2 Királyok 20

1 Ebben az időben halálosan megbetegedett Ezékiás, és hozzá menvén Ésaiás próféta, az Ámós fia, monda néki: Azt mondja az Úr: Rendeld el házadat, mert meghalsz és nem élsz.

Hagi ana knafina Hezekai'a kri erino fri'za hu'ne. Ana higeno kasnampa ne' Amosi nemofo Aisaia'a vuno ome negeno amanage huno asami'ne, Ra Anumzamo'a kagrikura amanage hu'ne, kagra krika'afintira onkanamrenka frisanku, mika zanka'a erinfatgo huo.

2 Akkor arczczal a falhoz fordult, és könyörgött az Úrnak, mondván:

Hagi Hezekai'ma anankema nentahino'a avugosa rukrahe huno noma hunaragi asantega hunenteno, Ra Anumzamofontega nunamuna amanage huno hu'ne,

3 Óh Uram, emlékezzél meg róla, hogy te előtted hűséggel és tökéletes szívvel jártam, és hogy azt cselekedtem, a mi jó volt a te szemeid előtt. És sírt Ezékiás nagy sírással.

Ra Anumzamoka muse hugantoanki, maka zupama Kagri kema ruotagre'nama, maka nagu'areti'ma hu'na Kagri kavure'ma knare avu'ava'ma hu'noa zankura Kagra kagesa antahinamio. Anage nehuno Hezekaia'a krafage huno tusi zavite'ne.

4 Azonban Ésaiás még alig ért a város közepére, mikor az Úr beszéde lőn ő hozzá, mondván:

Hagi Aisaia'a kinimofo nona atreno megi'a atirami'neanagi, kumara atreno ovu'negeno Ra Anumzamo'a ete nanekea amanage huno asmi'ne,

5 Menj vissza és mondd meg Ezékiásnak, az én népem fejedelmének: Azt mondja az Úr, Dávidnak, a te atyádnak Istene: Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged, harmadnapra felmégy az Úr házába;

ete rukrahe hunka vahenimofo kva ne' Hezekai'ante vunka, Ra Anumzana negageho Deviti Anumzamo'a amanage hie hunka ome asamio, kagrama hana nunamunka'a hago antahi'na, zavi'ma atana kavunura hago ke'noe. E'ina hu'neanki'na Nagra kazeri kanamresugenka, tagufa zage kna manitenka, marerinka Ra Anumzamo'na mono nompi monora ome hunantegahane.

6 És a te idődet tizenöt esztendővel meghosszabbítom, és megszabadítlak téged és e várost Assiria királyának kezéből, és megoltalmazom e várost én érettem és Dávidért, az én szolgámért,

Hagi Nagra knaka'a erinte za'za ha'nena 15ni'a kafu manigahane. Ana nehu'na Asiria kini nera atra'nena kagrira hara hugagetereno Jerusalemi kumara e'origahie. Hagi Jerusalemi rankuma'ma kegavama hanuana, Nagri'ma ra nagima namisagu anara nehu'na, eri'za vaheni'a Devitima huvempama hunte'noa kegu'ene anara hugahue.

7 És monda Ésaiás: Hozzatok egy kötés száraz fügét ide. És hozának, és azt a kelevényre kötötték, és meggyógyult.

Hagi anagema hutegeno'a, Aisaia'a amanage huno kini ne'mofo eri'za vahera zamasami'ne, tamagra vutma hagagema hu'nesia fiki zafa raga ome erita eho, hige'za ome eri'za ete'za Hezekaia usge namuntera regripe'za rekamrentazageno namu'amo'a tegani'ne.

8 És mikor azt kérdezé Ezékiás Ésaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít engem az Úr, és hogy harmadnapra felmehetek az Úr házába?

Anante Hezekaia'a amanage huno Aisaiana antahige'ne, Ra Anumzamo'a nagriku'ma huno kazeri kanamresugenka tagufa zage kna manitenka, marerinka mono noma'afima mono'ma ome hunantegahanema hu'neana ina avame'za nagritera eriforera hanige'na nege'na, Ra Anumzamo'a tamage hu'ne hu'na hugahue?

9 Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy ő megcselekeszi ezt a dolgot, a melyről szólott néked: Előremenjen-é az árnyék tíz grádicscsal, vagy visszatérjen-é tíz grádicscsal?

Higeno Aisaia'a kenona'a amanage huno asami'ne, Ra Anumzamo'ma hu'nea naneke'ama eri hankavema atinakura, ama avame'za kaveri hugahie. Nonte'ma mareneri'za latare'ma zagemo'ma rentesigeno amema'amo'ma 10ni'a zupa renakereno ana latarera avugatira vanigu kave'nesifi, 10ni'a zupa renakereno amefitira e'niegu kavenesie?

10 És felele Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz grádicscsal alábbszállani. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádicscsal.

Higeno Hezekai'a amanage hu'ne, Amne amuhoa osu'neankino zagemo'ma rentesigeno'a latamofo amema'amo'a 10ni'a zupa renekereno avugatira vugahie. E'ina hu'neanagi atregeno ana latamofo amema'amo'a ame huno 10ni'a zupa amefira eno.

