2 Királyok 8
1 És Elizeus szólott volt annak az asszonynak, a kinek a fiát feltámasztotta volt, mondván: Kelj fel, és menj el a te házadnépével együtt, és tartózkodjál, a hol tartózkodhatol; mert az Úr éhséget hívott elő, és el is jött a földre hét esztendeig.
And Elisha spoke to the woman whose son he had revived, saying, “Rise and go, you and your household, and sojourn where you sojourn, for YHWH has called for a famine, and also, it is coming to the land [for] seven years.”
2 És felkelt az asszony, és az Isten emberének beszéde szerint cselekedék, és elment ő és az ő háznépe, és lakék a Filiszteusok földében hét esztendeig.
And the woman rises, and does according to the word of the man of God, and goes, she and her household, and sojourns in the land of the Philistines [for] seven years.
3 Mikor pedig elmult a hét esztendő, visszatért az asszony a Filiszteusok földéből, és elment, hogy panaszolkodjék a királynak az ő házáért és szántóföldeiért.
And it comes to pass, at the end of seven years, that the woman turns back from the land of the Philistines, and goes out to cry to the king for her house and for her field.
4 A király pedig beszélt Géházival, az Isten emberének szolgájával, mondván: Beszéld el, kérlek, nékem mindazokat a csudálatos dolgokat, a melyeket Elizeus cselekedett.
And the king is speaking to Gehazi, servant of the man of God, saying, “Please recount to me the whole of the great things that Elisha has done.”
5 És mikor elbeszélé a királynak, mimódon támasztotta fel a halottat, ímé az asszony, a kinek a gyermekét feltámasztotta volt, éppen akkor kiáltott a királyhoz az ő házáért és szántóföldeiért; és monda Géházi: Uram király, ez az az asszony és ez az ő fia, a kit feltámasztott Elizeus.
And it comes to pass, he is recounting to the king how he had revived the dead, and behold, the woman whose son he had revived is crying to the king for her house and for her field, and Gehazi says, “My lord, O king, this [is] the woman, and this [is] her son, whom Elisha revived.”
6 És kikérdezé a király az asszonyt, és az elbeszélé néki; és ada a király ő mellé egy udvari szolgát, mondván: Adasd vissza néki minden jószágát, és a szántóföldnek minden hasznát attól az időtől fogva, a mióta elhagyta a földet egész mostanig.
And the king inquires of the woman, and she recounts to him, and the king appoints a certain eunuch to her, saying, “Give back all that she has, and all the increase of the field from the day of her leaving the land even until now.”
7 És Elizeus elment Damaskusba, Benhadád pedig, Siria királya beteg volt, és hírül adák néki, mondván: Az Isten embere ide jött.
And Elisha comes to Damascus, and Ben-Hadad king of Aram is sick, and it is declared to him, saying, “The man of God has come here.”
8 És monda a király Hazáelnek: Végy ajándékot kezedbe, és menj eleibe az Isten emberének, és kérj tanácsot az Úrtól ő általa, mondván: Meggyógyulok-é ebből a betegségből?
And the king says to Hazael, “Take a present in your hand, and go to meet the man of God, and you have sought YHWH by him, saying, Do I revive from this sickness?”
9 És eleibe ment Hazáel, és ajándékokat vitt kezében mindenféle drága damaskusi jószágból negyven teve terhét; és elment, és megállott előtte, és így szólt: A te fiad, Benhadád, Siria királya, az küldött engem hozzád, mondván: Vajjon meggyógyulok-é ebből a betegségből?
And Hazael goes to meet him, and takes a present in his hand, even of every good thing of Damascus, a burden of forty camels, and he comes in and stands before him, and says, “Your son Ben-Hadad, king of Aram, has sent me to you, saying, Do I revive from this sickness?”
10 Felele néki Elizeus: Menj el, mondd meg néki: Nem maradsz életben, mert megjelentette nékem az Úr, hogy halált hal.
And Elisha says to him, “Go, say, You certainly do not revive, seeing [that] YHWH has showed me that he surely dies.”
11 És mereven ránézett Hazáelre, mígnem zavarba jött; végre sírni kezdett az Isten embere.
And he sets his face, indeed, he sets [it] until he is ashamed, and the man of God weeps.
12 És monda Hazáel: Miért sír az én uram? És felele: Mert tudom a veszedelmet, a melyet az Izráel fiaira hozol; az ő erős városait megégeted, az ő ifjait fegyverrel levágatod, és kis gyermekeit a földhöz vered, és terhes asszonyait ketté vágod.
And Hazael says, “Why is my lord weeping?” And he says, “Because I have known the evil that you do to the sons of Israel—you send their fortifications into fire, and you slay their young men with sword, and you dash their sucklings to pieces, and you rip up their pregnant women.”
13 És monda Hazáel: Kicsoda a te szolgád, ez az eb, hogy ilyen nagy dolgokat cselekednék? És felele Elizeus: Megjelentette nékem az Úr, hogy te leszel Siria királya.
