2 Királyok 4
1 És kiálta egy asszony a próféták fiainak feleségei közül Elizeushoz, és monda: A te szolgád, az én férjem meghalt; te tudod, hogy a te szolgád félte az Urat. Eljött pedig a hitelező, hogy elvigye mind a két gyermekemet, hogy néki szolgái legyenek.
Sie katinmas kien sie sin mwet ke un mwet palu se el som nu yorol Elisha ac fahk nu sel, “Leum luk, mukul tumuk ah misa. Kom etu lah el mwet na etu in sangeng sin God se, tusruktu oasr mwet se el tuh soemoul nu se, ac inge mwet sac el tuku in usla wen luo nutik tuh eltal in mwet kohs nu sel, in akfalye misa lun mukul tumuk ah.”
2 Monda néki Elizeus: Mit cselekedjem veled? Mondd meg nékem, mi van a házadban? Monda az: A te szolgálóleányod házában nincs egyéb, csak egy korsó olaj.
Elisha el siyuk, “Mea kom lungse nga in oru nu sum? Fahk nu sik lah mea oasr in lohm sum ah?” Katinmas sac topuk, “Wangin na pwaye, sayen kitin sufa in oil in olive.”
3 Akkor monda: Menj el, kérj ott kinn minden te szomszédidtól üres edényeket, de ne keveset;
Elisha el fahk nu sel, “Fahla nu yurin mwet tulan lom nukewa, ac ngisrala pisin sufa an selos in arulana pukanten.
4 És menj be és zárkózzál be magad a te fiaiddal, és tölts az olajból mindenik edénybe, és a tele edényt állítsd félre.
Na kom ac wen luo nutum an utyak nu in lohm an, kaliya srungul an, ac mutawauk nwek sufa an ke oil ah. Pacl se na ma nwanala soko sufa an, srela nu saya.”
5 És elment ő tőle, és bezárkózott az ő fiaival, azok hordták néki az edényeket, ő maga pedig csak töltögetett.
Ouinge mutan sac ac wen luo natul ah utyak nu lohm ah, kaliya srungul ah, eis sufa in oil srisrik soko ah, ac nwek oil uh nu in sufa inge ke pacl se ma wen natul ah sang nu sel.
6 És mikor megtöltötte az edényeket, monda az ő fiának: Hozz ide még egy edényt. Felele az: Nincs több edény; és akkor megállott az olaj.
Ke eltal nwakla nufon sufa uh, mutan sac siyuk lah srakna oasr sufa lula. Sie sin wen natul ah topuk, “Pa na ingan ma safla uh.” Na oil in olive ah tui, tila soror.
7 És elment, és elmondá ezt az Isten emberének. Az pedig monda: Menj el, add el az olajat, és fizesd ki hiteleződet; te pedig és a te fiaid éljetek a maradékából.
Na katinmas sac folokla nu yorol mwet palu Elisha, su fahk nu sel, “Kukakunla oil in olive an, sang molela misa lom an nukewa, ac mani ma yolyak ac fal in karingin kom ac wen nutum.”
8 És történt ebben az időben, hogy Elizeus Súnembe ment. Ott volt egy gazdag asszony, a ki tartóztatá őt, hogy nála egyék kenyeret. És lőn, hogy valamikor csak arra járt, betért oda, hogy kenyeret egyék.
Sie len ah Elisha el som nu Shunem, acn se ma sie mutan kasrup muta we. Mutan sac tuh solal elan welul mongo. Tukunna pacl sac me, pacl nukewa Elisha el ac som nu Shunem uh el ac som mongo in lohm sin mutan sac.
9 És monda az asszony a férjének: Ímé úgy veszem észre, hogy az az Isten embere, a ki szüntelen erre jár által, szent ember;
Na mutan sac fahk nu sin mukul tumal ah, “Nga lulalfongi na mu mwet se ma fahsri kut na inge el mwet mutal lun God se.
10 Csináljunk, kérlek, egy kicsiny felházat, és tegyünk abba néki egy ágyat, asztalt, széket és gyertyatartót, hogy mikor hozzánk jön, hadd térjen oda.
Wona kut in musaela sie fukil in oan lucng ke lohm uh, ac kut filiya sie mwe oan ah, sie tepu, sie mwe muta, ac sie lam ah loac, elan ku in muta we pacl nukewa el ac tuku nu yorosr uh.”
