska olajat, és menj el Rámóth Gileádba.
Alangkhat’ah Elisha themgaovin thempu kiloikhom ho lah a mikhat chu akouvin ama kom’ah chun, “Kholjin din kigon” chuleh, “Olive thao bom khat kichoijinlang Ramoth Gilead langa chen,
2 És menj be oda, és nézd meg, hol van Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia. Mikor pedig oda érsz, költsd fel őt az ő atyjafiai közül, és vidd be a belső kamarába,
Hichea chun Nimshi chapa Jehoshaphat chapa Jehu chu gaholdoh inlang aloiho lah a konin indan sungnung khatna koulut in,
3 És vedd elő e korsócska olajat, és töltsd az ő fejére, ezt mondván: Azt mondja az Úr: Téged kentelek királylyá Izráelen! És az ajtót kinyitván, fuss el, és semmit ott ne időzz.
Chule aluchungah thao nunlang, hiti hin seipeh in, ‘Pakaiyin nanghi Israelte chunga leng dia thao kanu nahitai,’ tinlang chujoutengleh kot hong inlang nahinkho huhnan jamdoh loi jingin, tin aseije,” tipeh in
4 És elment az ifjú, a próféta tanítványa, Rámóth Gileádba.
Hiti chun themgao gollhangpa chun akiseipeh bang bangin Ramoth Gilead lam’ah achetan ahi.
5 És mikor bement, ímé a seregek fejedelmei ott ültek együtt, és ő monda: Beszédem volna veled, fejedelem! És monda Jéhu: Kivel volna beszéded ennyiőnk közül? És monda: Te veled, fejedelem!
Ama hiche mun agalhun chun, Jehu chu sepai lamkai dang hotoh ana toukhompet un agamudoh in ahi. Hichun aman jong, “Keiman nang dingin thupeh khat kahinpoi, atileh keiho koipen dingin em?” tin Jehu chun ahin dongin ahi. “Lamkaipu nang ding ahi,” tin adonbut in ahi.
6 Felkele azért, és bement a házba, és fejére tölté az olajat, és monda néki: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Királylyá kentelek téged az Úrnak népén, az Izráelen,
Hichun Jehu’n adangho chu ahindalhan insunga chun aluttan ahi. Hichun themgao gollhangpa chun Jehu luchunga chun thao asunglhan, hiti hin aseipeh tai, “Hichehi Israel Pakai Pathen in asei ahi, keiman Pakai mite Israel chunga leng ding’a thao kanu ahi,” ati.
7 Hogy elveszítsed Akhábnak, a te uradnak háznépét; mert bosszút állok az én szolgáimnak, a prófétáknak véréért, és mind az Úr szolgáinak véréért Jézabelen.
“Nangin napupa insung mite nasuhmang ding hitia chu keiman Jezebel in kathemgao hole Pakai sohte athagam na phu chu kalah ding ahi,” ati.
8 És kivész egészen az Akháb háza, és kigyomlálom mind az Akhábhoz tartozókat, még az ebet is, mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izráelben;
“Ahab insung mite jouse natha gam soh helding ahi. Keiman achilhah pasal jouse, asohte le asoh hilou pasal jouse Israelte chenna muntinna kasuh mangding ahi,” ati.
9 És olyanná teszem az Akháb házát, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baasának, az Ahija fiának házát.
“Keiman Nebat chapa Jeroboam insungleh Ahijah chapa Baasha insung kasuhmang banga Ahab insung jong kasuhmang ding ahi,” ati.
10 Jézabelt pedig az ebek eszik meg Jezréel mezején, és nem lesz, a ki eltemesse őt. És kinyitván az ajtót, elfutott.
Jezreel munna gambeh khatna Ahab jinu Jezebel chu uicha in anehding koiman ama nuchu avui louding’u ahi,” tin aseipeh tan ahi.
11 És mikor Jéhu kiment az ő urának szolgáihoz, mondának néki: Békességes-é a dolog? Miért jött e bolond hozzád? És felele nékik: Hiszen ismeritek ez embert és az ő beszédét!
