2 Királyok 22
1 Nyolcz esztendős volt Jósiás, mikor uralkodni kezdett, és harminczegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jédida, a Boskátból való Adaja leánya.
Si Josias may walo ka tuig ang panuigon sa pagsugod niya paghari; ug siya naghari ug katloan ug usa ka tuig sa Jerusalem: ug ang ngalan sa iyang inahan mao si Idida ang anak nga babaye ni Adaia sa Boscath.
2 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, és járt az ő atyjának, Dávidnak minden útaiban, és nem tért el sem jobbra, sem balra.
Ug gibuhat niya ang matarung sa mga mata ni Jehova, ug naglakat sa tanang dalan ni David nga iyang amahan, ug wala motipas ngadto sa kamot nga too kun sa wala.
3 És történt Jósiás király tizennyolczadik esztendejében, elküldte a király Sáfánt, Asaliának, a Messullám fiának fiát, az íródeákot, az Úr házához, mondván:
Ug nahitabo sa ikanapulo ug walo ka tuig ni hari Josias, nga gipaadto sa hari si Saphan, ang anak nga lalake ni Azalia, anak nga lalake ni Mesullam, ang escriba, ngadto sa balay ni Jehova, nga nagaingon:
4 Menj fel Hilkiához, a főpaphoz, és számlálják meg az Úr házába begyült pénzt, a melyet gyűjtöttek az ajtóőrizők a néptől.
Sumaka ka ngadto kang Hilcias, ang labawng sacerdote, aron iyang isipon ang salapi nga gidala ngadto sa balay ni Jehova, nga natigum sa mga magbalantay nga nagbantay sa bakanan gikan sa katawohan:
5 És adják azt az Úr házában való mívesek pallérainak kezébe, hogy adják a munkásoknak, a kik az Úrnak házán dolgoznak, hogy a háznak romlásait kijavítsák;
Ug kini gipahatag nila sa kamot sa mamumuo nga nagabantay sa balay ni Jehova; ug gipahatag kanila kini sa mamumuo nga anaa sa balay ni Jehova, aron sa pag-ayo sa mga nangatumpag sa balay,
6 Az ácsoknak, az építőknek és a kőmíveseknek, hogy fákat és faragott köveket vásároljanak a ház kijavítására.
Ngadto sa mga panday ug sa mga magtutukod, ug sa mga magtitiltil sa bato, ug aron ipapalit sa tabla, ug sa mga tiniltilan nga bato, aron sa pag-ayo sa balay ni Jehova.
7 De számadást nem kell tőlök venni a pénzről, a mely kezökbe adatik, mert ők azt becsülettel végzik.
Apan wala lamang ipha nila ang salapi nga gihatag sa ilang kamot; kay sila mga matinumanon man.
8 És monda Hilkia, a főpap, Sáfánnak, az íródeáknak: Megtaláltam a törvénykönyvet az Úr házában. És Hilkia oda adta a könyvet Sáfánnak, hogy olvassa el azt.
Ug si Hilcias ang labawng sacerdote miingon kang Saphan, nga escriba: Nakaplagan ko ang basahon sa Kasugoan sa balay ni Jehova. Ug gihatag ni Hilcias ang basahon kang Saphan, ug iyang gibasa kini.
9 És elméne Sáfán, az íródeák, a királyhoz, és megvivé a királynak a választ, és monda: A te szolgáid egybeszedék a pénzt, a mely a házban találtatott, és oda adták azt az Úr házában munkálkodók pallérainak kezébe.
Ug si Saphan nga escriba miadto sa hari, ug gisuginlan pag-usab ang hari, ug miingon: Gikuha sa imong mga alagad ang salapi nga nakita didto sa balay, ug gihatag sa kamot sa mamumuo nga nagabantay sa balay ni Jehova.
10 És megmondá Sáfán, az íródeák, a királynak, mondván: Egy könyvet adott nékem Hilkia pap. És felolvasá azt Sáfán a király előtt.
Ug si Saphan nga escriba nagsugilon sa hari, nga nagaingon: Si Hilcias nga sacerdote naghatag kanako ug usa ka basahon. Ug kini gibasa ni Saphan sa atubangan sa hari.
11 Mikor pedig hallotta a király a törvény könyvének beszédit, megszaggatá az ő ruháit.
Ug nahitabo, sa nakadungog ang hari sa mga pulong sa basahon sa Kasugoan, iyang gigisi ang iyang mga saput.