11 És történt egy napon, hogy oda ment Elizeus, és megszállott a felházban, és megpihent ott.
Sie len ah Elisha el folokla nu Shunem, ac el fanyak nu ke infukil se sel inge in tuh mongla.
12 És monda Géházinak, az ő szolgájának: Hívd ide azt a Súnemitát. Előhívá azért azt, és eleibe álla.
El fahk nu sel Gehazi, mwet kulansap lal, elan som ac pangonma mutan sac. Ke el tuku ah,
13 Megmondotta volt pedig néki: Mondd meg néki: Ímé nagy szorgalmatossággal szolgálsz nékünk, mit kivánsz, hogy cselekedjem veled? Nincs-é valami mondani valód a király előtt, vagy a sereg fővezére előtt? És monda az: Én az én nemzetségem között békességgel lakom.
Elisha el fahk nu sel Gehazi, “Siyuk sel lah mea nga ku in oru in akfalye kemkatu yohk lal ke mwe kasru lal nu sesr inge. Sahp acnu oasr enenu lal ma nga ku in tafweang nu sel tokosra, ku mwet kol fulat lun un mwet mweun.” Mutan sac topuk ac fahk, “Mwe enenu luk nukewa nga ku na in konauk yurin mwet luk inge.”
14 Monda Elizeus: Mit lehetne tehát érette tennünk? Felele Géházi: Nincs fia és a férje vén ember.
Elisha el siyuk sel Gehazi, “Na fin ouingan, mea nga ac ku in oru nu sel?” Gehazi el topuk, “Kom mu fuka, wangin wen natul, a mukul tumal uh matuoh na.”
15 És monda: Hívd ide! És a mikor oda hívta, megállott az ajtóban.
Elisha el fahk, “Sap elan fahsru.” Na mutan sac tuku twe tu ke mutunoa,
16 És monda Elizeus: Esztendő ilyenkorra fiút fogsz ölelni. És monda az: Ne, édes uram, Isten embere, ne mondj képtelen dolgot a te szolgálóleányodnak!
ac Elisha el fahk nu sel, “Pacl se na inge ke yac fahsru uh kom ac sruok wen se nutum inpoum.” Na mutan sac fahk, “We! Leum luk, nunak munas nimet kiapweyu. Kom sie mwet lun God!”
17 És teherbe esék az asszony és fiat szült abban az időben, a melyet megmondott volt Elizeus.
Na pacl sacna ke yac tok ah, mutan sac oswela tulik mukul se, oana ke Elisha el fahk ah.
18 De mikor megnőtt a gyermek, történt, hogy egy napon kiment az ő atyjához, az aratókhoz,
In kutu yac tok, ke pacl in kosrani, tulik sac som ke sie lotutang in tuh wi papa tumal, su muta inimae yurin mwet orekma ke kosrani uh.
19 És monda az ő atyjának: Jaj fejem, jaj fejem! És monda az ő atyja a szolgának: Vidd el őt az anyjához.
In kitin pacl ah, tulik mukul sac wola nu sin papa tumal ac fahk, “Ngal insifuk! Ngal insifuk!” Papa sac fahk nu sin sie mwet kulansap lal ah, “Usla tulik se inge nu yurin nina kial ah.”
20 Ki mikor felvette őt, vivé az ő anyjához, és az az ölében tartá délig, és akkor meghalt.
Mwet kulansap sac usla tulik sac nu yurin nina kial ah. Nina sac sruokol finyepal nwe ke sun infulwen len, na el misa.
21 És felméne az asszony, és az Isten emberének ágyára tevé őt, és az ajtót bezárván kijöve onnét.
Nina sac usalak nu infukil sel Elisha ah, likilya fin mwe oan sac, na el illa ac kaliya srungul ah.
22 És előhívatá az ő férjét és monda: Kérlek, küldj ide nékem egyet a szolgák közül és egy szamarat, hadd menjek el hamar az Isten emberéhez, és mindjárt megjövök.
Na el pangon mukul tumal, ac fahk nu sel, “Sap sie mwet kulansap an in use soko donkey an nu yuruk. Nga ke som nu yorol Elisha, mwet palu. Nga ac sa na foloko.”
23 És az monda: Miért mégy ő hozzá, ma nincs sem újhold, sem szombat? Felele az: Csak hagyd rám!
Mukul tumal ac siyuk, “Efu ku kom in som na misenge, ke tia len Sabbath ku len in Kufwen Malem Sasu?” Mutan kial ah fahk, “Mansis.”
