2 Királyok 23
1 És elküldött a király, és hozzá gyűltek Júdának és Jeruzsálemnek minden vénei.
Pea naʻe fekau ʻe he tuʻi pea naʻa nau tānaki fakataha kiate ia ʻae kau mātuʻa kotoa pē ʻo Siuta mo Selūsalema.
2 És felment a király az Úr házába, és Júdából minden férfi és Jeruzsálem minden lakosa vele volt; a papok, a próféták és az egész nép kicsinytől fogva nagyig. És minden beszédét elolvasá előttök a szövetség könyvének, a mely megtaláltatott az Úr házában.
Pea naʻe ʻalu hake ʻae tuʻi ki he fale ʻo Sihova fakataha mo e kau tangata kotoa pē ʻo Siuta mo e kakai kotoa pē ʻo Selūsalema, mo e kau taulaʻeiki, mo e kau palōfita, mo e kakai kotoa pē, ʻae siʻi mo e lahi: pea naʻe lau ʻe ia ʻi honau telinga ʻae ngaahi lea kotoa pē ʻae tohi ʻoe fuakava ʻaia kuo ʻilo ʻi he fale ʻo Sihova.
3 És oda állott a király az emelvényre, és kötést tőn az Úr előtt, hogy ők az Urat akarják követni, és az ő parancsolatait, bizonyságtételeit és rendeléseit teljes szívből és lélekből megőrizni, és beteljesíteni e szövetség beszédeit, a melyek meg vannak írva abban a könyvben; és ráállott az egész nép a kötésre.
Pea naʻe tuʻu ʻae tuʻi ʻo ofi ki he pou ʻe taha, pea fai ʻe ia ʻae fuakava ʻi he ʻao ʻo Sihova, ke muimui ʻia Sihova, pea ke tauhi ʻene ngaahi fekau mo ʻene ngaahi fakamoʻoni, mo ʻene ngaahi tuʻutuʻuni ʻaki hono loto kotoa, mo hono laumālie kotoa, ke fai ʻae ngaahi lea ʻae fuakava ni ʻaia kuo tohi ʻi he tohi ni. Pea naʻe fakamoʻoni ʻae kakai kotoa pē ki he fuakava.
4 És megparancsolá a király Hilkiának, a főpapnak és a másod rendbeli papoknak és az ajtóőrizőknek, hogy az Úr templomából hordjanak ki minden edényt, a melyet a Baálnak, az Aserának és az egész mennyei seregnek csináltak, és megégeté azokat Jeruzsálemen kivül a Kidron völgyében, és azok hamvait Béthelbe vivé.
Pea naʻe fekau ʻe he tuʻi kia Hilikia ko e taulaʻeiki lahi, mo e kau taulaʻeiki ʻo hono ua ʻoe lakanga, mo e kau leʻo matapā, ke ʻomi kituʻa mei he fale tapu ʻo Sihova ʻae ngaahi ipu kotoa pē naʻe ngaohi maʻa Peali, pea maʻae vaoʻakau, pea maʻae ngaahi nāunau ʻoe langi: pea naʻa ne tutu ia ʻi tuaʻā ʻi Selūsalema ʻi he ngaahi ngoue ʻo Kitiloni, pea naʻa ne fetuku ʻa hono efuefu ʻo ia ki Peteli.
5 És kiirtá a bálvány papokat is, a kiket Júda királyai állítottak be, hogy a magaslatokon tömjénezzenek Júda városaiban és Jeruzsálem körül, és mindazokat is, a kik a Baálnak, a napnak, holdnak, égi jeleknek és az egész mennyei seregnek tömjéneztek.
Pea naʻa ne fakangata ʻae kau taulatēvolo, ʻaia naʻe fakanofo ʻe he ngaahi tuʻi ʻo Siuta, ke tutu ʻae meʻa namu kakala ʻi he ngaahi potu māʻolunga ʻi he ngaahi kolo ʻo Siuta, pea ʻi he ngaahi potu naʻe takatakai ki Selūsalema; ʻakinautolu foki naʻe tutu ʻae meʻa namu kakala kia Peali, mo e laʻā, pea ki he māhina, pea ki he ngaahi fetuʻu, pea ki he nāunau kotoa pē ʻoe langi.