And Hazael says, “But what [is] your servant—the dog, that he does this great thing?” And Elisha says, “YHWH has showed me you—king of Aram.”
14 És elméne Elizeustól, és beméne az ő urához, és az monda néki: Mit mondott Elizeus? és monda: Azt mondta, hogy meggyógyulsz.
And he goes from Elisha, and comes to his lord, and he says to him, “What did Elisha say to you?” And he says, “He said to me, You certainly recover.”
15 Másnap azonban elővett egy takarót és bemártván azt vízbe, ráteríté az ő arczára, és meghalt: és uralkodék Hazáel ő helyette.
And it comes to pass on the next day, that he takes the coarse cloth, and dips [it] in water, and spreads [it] on his face, and he dies, and Hazael reigns in his stead.
16 És Jórámnak, az Akháb fiának, az Izráel királyának ötödik esztendejében, mikor még Josafát vala Júda királya, uralkodni kezdett Jórám, a Josafát fia, Júda királya.
And in the fifth year of Joram son of Ahab, king of Israel—and Jehoshaphat [is] king of Judah—Jehoram son of Jehoshaphat, king of Judah, has reigned;
17 Harminczkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és nyolcz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.
he was a son of thirty-two years in his reigning, and he has reigned eight years in Jerusalem.
18 És járt az Izráel királyainak útján, a miképen cselekedtek volt az Akháb házából valók; mert az Akháb leánya volt a felesége, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt.
And he walks in the way of the kings of Israel, as the house of Ahab did, for a daughter of Ahab was to him for a wife, and he does evil in the eyes of YHWH,
19 De az Úr még sem akarta elveszteni Júdát Dávidért, az ő szolgájáért; a mint megigérte volt néki, hogy szövétneket ad néki és az ő fiainak mindörökké.
and YHWH was not willing to destroy Judah, for the sake of His servant David, as He said to him, to give a lamp to him—to his sons [for] all the days.
20 Az ő idejében szakadt el Edom a Júda birodalmától, és választott királyt magának.
In his days Edom has revolted from under the hand of Judah, and they cause a king to reign over them,
21 És átment Jórám Seirbe és minden harczi szekere ő vele, s mikor éjjel felkelt és megtámadta az Edomitákat, a kik körülzárták őt, és a szekerek fejedelmeit, megfutott a nép, kiki az ő hajlékába.
and Joram passes over to Zair, and all the chariots with him, and he himself has risen by night, and strikes Edom that is coming around to him, and the heads of the chariots, and the people flee to their tents;
22 És elszakadt Edom a Júda birodalmától mind e mai napig; ugyanebben az időben szakadt el Libna is.
and Edom revolts from under the hand of Judah until this day; then Libnah revolts at that time.
23 Jórámnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
And the rest of the matters of Joram and all that he did, are they not written on the scroll of the Chronicles of the Kings of Judah?
24 És elaluvék Jórám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában, és uralkodék Akházia, az ő fia, ő helyette.
And Joram lies with his fathers, and is buried with his fathers in the City of David, and his son Ahaziah reigns in his stead.
25 Jórámnak az Akháb, az Izráel királya fiának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Akházia, Jórámnak, a Júdabeli királynak fia.
In the twelfth year of Joram son of Ahab, king of Israel, Ahaziah son of Jehoram, king of Judah, has reigned;
26 Huszonkét esztendős volt Akházia, mikor uralkodni kezdett, és egy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Athália volt, Omrinak, az Izráel királyának leánya.
Ahaziah [is] a son of twenty-two years in his reigning, and he has reigned one year in Jerusalem, and the name of his mother [is] Athaliah daughter of Omri, king of Israel,
27 És járt az Akháb házának útján, és gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, mint az Akháb háza; mert az Akháb házának veje vala.
and he walks in the way of the house of Ahab, and does evil in the eyes of YHWH, like the house of Ahab, for he [is] son-in-law of the house of Ahab.
28 És hadba ment Jórámmal, az Akháb fiával, Siria királya, Hazáel ellen, Rámóth Gileádba; de a Siriabeliek megverték Jórámot.
And he goes with Joram son of Ahab to battle with Hazael king of Aram in Ramoth-Gilead, and the Arameans strike Joram,
29 Akkor visszatért Jórám király, hogy meggyógyíttassa magát Jezréelben a sebekből, a melyeket rajta a Siriabeliek Ráma alatt ütöttek, mikor Hazáel, Siria királya ellen harczolt. Akházia pedig, a Jórám fia, Júda királya aláméne, hogy meglátogassa Jórámot, az Akháb fiát Jezréelben, a hol az betegen feküdt.
and Joram the king turns back to be healed in Jezreel of the wounds with which the Arameans strike him in Ramah, in his fighting with Hazael king of Aram, and Ahaziah son of Jehoram, king of Judah, has gone down to see Joram son of Ahab in Jezreel, for he is sick.