24 És megnyergelé a szamarat, és monda a szolgának: Hajtsd és siess, ne késlelj engem a menésben, hanem ha mondándom néked.
Ouinge mutan sac sap in akoeyukla donkey soko ah, ac el fahk nu sin mwet kulansap lal ah, “Oru donkey soko an in kasrusr ke kuiyal nufon, ac nimet oru elan kakasrisrikla nga fin tia fahk.”
25 És elmenvén, juta az Isten emberéhez a Kármel hegyére. És mikor meglátá őt az Isten embere távolról, monda Géházinak, az ő szolgájának: Ímé a Súnemita ez!
Ouinge el mukuiyak ac som nu Fineol Carmel, yen Elisha el muta we. Elisha el liyalak ke el srakna fahsr loes liki acn el muta we, ac el fahk nu sel Gehazi, mwet kulansap lal, “Liye, mutan Shunem sac pa tuku ingo!
26 Fuss, kérlek, eleibe, és kérdezd meg tőle, ha békességben van-é mind ő, mind az ő férje, mind az ő gyermeke? Monda az: Békességben!
Sulaklak yula nu yorol ac siyuk lah el, ac mukul tumal ac wen natul ah fuka.” Mutan sac fahk nu sel Gehazi mu ma nukewa wona,
27 Mikor pedig az Isten emberéhez jutott a hegyre, átölelte az ő lábait; de Géházi oda ment, hogy elűzze őt, az Isten embere azonban így szólt: Hagyj békét néki, mert megkeseredett az ő szíve, és az Úr eltitkolta tőlem, és nem jelentette meg nékem.
tusruktu ke el tuku nu yorol Elisha, el pasria ye mutal ac sruokya nial. Gehazi el oru elan sinukunulla lukel, tuh Elisha el fahk, “Fuhlella. Kom tia liye lah el arulana asor ac fosrnga insial? A LEUM GOD El tiana fahk kutena ma nu sik kac.”
28 És monda az: Vajjon én kértem-é fiat az én uramtól? Nemde nem mondám-é néked: Ne csalj meg engemet?
Mutan sac fahk nu sel, “Leum luk, ku oasr siyuk luk nu sum ke sie wen? Ya nga tuh tia fahk mu kom in tia kiapweyu?”
29 És monda Elizeus Géházinak: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe az én pálczámat, és menj el, ha valakivel találkozol, ne köszönj néki, és annak is, a ki köszön néked, ne felelj, és az én pálczámat tedd a gyermek arczára.
Elisha el forla nu sel Gehazi ac fahk, “Sulaklak, eis sikal luk uh ac som. Nimet tui in paing kutena mwet kom osun nu se, ac fin oasr mwet paing kom nimet topuk. Fahsr suwosna nu ke lohm sac, ac sang sikal luk an sukya mutun tulik sac.”
30 De a gyermeknek anyja monda: Él az Úr és él a te lelked, hogy el nem hagylak téged. Felkele azért és követé őt.
Mutan sac fahk nu sel Elisha, “Nga fulahk ke inse pwaye luk nu sin LEUM GOD moul, ac oayapa nu sum, lah nga fah tiana som liki kom!” Ouinge eltal tukeni mukuiyak in folok.
31 Géházi pedig már előttök elment volt, és a pálczát a gyermek arczára fekteté, de nem szólott és nem is eszmélt rá a gyermek. Azért visszatért eleibe, és megmondá néki, mondván: Nem támadt fel a gyermek.
Gehazi el som na meet lukeltal, ac el sang na sikal lal Elisha sukya mutun tulik sac, tuh wanginna pusra ku kutena akul lah tulik sac moul. Na el folokla, sonol Elisha ac fahk, “Tulik sac tiana ngutalik.”
32 És bement Elizeus a házba, és ímé a gyermek ott feküdt halva az ő ágyán.
Ke Elisha el sun lohm sac, el mukena utyak nu infukil ah, ac liye lah tulik sac misa oan fin mwe oan ah.
33 És bement, és bezárta az ajtót magára és a gyermekre, és könyörgött az Úrnak.
El kaliya srungul ah, ac pre nu sin LEUM GOD.
34 És az ágyra felhágván, a gyermekre feküdt, és az ő száját a gyermek szájára tevé, szemeit szemeire, kezeit kezeire, és ráborult, és megmelegedék a gyermek teste.