6 Kivivé az Úr házából az Aserát is Jeruzsálemen kivül a Kidron patakja mellé, és megégeté azt a Kidron völgyében, és porrá zúzta, és annak porát a község temetőhelyére hinté.
Pea naʻa ne ʻomi ʻae tamapua ʻoe vao tapu mei he fale ʻo Sihova, kituaʻā ʻi Selūsalema, ki he vaitafe ko Kitiloni, pea naʻe tutu ia ʻi he vaitafe ko Kitiloni, pea momosi ia ke efu, ʻo ne lī ʻae efu ʻo ia ki he ngaahi tanuʻanga ʻoe fānau ʻae kakai.
7 És lerontá a férfi paráznák házait, a melyek az Úr háza mellett voltak, és a melyekben az asszonyok kárpitokat szőttek az Aserának.
Pea naʻa ne holoki hifo ʻae ngaahi fale ʻoe kakai angafakasotoma, ʻaia naʻe ofi ki he fale ʻo Sihova, ʻaia naʻe fai ai ʻe he kau fefine ʻenau lalanga ʻae ngaahi puipui ki he vaotapu.
8 És behozatta az összes papokat Júda városaiból, és megfertéztette a magaslatokat, a melyeken a papok tömjéneztek, Gebától egész Beersebáig, és lerontotta a kapuk mellett levő magaslatokat is, a melyek Józsuénak, a város fejedelmének kapuja előtt voltak balkéz felől, a város kapujában.
Pea naʻa ne fetuku ʻae kau taulaʻeiki kotoa pē mei he ngaahi kolo ʻo Siuta, pea ne ʻuliʻi ʻae ngaahi potu māʻolunga ʻaia naʻe tutu ai ʻe he kau taulaʻeiki ʻae meʻa namu kakala, meia Kepa ʻo aʻu ki Peasipa, pea naʻe holoki hifo ʻae ngaahi potu māʻolunga ʻoe ngaahi matapā ʻaia naʻe ʻi he hūʻanga ʻoe matapā ʻo Siosiua ko e pule ʻoe kolo, ʻaia naʻe ʻi he nima toʻohema ʻo ha taha ʻi he matapā ʻoe kolo.
9 De a magaslatok papjai soha sem áldoztak az Úr oltárán Jeruzsálemben, hanem a kovásztalan kenyeret az ő atyjokfiai között ették.
Ka naʻe ʻikai ʻalu hake ʻae kau taulaʻeiki ʻae ngaahi potu māʻolunga ki he feilaulauʻanga ʻo Sihova ʻi Selūsalema, ka naʻa nau kai mā taʻefakalēvani fakataha mo honau ngaahi kāinga.
10 Megfertőztette a Tófetet, a Hinnom fiainak völgyében, hogy senki az ő fiát, vagy leányát át ne vihesse a tűzön Moloknak.
Pea naʻa ne fakaʻuliʻi ʻa Tofeti, ʻaia ʻoku ʻi he teleʻa ʻae fānau ʻo Henomi, ke ʻoua naʻa fakalaka atu ʻe ha tangata ʻa hono foha pe ko hono ʻofefine, ʻi he lotolotonga ʻoe afi kia Moleki.
11 És eltávolította a lovakat, a melyeket Júda királyai a napnak szenteltek az Úr házának bemenetelénél, a Nátán-Mélek udvari szolga háza mellett, a mely a Pharvarimban volt, és a nap szekereit tűzzel elégette.
Pea naʻa ne ʻave fanga hoosi ʻaia naʻe foaki ʻe he ngaahi tuʻi ʻo Siuta ki he laʻā ʻi he hūʻanga ki he fale ʻo Sihova, ʻo ofi ki he potu fale ʻo Natani-meleki koe tauhi fale, ʻaia naʻe ʻi he veʻe kolo, pea naʻa ne tutu ʻae ngaahi saliote ʻoe laʻā ʻaki ʻae afi.