Jehu chu asepai lamkaiho kom’a ahungki nungle kit in ahile amaho lah a mikhat chun, “Hiche mingolpa chun ipi asei ham? Aphamo umlouva hinam?” atileh, Jehu’n adonbut in “Hitobang miho thusei dingchu nahetsao hichula,” atin ahile amahon,
12 És mondának: Hazugság! Mondd meg az igazat. És monda: Így s így szóla nékem, mondván: Azt mondja az Úr: Királylyá kentelek téged Izráelen.
“Nangin thilkhat na-im e, neiseipeh un,” atiuvin ahi. Hichun Jehu’n amaho chu aseipeh tan ahi, “Aman kakom’ah Pakaiyin hitin aseije, keiman nangma hi Israelte chunga leng dinga thao kanu nahitai,” atin ahi.
13 Akkor nagy sietséggel kiki mind vevé az ő ruháját, és alája terítették a grádics felső részére és megfuvaták a harsonákat, és kikiálták: Jéhu uralkodik!
Hichun amahon akengto noi uvah pon aphaovin kelchal ki amut’un, “Jehu leng ahitai!” atiuve.
14 Így ütött pártot Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia, Jórám ellen. Jórám pedig ott táborozott volt Rámóth Gileád alatt az egész Izráellel, Hazáel, Siria királya ellen.
Nimshi chapa Jehoshaphat chapa Jehu chun Joram lengpa dounan gal aboltan ahi. Joram hi Ramoth a Gilead munna Israelte huhna dia Syria lengpa Hazael sepaite toh kidouva umma ahi.
15 De visszatért volt Jórám király, hogy magát Jezréelben gyógyíttassa a sebekből, a melyeket a Siriabeliek ütöttek rajta, mikor Hazáel, Siria királya ellen harczolt. És monda Jéhu: Ha néktek is úgy tetszik, ne engedjetek senkit kimenni a városból, a ki elmenjen és hírül vigye ezt Jezréelbe.
Ahinlah Joram lengpa chu gal kisatna a ana kisukha in, akisuhkhah naho kijen dam dingin Jezreel la kinunglea ahi. Hichun Jehu in akinaipi ho kom’a chun, “Nanghon leng dinga neidei uleh keiman thilsoh hohi Jezreel la miho agahet sah louna diuvin hiche khopia konin koima pot sah tahih un,” atin ahi.
16 És befogatott Jéhu, és elment Jezréelbe, a hol Jórám feküdt, és a hova Akházia is, a Júda királya lement volt, hogy meglátogassa Jórámot.
Hijou chun Jehu chu asakol kangtalai achun atouvin Jezreel munna damlouva kijenna um Joram kimutopi dingin achetan ahi. Judah lengpa Ahaziah jong hiche munna chu Joram vedinga ana che ahi.
17 Mikor pedig az őrálló, a ki Jezréelben a tornyon állott, meglátta Jéhu seregét, hogy jő, monda: Valami sereget látok. Akkor monda Jórám: Válaszsz egy lovast és küldj eléjök, és mondja ezt: Békességes-é a dolog?
Jezreel kulpi chunga khosatna a konin khongahpan Jehu le aloiho chu ahung’uchu agalmun, Joram kom’a chun ahin sammin, “Keiman sepai honkhat ahung kamun ahi!” ati. Hichun Joram lengpan thu apen, sakol chung toukhat soldoh inlang chamna thudol a hung hinau vem gadohsah in,” ati.
18 És oda lovagolt a lovas eléjük, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé. Megjelenté pedig ezt az őrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan a követ; de nem tért vissza.
Hichun sakol toukhat alhaidoh in Jehu koma chun agadongin “Lengpan iti-dolla nahung ham? Chamna thudol a nahung hinam? Ahenom’e,” agatin ahileh Jehu’n adonbut in, “Chamna chu ipi ding nati ham? Neihin juitan,” ati. Hichun kho-ngahpan Joram lengpa kom’a chun, “Sottol pa chun amaho akimupin ahung kile tapoi,” tin aseipeh tai.
