2 Királyok 8
1 És Elizeus szólott volt annak az asszonynak, a kinek a fiát feltámasztotta volt, mondván: Kelj fel, és menj el a te házadnépével együtt, és tartózkodjál, a hol tartózkodhatol; mert az Úr éhséget hívott elő, és el is jött a földre hét esztendeig.
И говори Јелисије жени којој сина поврати у живот, и рече: Устани и иди с домом својим, и склони се где можеш; јер је Господ дозвао глад која ће доћи и бити на земљи седам година.
2 És felkelt az asszony, és az Isten emberének beszéde szerint cselekedék, és elment ő és az ő háznépe, és lakék a Filiszteusok földében hét esztendeig.
А жена уста, и учини како рече човек Божји, јер отиде с домом својим и оста у земљи филистејској седам година.
3 Mikor pedig elmult a hét esztendő, visszatért az asszony a Filiszteusok földéből, és elment, hogy panaszolkodjék a királynak az ő házáért és szántóföldeiért.
А кад прође седам година, врати се жена из земље филистејске, и отиде да моли цара за кућу своју и за њиву своју.
4 A király pedig beszélt Géházival, az Isten emberének szolgájával, mondván: Beszéld el, kérlek, nékem mindazokat a csudálatos dolgokat, a melyeket Elizeus cselekedett.
А цар говораше с Гијезијем, момком човека Божијег, и рече: Приповеди ми сва велика дела која је учинио Јелисије.
5 És mikor elbeszélé a királynak, mimódon támasztotta fel a halottat, ímé az asszony, a kinek a gyermekét feltámasztotta volt, éppen akkor kiáltott a királyhoz az ő házáért és szántóföldeiért; és monda Géházi: Uram király, ez az az asszony és ez az ő fia, a kit feltámasztott Elizeus.
А кад он приповедаше цару како је мртвог оживео, гле, жена, којој је сина оживео, стаде молити цара за кућу своју и за њиву своју. А Гијезије рече: Господару мој, царе, ово је она жена и ово је син њен, ког је Јелисије оживео.
6 És kikérdezé a király az asszonyt, és az elbeszélé néki; és ada a király ő mellé egy udvari szolgát, mondván: Adasd vissza néki minden jószágát, és a szántóföldnek minden hasznát attól az időtől fogva, a mióta elhagyta a földet egész mostanig.
Тада цар запита жену, и она му приповеди. И цар јој даде једног дворанина и рече му: Врати јој све што је њено и све приходе од њива од дана кад је оставила земљу све до сада.
7 És Elizeus elment Damaskusba, Benhadád pedig, Siria királya beteg volt, és hírül adák néki, mondván: Az Isten embere ide jött.
После тога дође Јелисије у Дамаск, а цар сирски Вен-Адад беше болестан, и јавише му говорећи: Дошао је човек Божји овамо.
8 És monda a király Hazáelnek: Végy ajándékot kezedbe, és menj eleibe az Isten emberének, és kérj tanácsot az Úrtól ő általa, mondván: Meggyógyulok-é ebből a betegségből?
А цар рече Азаилу: Узми са собом дар и иди на сусрет човеку Божијем, и преко њега питај Господа хоћу ли оздравити од ове болести.
9 És eleibe ment Hazáel, és ajándékokat vitt kezében mindenféle drága damaskusi jószágból negyven teve terhét; és elment, és megállott előtte, és így szólt: A te fiad, Benhadád, Siria királya, az küldött engem hozzád, mondván: Vajjon meggyógyulok-é ebből a betegségből?
Тада отиде Азаило на сусрет њему понесавши дар, свакојаких добрих ствари из Дамаска натоварених на четрдесет камила; и дошавши стаде пред њим и рече: Син твој Вен-Адад цар сирски посла ме к теби говорећи: Хоћу ли оздравити од ове болести?
10 Felele néki Elizeus: Menj el, mondd meg néki: Nem maradsz életben, mert megjelentette nékem az Úr, hogy halált hal.
А Јелисије му рече: Иди, реци му: Оздравићеш; али ми је Господ показао да ће умрети.
11 És mereven ránézett Hazáelre, mígnem zavarba jött; végre sírni kezdett az Isten embere.
И упрвши очи у њ гледаше дуго и заплака се човек Божји.
12 És monda Hazáel: Miért sír az én uram? És felele: Mert tudom a veszedelmet, a melyet az Izráel fiaira hozol; az ő erős városait megégeted, az ő ifjait fegyverrel levágatod, és kis gyermekeit a földhöz vered, és terhes asszonyait ketté vágod.
А Азаило му рече: Што плаче господар мој? А он рече: Јер знам какво ћеш зло учинити синовима Израиљевим, градове ћеш њихове палити огњем, и младиће ћеш њихове сећи мачем, и децу ћеш њихову разбијати и трудне жене њихове растрзати.
13 És monda Hazáel: Kicsoda a te szolgád, ez az eb, hogy ilyen nagy dolgokat cselekednék? És felele Elizeus: Megjelentette nékem az Úr, hogy te leszel Siria királya.