12 És az oltárokat, a melyek az Akház palotájának tetején voltak, a melyeket a Júda királyai csináltak, és azokat az oltárokat is, a melyeket Manasse csinált volt az Úr házának mindkét pitvarában, lerontotta a király, és lehányván, porukat a Kidron patakjába szóratta.
Pea ko e ngaahi feilaulauʻanga, naʻe ʻi he tuʻa fale ʻo ʻAhasi ʻi ʻolunga, ʻaia naʻe ngaohi ʻe he ngaahi tuʻi ʻo Siuta, mo e ngaahi feilaulauʻanga naʻe ngaohi ʻe Manase ʻi he lotoʻā ʻe ua ʻoe fale ʻo Sihova, naʻe holoki hifo ia ʻe he tuʻi, pea fesiʻi hifo ia mei ai, pea naʻe lilingi ʻae efuefu ʻo ia ki he vaitafe ko Kitiloni.
13 Azokat a magaslatokat is megfertőztette a király, a melyek Jeruzsálem előtt voltak az Olajfák hegyének jobbfelől levő oldalán, a melyeket még Salamon, az Izráel királya épített volt Astóretnek, a Sídonbeliek útálatosságának, és Kámósnak, a Moábiták útálatosságának, és Milkómnak, az Ammon fiai útálatosságának.
Mo e ngaahi potu māʻolunga naʻe ʻi he ʻao ʻo Selusalema, ʻaia naʻe ʻi he nima toʻomataʻu ʻoe moʻunga ʻoe popo, ʻaia naʻe langa ʻe Solomone ko e tuʻi ʻo ʻIsileli kia ʻAsitelote ko e meʻa fakalielia ʻae kakai Saitoni, pea kia Kimosi koe meʻa fakalielia ʻae kakai Moape, pea kia Milikomi koe meʻa fakalielia ʻae fanau ʻa ʻAmoni, naʻe maumauʻi ʻakinautolu ʻe he tuʻi.
14 És összetörte az oszlopokat és kivágatta az Aserákat, és azok helyeit embercsontokkal töltötte meg.
Pea naʻe fesifesiʻi ʻe ia ʻae ngaahi tamapua, pea ne tā hifo ʻae ngaahi vao tapu, pea naʻe fakapito honau ngaahi potu ʻi he hui ʻoe kau tangata.
15 Még azt az oltárt is, a mely Béthelben volt, a magaslatot, a melyet Jeroboám, a Nébát fia csinált, a ki vétekbe ejté az Izráelt, – azt az oltárt is és azt a magaslatot is letörte, és a magaslatot felégette, porrá tette, és az Aserát megégette.
Pea ko e feilaulauʻanga foki naʻe ʻi Peteli mo e potu māʻolunga naʻe ngaohi ʻe Selopoami ko e foha ʻo Nipati, ʻaia naʻa ne fakaangahalaʻi ʻa ʻIsileli, ko e feilaulauʻanga mo e potu māʻolunga fakatouʻosi, naʻa ne holoki hifo, pea ne tutu ʻae potu māʻolunga, pea naʻe malakaki ia ke fakaikiiki mo efu pe, pea naʻe tutu mo e vao tapu.
16 És körültekintett Jósiás, és meglátta a sírokat, a melyek ott a hegyen voltak, és elküldött és elhozatta a csontokat a sírokból, és megégette az oltáron, és megfertőztette azt az Úr beszéde szerint, a melyet mondott volt az Isten embere, a ki e dolgot megjövendölte volt.
Pea ʻi he tafoki ia ʻe Siosaia, naʻa ne sio ki he ngaahi tanuʻanga ʻaia naʻe ʻi he moʻunga, pea naʻa ne fekau atu ʻo hikitanga ʻae ngaahi hui mei he ngaahi tanuʻanga, pea ne tutu ia ki he feilaulauʻanga, pea naʻe maumau ia, ʻo fakatatau ki he folofola ʻa Sihova ʻaia naʻe kalangaekina ʻe he tangata ʻae ʻOtua, ʻaia naʻa ne kalangaʻaki ʻae ngaahi lea ni.
