2 Királyok 20

1 Ebben az időben halálosan megbetegedett Ezékiás, és hozzá menvén Ésaiás próféta, az Ámós fia, monda néki: Azt mondja az Úr: Rendeld el házadat, mert meghalsz és nem élsz.

V tistih dneh je bil Ezekíja na smrt bolan. K njemu je prišel prerok Izaija, Amócov sin in mu rekel: »Tako govori Gospod: ›Uredi svojo hišo, kajti umrl boš, ne pa živel.‹

2 Akkor arczczal a falhoz fordult, és könyörgött az Úrnak, mondván:

Potem je on svoj obraz obrnil k steni in molil h Gospodu, rekoč:

3 Óh Uram, emlékezzél meg róla, hogy te előtted hűséggel és tökéletes szívvel jártam, és hogy azt cselekedtem, a mi jó volt a te szemeid előtt. És sírt Ezékiás nagy sírással.

»Rotim te, oh Gospod, spomni se sedaj, kako sem pred teboj hodil v resnici, s popolnim srcem in storil sem to, kar je dobro v tvojih očeh.« In Ezekíja je bridko zajokal.

4 Azonban Ésaiás még alig ért a város közepére, mikor az Úr beszéde lőn ő hozzá, mondván:

Pripetilo se je, še preden je Izaija odšel ven na srednji dvor, da je k njemu prišla beseda od Gospoda, rekoč:

5 Menj vissza és mondd meg Ezékiásnak, az én népem fejedelmének: Azt mondja az Úr, Dávidnak, a te atyádnak Istene: Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged, harmadnapra felmégy az Úr házába;

»Ponovno se obrni in povej Ezekíju, poveljniku mojega ljudstva: ›Tako govori Gospod, Bog tvojega očeta Davida: ›Slišal sem tvojo molitev in videl sem tvoje solze. Glej, ozdravil te bom. Na tretji dan boš odšel gor v Gospodovo hišo.

6 És a te idődet tizenöt esztendővel meghosszabbítom, és megszabadítlak téged és e várost Assiria királyának kezéből, és megoltalmazom e várost én érettem és Dávidért, az én szolgámért,

Tvojim dnevom bom dodal petnajst let in tebe ter to mesto osvobodil iz roke asirskega kralja in to mesto bom branil zaradi sebe in zaradi svojega služabnika Davida.‹«

7 És monda Ésaiás: Hozzatok egy kötés száraz fügét ide. És hozának, és azt a kelevényre kötötték, és meggyógyult.

Izaija je rekel: »Vzemite kepo fig.« Vzeli so jo in jo položili na gnojno bulo in si je opomogel.

8 És mikor azt kérdezé Ezékiás Ésaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít engem az Úr, és hogy harmadnapra felmehetek az Úr házába?

Ezekíja je rekel Izaiju: »Kakšno bo znamenje, da me bo Gospod ozdravil in da bom tretji dan šel gor v Gospodovo hišo?«

9 Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy ő megcselekeszi ezt a dolgot, a melyről szólott néked: Előremenjen-é az árnyék tíz grádicscsal, vagy visszatérjen-é tíz grádicscsal?

Izaija je rekel: »To znamenje boš imel od Gospoda, da bo Gospod storil stvar, ki jo je govoril. Ali naj gre senca deset stopinj naprej ali deset stopinj nazaj?«

10 És felele Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz grádicscsal alábbszállani. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádicscsal.

Ezekíja je odgovoril: »Lahka stvar je za senco, da gre deset stopinj navzdol. Ne, temveč naj se senca vrne za deset stopinj nazaj.«

11 És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.

Prerok Izaija je klical h Gospodu in ta je senco privedel deset stopinj nazaj, po kateri se je spustila na Aházovi sončni uri.

12 Ebben az időben küldött Berodákh Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt.

Ob tistem času je Baladánov sin Berodáh Baladán, kralj Babilona, poslal Ezekíju pisma in darilo, kajti slišal je, da je bil Ezekíja bolan.

13 És meghallgatá őket Ezékiás, és megmutatta nékik az ő egész kincsesházát, az ezüstöt, az aranyat, a fűszerszámokat, a drága kenetet és az ő fegyveres házát és mindent, a mi csak találtatott az ő kincstáraiban, és nem volt semmi az ő házában és egész birodalmában, a mit meg nem mutatott volna Ezékiás.

Ezekíja jim je prisluhnil in jim razkazal vso hišo svojih dragocenih stvari: srebro, zlato, dišave, dragoceno mazilo, vso hišo svoje bojne opreme in vse, kar se je našlo v njegovih zakladnicah. Nič ni bilo v njegovi hiši niti v vsem njegovem gospostvu, kar jim Ezekíja ni razkazal.

14 Ekkor jött Ésaiás próféta Ezékiás királyhoz, és monda néki: Mit mondtak ezek a férfiak, és honnét jöttek hozzád? És felele Ezékiás: Messze földről jöttek, Babilóniából.

Tedaj je prišel prerok Izaija h kralju Ezekíju in mu rekel: »Kaj so rekli ti možje? In od kod so prišli k tebi?« Ezekíja je rekel: »Prišli so iz daljne dežele, celó iz Babilona.«

15 És monda: Mit láttak a te házadban? Felele Ezékiás: Mindent láttak, a mi csak van az én házamban, és nem volt semmi az én tárházamban, a mit nékik meg ne mutattam volna.

Rekel je: »Kaj so videli v tvoji hiši?« Ezekíja je odgovoril: »Videli so vse stvari, ki so v moji hiši. Ničesar ni med mojimi zakladi, česar jim ne bi razkazal.«

16 Akkor monda Ésaiás Ezékiásnak: Halld meg az Úrnak beszédét:

Izaija je rekel Ezekíju: »Poslušaj Gospodovo besedo:

17 Ímé eljő az idő, a mikor mindaz, a mi a te házadban van, és a mit eltettek a te atyáid e mai napig, elvitetik Babilóniába, és semmi sem marad meg, azt mondja az Úr.

›Glej, pridejo dnevi, ko bo vse, kar je v tvoji hiši, in to, kar so tvoji očetje prihranili v shrambi do tega dne, odneseno v Babilon. Nič ne bo ostalo, ‹ govori Gospod.

18 És a te fiaid közül is, a kik tőled származnak és születnek, elhurczoltatnak és udvariszolgák lesznek a babilóniai király udvarában.

›Odvedli bodo izmed tvojih sinov, ki bodo izšli iz tebe, ki jih boš zaplodil in bodo evnuhi v palači babilonskega kralja.‹«

19 Ezékiás pedig monda Ésaiásnak: Jó az Úr beszéde, a melyet szólál: És monda: Nem merő jóság-é, ha békesség és hűség lesz az én napjaimban?

Potem je Ezekíja rekel Izaiju: »Dobra je Gospodova beseda, ki si mi jo govoril.« Rekel je: » Ali ni dobro, če bosta v mojih dneh mir in resnica?«

20 Ezékiásnak egyéb dolgai pedig és minden erőssége, és hogy miképen csinálta a tavat és a vízcsöveket, a melyekkel a vizet a városba vezette, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?

Ostala Ezekíjeva dela in vsa njegova moč in kako je naredil bazen in kanal in privedel vodo v mesto, mar niso zapisana v kroniški knjigi Judovih kraljev?

21 És elaluvék Ezékiás az ő atyáival, és az ő fia, Manasse uralkodék helyette.

Ezekíja je zaspal s svojimi očeti in namesto njega je zakraljeval njegov sin Manáse.