Na el ona fin tulik mukul sac, ac oakeang oalul nu ke oalul, mutal nu ke mutal, ac paol nu ke paol. Ke el asrosrelik oan fin tulik sac, na monin tulik sac mutawauk in fusrfusryak.
35 Azután felállott, és egyszer alá és fel járt a házban, majd újra felment és reáborult. Akkor a gyermek prüsszente vagy hétszer, és felnyitá szemeit a gyermek.
Elisha el tukakek ac forfor infukil sac, ac sifilpa som ona fin tulik sac. Ac tulik sac sinacla pacl itkosr, na el ngutalik.
36 Ő pedig szólítá Géházit, és monda: Hívd ide a Súnemitát. És oda hívá azt. És mikor oda ment, monda: Vedd a te fiadat.
Elisha el pangnol Gehazi ac fahk nu sel elan som pangonma nina kien tulik sac. Ke nina sac el utyak, Elisha el fahk nu sel, “Wen nutum uh pa inge.”
37 Ki mikor bement, lábához esék, és leborula a földre, és az ő fiát fogván, kiméne.
Mutan sac putati nu ke nial Elisha, ac mutal sun infohk uh. Na el us tulik mukul se natul, ac som.
38 Azután visszament Elizeus Gilgálba. Éhség vala pedig akkor az országban, és a próféták fiai ő vele laknak vala. És monda az ő szolgájának: Tedd fel a nagy fazekat, és főzz valami főzeléket a próféták fiainak.
Sie pacl ah, ke oasr sracl lulap in facl sac nufon, Elisha el folokla nu Gilgal. Ke pacl se el luti sie un mwet palu, el fahk nu sin mwet kulansap se lal ah in sang sie tup lulap nu fin e ah, ac orauk sie sup nalos.
39 Kiméne azért egy a mezőre, hogy paréjt szedjen. És holmi vad indákra találván, tele szedé az ő ruháját azokról sártökkel, és mikor hazament, belevagdalta a fazékba főzeléknek; de nem tudta, hogy mi az?
Sie selos som nu inimae in ituk mahsrik. El liyauk mah orak soko, na el kunesla fahko na pukanten kac. El foloko twe sipsipikya sang nu ke sup sac ac tia etu lah mea se.
40 Mikor azután feladták a férfiaknak, hogy egyenek, és ők enni kezdének a főzelékből, felkiáltának és mondának: Halál van a fazékban, Isten embere! És nem bírták megenni.
Yuyula sup ah mwet ah in kang, na ke elos tufahna ema elos fahk nu sel Elisha, “Ma inge pwasin!” Ac elos tiana kang.
41 Ő pedig monda: Hozzatok lisztet. És beleveté azt a fazékba, és monda: Add fel immár a népnek, hadd egyenek. És nem volt már semmi rossz a fazékban.
Elisha el siyuk in utuku kutu flao ma yohk kosra, na el okoaung nu in tup sac, ac fahk, “Yakang kutu pac sup an nalos.” Na elos kang tuh wona.
42 Jöve pedig egy férfi Baál Sálisából, és hoz vala az Isten emberének első zsengék kenyereit, húsz árpakenyeret, és megzsendült gabonafejeket az ő ruhájában; de ő monda: Add a népnek, hadd egyenek.
Sie pac pacl ah, mwet se tuku Baal Shalishah me ac el use nu sel Elisha srukwal longoul ke bread barley su orekla ke kosrani se meet ke barley in yac sac, oayapa fiten wheat su tufahna kinkinla. Elisha el fahk nu sin mwet kulansap lal elan kiteya un mwet palu sac ke ma inge,
43 Felele az ő szolgája: Minek adjam ezt száz embernek? Ő pedig monda ismét: Add a népnek, hadd egyenek, mert ezt mondja az Úr: Esznek és még marad is.
na mwet kulansap sac siyuk, “Ku mea, kom nunku mu ma inge ac fal nu sin mwet siofok?” Elisha el topuk, “Sang elos in mongo, mweyen LEUM GOD El fahk mu elos ac mongo, na ac srakna oasr luwa.”
44 És ő eleikbe adá, és evének, és még maradt is belőle, az Úrnak beszéde szerint.
Ouinge mwet kulansap sac sang mongo inge nu ye mutalos, ac elos nukewa mongoi ac srakna oasr ma lula, oana ma LEUM GOD El fahk.