17 És monda: Miféle síremlék ez, a melyet látok? És felelének néki a város férfiai: Az Isten emberének sírja ez, a ki Júdából jött volt és mindezeket megjövendölte a Béthelbeli oltár felől, a miket most cselekedtél.
Pea naʻe toki pehē ʻe ia, “Ko e hā ʻae tohi fakaʻilonga ko ʻena ʻoku ou sio ki ai?” Pea naʻe tala kiate ia ʻe he kau tangata ʻoe kolo, “Ko e tanuʻanga ia ʻoe tangata ʻae ʻOtua, ʻaia naʻe haʻu mei Siuta, ʻo ne kalangaekina ʻae ngaahi meʻa ni ʻaia kuo ke fai ki he feilaulauʻanga ʻi Peteli.”
18 És monda: Hagyjatok békét néki, és senki meg ne mozdítsa az ő tetemeit. És megmentették az ő tetemeit annak a prófétának a tetemeivel együtt, a ki Samariából jött volt.
Pea naʻe pehē ʻe ia, “Tuku ai pe ia ke ʻoua naʻa hiki hono hui ʻe ha tokotaha.” Ko ia naʻa nau tuku ai pe hono ngaahi hui, fakataha mo e hui ʻoe palōfita naʻe haʻu mei Samēlia.
19 És lerontotta Jósiás a magaslatok minden házát is, a melyek Samária városaiban voltak, a melyeket az Izráel királyai csináltak volt, hogy az Urat haragra ingereljék, és épen úgy cselekedett azokkal mindenekben, a mint Béthelben cselekedett.
Pea ko e ngaahi fale foki ʻoe ngaahi potu māʻolunga ʻi he ngaahi kolo ʻo Samēlia, ʻaia naʻe ngaohi ʻe he ngaahi tuʻi ʻo ʻIsileli ke fakatupu ʻae houhau ʻa Sihova, naʻe hiki ʻo ʻave ia ʻe Siosaia, pea naʻe fai ʻe ia ki ai ʻo hangē ko ia kotoa pē naʻa ne fai ʻi Peteli.
20 És megáldozta a magaslatok összes papjait, a kik ott voltak, az oltárokon, és emberi csontokat égetett meg azokon, és úgy tért vissza Jeruzsálembe.
Pea naʻa ne tāmateʻi ʻae kau taula kotoa pē naʻe nofo ʻi he ngaahi potu māʻolunga, ʻi he funga ʻoe ngaahi feilaulauʻanga, pea naʻa ne tutu ʻae hui ʻoe kakai ʻi ai, pea toe ʻalu ia ki Selūsalema.
21 És parancsolt a király az egész népnek, és monda: Ünnepeljetek páskhát az Úrnak, a ti Istenteknek, a mint meg van írva e szövetség könyvében;
Pea naʻe fekau ʻe he tuʻi ki he kakai kotoa pē, ʻo pehē, “Mou fai ʻae kātoanga ʻoe Lakaatu kia Sihova ko homou ʻOtua, ʻo hangē ko ia kuo tohi ʻi he tohi ʻoe fuakava ni.
22 Mert nem szereztetett olyan páskha a birák idejétől fogva, a kik az Izráelt ítélték, sem pedig az Izráel és a Júda királyainak minden idejében,
Ko e moʻoni naʻe ʻikai fai ha kātoanga ʻoe Lakaatu ke hangē ko ia talu mei he ngaahi ʻaho ʻoe kau fakamaau naʻe fakamaauʻi ʻa ʻIsileli, pe ʻi he ngaahi ʻaho ʻoe ngaahi tuʻi ʻo ʻIsileli, pe ko e ngaahi tuʻi ʻo Siuta;
23 Hanem csak Jósiás király tizennyolczadik esztendejében szereztetett ilyen páskha az Úrnak Jeruzsálemben.
Ka ʻi hono hongofulu ma valu taʻu ʻoe tuʻi ko Siosaia, ʻaia naʻe fai ai ʻae kātoanga ni ʻoe Lakaatu kia Sihova ʻi Selūsalema.”