12 És megparancsolta a király Hilkia papnak és Ahikámnak, a Sáfán fiának, és Akbórnak, a Mikája fiának, és Sáfánnak, az íródeáknak, és Asájának, a király szolgájának, mondván:
Ug ang hari nagsugo kang Hilcias nga sacerdote, ug kang Ahicam ang anak nga lalake ni Saphan, ug kang Achbor ang anak nga lalake ni Michaia, ug kang Saphan nga escriba, ug kang Isaias ang alagad sa hari, sa pag-ingon:
13 Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat én érettem és a népért és az egész Júdáért, e könyvnek beszédei felől, a mely megtaláltatott; mert nagy az Úr haragja, mely felgerjedett ellenünk, mivel a mi atyáink nem engedelmeskedtek e könyv beszédeinek, hogy cselekedtek volna mindent úgy, a mint megíratott nékünk.
Lakaw kamo, pangutana kang Jehova alang kanako, ug alang sa katawohan, ug alang sa tibook nga Juda, mahitungod sa mga pulong niining basahona nga hingkaplagan; kay daku ang kaligutgut ni Jehova nga misilaub batok kanato, tungod kay ang atong mga amahan wala mamati sa mga pulong niining basahona sa pagbuhat sa tanang nahisulat mahitungod kanato.
14 És elméne Hilkia pap és Ahikám, Akbór, Sáfán és Asája Hulda próféta asszonyhoz, Sallumnak, a Tikva fiának – a ki Harhásnak, a ruhák őrizőjének fia volt – feleségéhez, a ki Jeruzsálem más részében lakott, és beszéltek vele.
Busa si Hilcias nga sacerdote, ug si Ahicam, ug Achbor, ug si Saphan, ug si Isaias, ming-adto kang Hulda ang manalagna nga babaye, ang asawa ni Sallum nga anak nga lalake ni Ticva, ang anak nga lalake ni Karkas, ang magbalantay sa mga bisti, (karon siya nagpuyo sa Jerusalem sa ikaduha ka bahin sa ciudad); ug sila nakigsulti kaniya.
15 És monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg a férfiúnak, a ki titeket hozzám küldött;
Ug siya miingon kanila: Kini mao ang gipamulong ni Jehova, ang Dios sa Israel: Suginlan ninyo ang tawo nga nagpadala kaninyo dinhi kanako,
16 Ezt mondja az Úr: Ímé én veszedelmet hozok e helyre és e helyen lakozókra, a könyv minden beszédei szerint, a melyet olvasott a Júda királya;
Kini mao ang giingon ni Jehova: Ania karon, magadala ako sa kadautan niining dapita, ug sa mga pumoluyo diha, sumala sa tanan nga mga pulong sa basahon nga nabasa sa hari sa Juda.
17 Mert elhagytak engem, és idegen isteneknek áldoztak jóillattal, hogy engem haragra indítsanak az ő kezöknek minden csinálmányával: azért felgerjed az én haragom e hely ellen, és meg sem oltatik.
Tungod kay ilang gibiyaan ako, ug nagsunog ug incienso alang sa laing mga dios, aron sila makahagit kanako sa kasuko uban sa tanang buhat sa ilang mga kamot, busa ang akong kaligutgut pasilaubon batok niining dapita, ug kini dili mapalong.
18 A Júda királyának pedig, a ki elküldött titeket, hogy megkérdezzétek az Urat, ezt mondjátok: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mivelhogy e beszédekre, a melyeket hallottál,
Apan alang sa hari sa Juda, nga nagsugo kaninyo sa pagpangutana kang Jehova, kini mao ang inyong igasulti kaniya: Kini mao ang gipamulong ni Jehova, ang Dios sa Israel, mahitungod sa mga pulong nga imong nadungog,
19 Meglágyult a te szíved, és magadat megaláztad az Úr előtt, hallván azokat, a miket e hely és az ezen helyen lakók ellen szólottam, hogy pusztulássá és átokká lesznek, és megszaggattad a te ruháidat, és sírtál előttem; azért én is meghallgattalak, azt mondja az Úr.
Tungod kay ang imong kasingkasing malumo, ug ikaw nagmapaubsanon sa atubangan ni Jehova, sa pagkadungog mo sa akong gipamulong batok niining dapita, ug batok sa mga nagapuyo diha, nga sila unta mahimong kamingawan ug usa ka tinunglo, ug gigisi mo ang imong mga bisti, ug naghilak sa akong atubangan; ako usab namati kanimo, namulong si Jehova.
20 Azért ímé én téged a te atyáidhoz gyűjtelek, és a te sírodba békességgel visznek téged, és meg nem látják a te szemeid azt a nagy veszedelmet, a melyet én e helyre hozok. És megvitték a királynak a választ.
Busa, ania karon, tigumon ko kamo ngadto sa inyong mga amahan, ug ikaw pagatigumon ngadto sa imong lubnganan sa kalinaw, dili makakita ang imong mga mata sa tanang kadaut nga akong pagadad-on niining dapita. Ug ilang gisuginlan pag-usab ang hari.