19 Akkor elküldött egy másik lovast, a ki hozzájok ment, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé.
Hichun lengpan sakol chunga tou anichanna asoldoh kit’in, amachun akom uva, “Lengpan chamna thudol a nahung u hinam? Ahenom e,” tia agadoh a ahileh, Jehu’n adonbut in, “Chamna ipinga nati ham? Neihin juitan,” ati.
20 Hírül adá ezt is az őrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan; de nem jött vissza. De a hajtás olyan, mint Jéhunak, a Nimsi fiának hajtása; mert mint egy őrült, úgy hajt.
Hichun kho-ngahpa chun ahin sam’in, “Sottolpa chun amaho akimupin ahinla ama ahung kile tapoi! Ahunga khu Nimshi chapa Jehu toh abange, asakol tildankhu aham vevu jinge,” ati.
21 Akkor monda Jórám: Fogjatok be! És befogván az ő szekerét, kiméne Jórám, az Izráel királya, és Akházia, a Júda királya, mindenik a maga szekerén, Jéhu eleibe, és a Jezréelbeli Nábót mezején találkoztak vele.
Hichun Joram lengpan thu apen “Gangtah in kasakol kangtalai chu gotsan koiyin!” ati. Hiche jouchun Israel lengpa Joram leh Judah lengpa Ahaziah chu Jehu toh kimuto dingin asakol kangtalai chungah ahung kijot doh lhonin ahi. Ama nin Jezreel munna Neboth gam munna chun agakimupi lhon tan ahi.
22 És mikor meglátta Jórám Jéhut, monda: Békességes-é a dolog, Jéhu? Felele ő: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz!
Joram lengpa in adongin, “Jehu chamna thudol a nahung hinam?” tia adohleh, Jehu’n, “Nanu Jezebel semthu pathen houna hole doithu sapna in in eium kimvel laiseuva chamna iti umthei ding ham?” tin ana donbut in ahi.
23 Akkor megfordítá Jórám az ő kezét és futni kezde, és monda Akháziának: Árulás ez, Akházia?
Hichun Joram lengpan sakol ale haijin ajam in, Ahaziah lengpa kom’ah “Leng mun chu ahi, Ahaziah!” atin ahi.
24 Jéhu pedig meghúzván az ívét, Jórámot hátba lövé a lapoczkák között úgy, hogy a szívén ment át a nyíl, és lerogyott a szekérben.
Ahin Jehu chun, athalpi a agah kap a ahileh, athalpi chang chu Joram lengkou teni kikah a alut in, hiche thalchang chun alungchangtah akhan asakol kangtalai chung’a chun alhu lhop in, athi dentan ahi.
25 És monda Bidkárnak, az ő hadnagyának: Fogd meg és vesd a Jezréelbeli Nábót mezejére; mert emlékezz csak vissza, mikor mi, én és te, ketten az ő atyja, Akháb után lovagoltunk, és az Úr ő felőle ezt a fenyegetést mondotta:
Chuin Jehu chun anoija pipu pa, Bidkar kom’a chun, “Atahsa chu Jezreel la Naboth gambih sunga chun lehlut tan,” ati. “Apa Ahab nunga Sakol a ina lhailai chu nagel doh em? Pakaiyin ama douna a hitia hi ana phondoh sa ahitai,” ati.
26 Bizonyára megkeresem a Nábót vérét és az ő fiainak vérét, a melyet tegnap láttam, azt mondja az Úr: Azért megfizetek néked ezen a szántóföldön, azt mondja az Úr: Most azért fogjad őt, és vesd a szántóföldre, az Úr beszéde szerint.
“Pakaiyin, janhia Neboth le achate atha kamitchang tah a kamu jeh a, hiche gambeh chunga hi keiman aphu kalah ding ahi tin Pakaiyin ana kihahsel in ahi. Hijeh chun Pakaiyin aseibang bangin Naboth gamsung a chun lelut tan,” ati.
27 Akházia pedig, a Júda királya, mikor látta ezt, futni kezde a kert házának útján; de Jéhu utána menvén, monda: Ezt is vágjátok le a szekérben és megsebesíték őt a Gúr hágójánál, a mely Jibleám mellett van; és ő Megiddóba menekülvén, ott meghalt.