24 És kivesztette Jósiás király az ördöngösöket és a titokfejtőket, a teráfokat és a bálványokat, és mindazokat az útálatosságokat, a melyek láttattak Júda földjén és Jeruzsálemben, hogy helyreállítsa a törvény beszédit, a melyek meg valának írva a könyvben, a melyet Hilkia pap talált meg az Úr házában.
Pea naʻe ʻave foki ʻe Siosaia ʻakinautolu naʻe kau mo e kau laumālie kovi, mo e kau kikite loi, mo e ngaahi tamapua, mo e ngaahi ʻotua loi, mo e ngaahi meʻa kovi kotoa pē naʻe ʻiloʻi ʻi he fonua ʻo Siuta pea ʻi Selūsalema, koeʻuhi ke ne fai ki he ngaahi lea ʻae fono ʻaia naʻe tohi ʻi he tohi naʻe ʻilo ʻe Hilikia ko e taulaʻeiki ʻi he fale ʻo Sihova.
25 Nem is volt ő hozzá hasonló király ő előtte, a ki úgy megtért volna az Úrhoz teljes szívéből és teljes lelkéből és teljes erejéből, Mózesnek minden törvénye szerint; de utána sem támadott hozzá hasonló.
Pea naʻe ʻikai ha tuʻi ʻi muʻa ke hangē ko ia, ʻaia naʻe tafoki kia Sihova ʻaki hono loto kotoa, pea mo hono laumālie kātoa, pea mo ʻene mālohi kātoa, ʻo hangē ko e fono kotoa pē ʻa Mōsese; pea naʻe ʻikai tupu ha tokotaha ki mui ʻo hangē ko ia.
26 De az Úr még sem szünt meg az ő megbúsult nagy haragjától, a melylyel megharagudott volt Júdára mindazokért a bosszantásokért, a melyekkel bosszantotta őt Manasse.
Ka neongo ia naʻe ʻikai tafoki ʻa Sihova mei he kakaha ʻo hono houhau ʻaia naʻe tupu ai hono houhau ki Siuta, ko e meʻa ʻi he ngaahi ʻahiʻahi kovi ʻa Manase ʻaia naʻa ne fakahouhau ʻaki ia.
27 Mert azt mondá az Úr: Júdát is elvetem szemem elől, mint a hogy az Izráelt elvetettem, és megútálom ezt a várost, a melyet választottam, Jeruzsálemet, és ezt a házat is, a melyről azt mondottam volt: Ott legyen az én nevem!
Pea naʻe pehē ʻe Sihova, “Te u hiki ʻa Siuta foki ke mamaʻo mei hoku ʻao, ʻo hangē ko ʻeku hiki ʻa ʻIsileli, pea te u liʻaki ʻae kolo ni ko Selūsalema ʻaia kuo u fili, pea mo e fale ʻaia naʻaku pehē ki ai, ʻE ʻi ai ʻa hoku huafa.”
28 Jósiásnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
Pea ko hono toe ʻoe ngaahi ngāue ʻa Siosaia, mo ia kotoa pē naʻe fai ʻe ia, ʻikai kuo tohi ia ʻi he tohi fakamatala ki he ngaahi tuʻi ʻo Siuta?
29 Az ő idejében jött fel Faraó-Nékó, az égyiptomi király Assiria királya ellen az Eufrátes folyóvize mellé. És Jósiás király eleibe ment, de az megölte őt Megiddóban, a mint meglátta őt.
ʻI hono ngaahi ʻaho ʻoʻona, naʻe ʻalu hake ai ʻa Felo Niko ko e tuʻi ʻo ʻIsipite ki he vaitafe ko ʻIufaletesi ke tauʻi ʻae tuʻi ʻo ʻAsilia: pea naʻe ʻalu atu ʻa Siosaia ke tauʻi ia: pea naʻe tāmateʻi ia ʻi Mekito, ʻi heʻene mamata kiate ia.
30 És az ő szolgái szekérre tévén őt, halva vitték el Megiddóból és Jeruzsálembe hozván, eltemeték őt az ő sírboltjába. A föld népe pedig vevé Joákházt, a Jósiás fiát, és felkenvén őt, királylyá tevé az ő atyja helyett.