А Азаило рече: А шта је слуга твој, пас, да учини тако велику ствар? А Јелисије му рече: Показао ми је Господ да ћеш ти бити цар у Сирији.
14 És elméne Elizeustól, és beméne az ő urához, és az monda néki: Mit mondott Elizeus? és monda: Azt mondta, hogy meggyógyulsz.
Тада отишавши од Јелисија дође ка господару свом; а он му рече: Шта ти рече Јелисије? А он одговори: Рече ми да ћеш оздравити.
15 Másnap azonban elővett egy takarót és bemártván azt vízbe, ráteríté az ő arczára, és meghalt: és uralkodék Hazáel ő helyette.
Али сутрадан узе Азаило покривач и замочивши га у воду простре му по лицу, те умре. А на његово место зацари се Азаило.
16 És Jórámnak, az Akháb fiának, az Izráel királyának ötödik esztendejében, mikor még Josafát vala Júda királya, uralkodni kezdett Jórám, a Josafát fia, Júda királya.
Пете године царовања Јорама, сина Ахавовог над Израиљем, кад Јосафат беше цар Јудин, поче царовати Јорам, син Јосафатов цар Јудин.
17 Harminczkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és nyolcz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.
Имаше тридесет и две године кад поче царовати, и царова осам година у Јерусалиму.
18 És járt az Izráel királyainak útján, a miképen cselekedtek volt az Akháb házából valók; mert az Akháb leánya volt a felesége, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt.
И хођаше путем царева Израиљевих, као што је чинио дом Ахавов; јер кћи Ахавова беше му жена, те он чињаше што је зло пред Господом.
19 De az Úr még sem akarta elveszteni Júdát Dávidért, az ő szolgájáért; a mint megigérte volt néki, hogy szövétneket ad néki és az ő fiainak mindörökké.
Али Господ не хте затрти Јуде ради Давида слуге свог, као што му беше рекао да ће му дати видело између синова његових довека.
20 Az ő idejében szakadt el Edom a Júda birodalmától, és választott királyt magának.
За његовог времена одврже се Едом да не буде под Јудом, и постави цара над собом.
21 És átment Jórám Seirbe és minden harczi szekere ő vele, s mikor éjjel felkelt és megtámadta az Edomitákat, a kik körülzárták őt, és a szekerek fejedelmeit, megfutott a nép, kiki az ő hajlékába.
Зато отиде Јорам у Сир и сва кола његова с њим; и уста ноћу и удари на Едомце, који га беху опколили, и на заповеднике од кола, и побеже народ у своје шаторе.
22 És elszakadt Edom a Júda birodalmától mind e mai napig; ugyanebben az időben szakadt el Libna is.
Ипак се одвргоше Едомци да не буду под Јудом, до данашњег дана. У исто време одметну се и Ливна.
23 Jórámnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
А остала дела Јорамова и све што је чинио, није ли то записано у дневнику царева Јудиних?
24 És elaluvék Jórám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában, és uralkodék Akházia, az ő fia, ő helyette.
И Јорам почину код отаца својих, и би погребен код отаца својих у граду Давидовом. А на његово се место зацари син његов Охозија.
25 Jórámnak az Akháb, az Izráel királya fiának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Akházia, Jórámnak, a Júdabeli királynak fia.
Године дванаесте царовања Јорама, сина Ахавовог, над Израиљем поче царовати Охозија син Јорамов, цар Јудин.
26 Huszonkét esztendős volt Akházia, mikor uralkodni kezdett, és egy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Athália volt, Omrinak, az Izráel királyának leánya.
Имаше Охозија двадесет и две године кад се зацари, и царова годину дана у Јерусалиму. Матери му беше име Готолија, кћи Амрија цара Израиљевог.
27 És járt az Akháb házának útján, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, mint az Akháb háza; mert az Akháb házának veje vala.
Он хођаше путем дома Ахавовог, и чињаше што је зло пред Господом, као дом Ахавов, јер беше зет дому Ахавовом.
28 És hadba ment Jórámmal, az Akháb fiával, Siria királya, Hazáel ellen, Rámóth Gileádba; de a Siriabeliek megverték Jórámot.
Зато пође с Јорамом, сином Ахавовим, на војску на Азаила цара сирског у Рамот галадски; али Сирци разбише Јорама.
29 Akkor visszatért Jórám király, hogy meggyógyíttassa magát Jezréelben a sebekből, a melyeket rajta a Siriabeliek Ráma alatt ütöttek, mikor Hazáel, Siria királya ellen harczolt. Akházia pedig, a Jórám fia, Júda királya aláméne, hogy meglátogassa Jórámot, az Akháb fiát Jezréelben, a hol az betegen feküdt.
И врати се цар Јорам да се лечи у Језраелу од рана које му задаше Сирци у Рами, кад се бијаше с Азаилом, царем сирским; а Охозија, син Јорамов цар Јудин, отиде да види Јорама, сина Ахавовог у Језраелу, јер беше болестан.