Chuin Judah lengpa Ahaziah in thilsoh amu phat in, amajong Beth-haggen lamlen langa ajamtan ahi. Ahin Jehu’n amachu adallin, “Amajong kaplih un,” ati. Hiti chun amahon jong Ahaziah chu Ibleam koma um Gur lang kaltouna laitah a chun ana kaplhu un, ahin Megiddo geijin anajam phei peh in, hikomma chun ana thiden tan ahi.
28 És az ő szolgái elvitték őt szekéren Jeruzsálembe, és eltemették az ő sirboltjába az ő atyáival a Dávid városában.
Asohten athilong chu asakol kangtalai in apouvin, Jerusalem alhut un David khopia apu apate kivuina a avui tauvin ahi.
29 Akházia pedig uralkodni kezdett Júdában Jórámnak, az Akháb fiának tizenegyedik esztendejében.
Ahab chapa Joram lengvaipoh kal kum somle khat lhin kum chun Ahaziah chu Judah chunga leng ana chang in ahi.
30 És mikor Jéhu Jezréelbe ment és Jézabel ezt meghallotta, arczát megékesíté kenettel, felékesítette fejét, és kitámaszkodott az ablakon.
Chuin Lengpa nu Jezebel chun Jehu chu Jezreel lah ahunge tithu ajah phat chun amit teni ajem hoisel in, asam akipojolsel in, bangkot a akonin agahven ahi.
31 És mikor Jéhu bevonult a kapun, monda: Békesség van-é, óh Zimri! uradnak gyilkosa?
Jehu chu khopi kelkot ahunglut jouchun, amanun jong hasap in ahinsam in, “Tolthatpa chamna thudol a hung nahi hinai mo? Apupa Zimri thatpa tobang nahi,” ati.
32 Ő pedig feltekintve az ablakra, monda: Ki van ott velem? Ki? És alátekintett két vagy három főember.
Jehu chun chunglang agahvet leh bangkot a chun amanu agah mun, hitin asam in ahi, “Keilam a panga koi koi nahiuvem?” tia agah sap le, nukiso mi nile thum'in ahin veuvin ahi.
33 És monda azoknak: Vessétek alá őt. És aláveték, és az ő vére szétfrecskendezett a falra és a lovakra, és eltapodtatá őt.
Hichun Jehu’n jong, “Amanu chu hinsep lhaovin,” atin ahileh amanu chu bangkota konin ahin sonlhauvin, athisan chu bang hole sakol chungah chun akithe tho jingin ahi. Jehu’n atouna keng’ah chun achon mat jingin ahi.
34 Bemenvén pedig oda, evett és ivott, és monda: Nézzetek utána annak az átkozottnak és temessétek el; hiszen mégis csak király leánya.
Chuin Jehu chu khopi sunga chu alut’in, anen adon’in ahi. Hiche jouchun, “Khattou cheuvin lang sapset chang hiche numei nu hi gavui tauvin, ajeh chu amahi leng chanu ahi,” ati.
35 De mikor kimentek, hogy eltemetnék őt, már semmit sem találtak belőle, csak a koponyáját, a lábait és a keze fejeit.
Ahin amaho chu avui ding’a achedoh uleh, amahon, alugu, akeng chuleh akhut teni tilou adang amu tapouvin ahi.
36 És visszamenvén, megmondák néki, és ő monda: Ez az Úr beszéde, a melyet szólott az ő szolgája, Thesbites Illés által, mondván: Az ebek eszik meg Jézabel testét a Jezréel földén,
Chuin amaho ahung kile uvin Jehu kom’a aseijun ahileh, “Pakaiyin Tishbe khoa alhachapa Elijah kom’a anasei chu guilhung ahi tai, Jezreel khosung’a Jezebel tahsa hi uichan aneh hiding ahi,” atia ana chu ana hilchen in ahi.
37 És olyan lesz Jezréel földjén a Jézabel teste, mint a mezőn a ganéj, úgy, hogy senki meg nem mondhatja: Ez Jézabel!
“Chujongle Jezebel tahsa chu Jezreel khosung’a chu jun le eh banga kithecheh ding, koimachan hiche hi Jezebel kitinu chu ahi tia ahetdoh lou ding’u ahi,” ati.