11 És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.

Hagi anante kasnampa ne' Aisaia'a Ra Anumzamofontega hanavetino nunamuna higeno, Ahasi'ma korapa tro'ma hu'nea latarera Ra Anumzamo'a higeno zagea rentegeno amema'amo'a ame huno 10ni'a zupa amefi urami'ne.

12 Ebben az időben küldött Berodákh Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt.

Hagi ana knafina Baladani nemofo Merodak-Baladani Babiloni kini nemo'a, Hezekaia'ma krima eri'nea ke'ma nentahino'a, mago musezane avone krenezamino eriza vahe'a huzmantege'za Hezekaia eme kenaku e'naze.

13 És meghallgatá őket Ezékiás, és megmutatta nékik az ő egész kincsesházát, az ezüstöt, az aranyat, a fűszerszámokat, a drága kenetet és az ő fegyveres házát és mindent, a mi csak találtatott az ő kincstáraiban, és nem volt semmi az ő házában és egész birodalmában, a mit meg nem mutatott volna Ezékiás.

Hagi ana vahe'mo'za Hezekaia'ma eme ketageno'a, zamavareno vuno fenoma nentea nompi vuno, silvama golima, mnanentake zantamine, knare zantfama hu'nea masaventamima, ha'ma hu'zantaminena zamaveri hu'ne. Hagi kini nompima me'nea zantamine, ana maka mopa'afima me'nea zantamina magore huno erifra okino ana maka zamaveri huvagare'ne.

14 Ekkor jött Ésaiás próféta Ezékiás királyhoz, és monda néki: Mit mondtak ezek a férfiak, és honnét jöttek hozzád? És felele Ezékiás: Messze földről jöttek, Babilóniából.

Hagi anante kasnampa ne' Aisaia'a Hezekaiante eno amanage huno antahige'ne, Amama e'naza vahera igati e'ne'za, zamagra na'ane hu'za eme nehaze? Anage higeno Hezekai'a asamino, Zamagra Babilonia afete moparegati e'naze hu'ne.

15 És monda: Mit láttak a te házadban? Felele Ezékiás: Mindent láttak, a mi csak van az én házamban, és nem volt semmi az én tárházamban, a mit nékik meg ne mutattam volna.

Hagi Aisaia'a antahigeno, Zamagra naza kagri nompima me'nea zana ke'naze? Anage higeno Hezekai'a huno, Zagoma nentoa nompima ana maka zantamima me'nea zantamina magore hu'na erifrara oki'na, ana maka zamaveri huvagare'noe.

16 Akkor monda Ésaiás Ezékiásnak: Halld meg az Úrnak beszédét:

Higeno anante Aisaia'a amanage huno Hezekaiana asami'ne, Ra Anumzamofonkea kagesa antenka antahio.

17 Ímé eljő az idő, a mikor mindaz, a mi a te házadban van, és a mit eltettek a te atyáid e mai napig, elvitetik Babilóniába, és semmi sem marad meg, azt mondja az Úr.

Mago kna ne'eankino ana knama esigeno'a, kagri nompima ana maka fenoma me'nea fenone, kafahe'zama korapa eritruma hu'naza fenozanena, magore hu'za otre'za ana maka eme erivagare'za Babiloni moparega vugahaze huno Ra Anumzamo'a hie.

18 És a te fiaid közül is, a kik tőled származnak és születnek, elhurczoltatnak és udvariszolgák lesznek a babilóniai király udvarában.

Ana nehina kagrama kasezamante'nana ne'mofavre nagara mago'a eme zamavare'za vu'za, zamagonknaza ome harisage'za, Babiloni kini ne'mofo nompi eri'za vahe umanigahaze.

19 Ezékiás pedig monda Ésaiásnak: Jó az Úr beszéde, a melyet szólál: És monda: Nem merő jóság-é, ha békesség és hűség lesz az én napjaimban?

Hagi anagema higeno'a Hezekaia'a amanage huno Aisaiana asami'ne, Kagrama Ra Anumzamofo nanekema hanana knare hu'ne. Hezekaia'ma e'inahu kema hiana, nagrama kinima manisua knafina hara osuta, mani fru huta manigahune huno nentahino anankea hu'ne.

20 Ezékiásnak egyéb dolgai pedig és minden erőssége, és hogy miképen csinálta a tavat és a vízcsöveket, a melyekkel a vizet a városba vezette, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?

Hagi Hezekaia'ma kinima mani'nea knafima fore'ma hu'nea zantamine, agrama mago'azama hu'nea zamofo agenkene, tiru'ma henkaniteno mopama kafino agu'afima tima avreno Jerusalemi rankumapima e'nea zamofo agenkenena, ana maka Juda vahe kini vahe'mokizmi zamagenkema krenentaza avontafepi krente'naze.

21 És elaluvék Ezékiás az ő atyáival, és az ő fia, Manasse uralkodék helyette.

Hagi henka Hezekai'ama fri'ge'za afahe'mokizmima asenezmante'nazafi asente'naze. Ana higeno nemofo Manase agri nona erino kinia mani'ne.