Pea naʻe ʻave ia, ka kuo pekia, ʻe heʻene kau tamaioʻeiki ʻi he saliote mei Mekito ki Selūsalema, pea naʻe tanu ia ʻi he tanuʻanga ʻoʻona. Pea naʻe ʻave ʻe he kakai ʻoe fonua ʻa Sihoaasi ko e foha ʻo Siosaia, ʻonau pani ia ʻaki ʻae lolo mo fakanofo ia ke tuʻi ko e fetongi ʻo ʻene tamai.
31 Huszonhárom esztendős volt Joákház, mikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben, és az ő anyjának neve Hamutál, a Libnabeli Jeremiás leánya.
Naʻe uofulu ma tolu ʻae taʻu ʻo Sihoaasi ʻi heʻene kamata pule; pea naʻe pule ia ʻi he māhina ʻe tolu ʻi Selūsalema. Pea ko e hingoa ʻo ʻene faʻē ko Hamutali, ko e ʻofefine ʻo Selemaia ʻo Lipina.
32 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt mind a szerint, a mint az ő atyái cselekedtek volt.
Pea naʻe fai kovi ʻe ia ʻi he ʻao ʻo Sihova, ʻo fakatatau ki he meʻa kotoa pē naʻe fai ʻe heʻene ngaahi tamai.
33 De Faraó-Nékó bilincsekbe verte őt Riblában, Hámát földjén, a mikor Jeruzsálemben királylyá lett; és az országra adót vetett, száz tálentom ezüstöt és egy tálentom aranyat.
Pea naʻe haʻi pōpula ia ʻe Felo Niko ʻi Lipila ʻi he fonua ko Hemati koeʻuhi ke ʻoua naʻa ne tuʻi ʻi Selūsalema; ʻo ne fakamoʻua ʻae fonua ki he tukuhau, ko e taleniti siliva ʻe teau, mo e taleniti koula ʻe taha.
34 És Faraó-Nékó Eliákimot, a Jósiás fiát tette királylyá, az ő atyja, Jósiás helyett, és nevét Joákimra változtatta; Joákházt pedig magával vivé, és az Égyiptomba megérkezvén, ott hala meg.
Pea naʻe ngaohi ʻe Felo Niko ʻa Eliakimi ko e foha ʻo Siosaia ke tuʻi ia ko e fetongi ʻo ʻene tamai ko Siosaia, pea naʻa ne liliu hono hingoa ke [ui ia ]ko Sihoiakimi, ʻo ne ʻave ʻa Sihoaasi: pea naʻe hoko ia ki ʻIsipite pea pekia ia ʻi ai.
35 Az ezüstöt és az aranyat megadta ugyan Joákim a Faraónak, de az országot sarczoltatta meg, hogy megadhassa az ezüstöt a Faraó parancsolata szerint; a föld népe közül mindenkitől az ő értéke szerint hajtott be ezüstöt és aranyat, hogy Faraó-Nékónak adja.
Pea naʻe foaki ʻe Sihoiakimi ʻae siliva mo e koula kia Felo; ka naʻa ne fai fono ki he fonua ke tuku mai ʻae ngaahi paʻanga ʻo fakatatau ki he fekau ʻa Felo: naʻa ne pule ke ʻomi ʻae siliva mo e koula mei he kakai ʻoe fonua ko e ʻomi taki taha ʻo tatau mo ia naʻe lau kiate ia, ke ʻatu ia kia Felo Niko.
36 Joákim huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Zébuda, a Rúmabeli Pedája leánya.
Naʻe uofulu ma nima taʻu ʻae motuʻa ʻo Sihoiakimi ʻi heʻene kamata ʻene pule: pea naʻe pule ia ʻi he taʻu ʻe hongofulu ma taha ʻi Selūsalema. Pea ko e hingoa ʻo ʻene faʻē ko Sipiuta, ko e ʻofefine ʻo Pitaia mei Luma.
37 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt mind a szerint, a mint az ő atyái cselekedtek.
Pea naʻe fai ʻe ia ʻae kovi ʻi he ʻao ʻo Sihova, ʻo hangē ko ia naʻe fai ʻe heʻene ngaahi tamai kotoa pē.
