< 2 Királyok 2 >

1 És lőn mikor az Úr Illést fel akará vinni a szélvész által mennyekbe: elméne Illés és Elizeus Gilgálból.
Pakaiyin Elijah chu chimpei mangchan vanna alahtou ding kuon in Elijah leh Elisha chu Gilgal la kon’in ahung kijot lhonnin ahi.
2 És monda Illés Elizeusnak: Maradj itt, kérlek, mert az Úr Béthelbe küldött engem. És felele Elizeus: Él az Úr, és a te lelked, hogy el nem hagylak téged! És mikor lemenének Béthel felé:
Elijah in Elisha kom’ah “Nangma hiche mun a hin ana umtan, Pakaiyin keima Bethel chengeija cheding in eiseije,” ati. Ahin Elisha’n adonbut in, “Hing jing Pakai leh nangma hinlai sen, Keiman nangma kadalha louhel ding ahi!” ati. Hiti chun amani Bethel kho ah akijot lut lhon tai.
3 Kijövének a próféták fiai, a kik Béthelben valának, Elizeushoz, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr elragadja a te uradat tőled? És monda: Tudom én is, hallgassatok.
Themgao kiloikhom phabep ho chu Bethel’a konin Elisha kom’ah ahungun hitin anadong tauve, “Tunia hi Pakaiyin napupa hi nanga kona alahtouding ahitai ti nahet hinam?” atiuve. Elishain adonbutin, “Kahenai, ahin, hiche thua hin thip beh’in um uvin,” atin ahi.
4 És monda néki Illés: Elizeus! Maradj itt, kérlek; mert az Úr engem Jérikhóba küldött. Ő azonban monda: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És mikor elmenének Jérikhóba:
Chujouvin Elijah in Elisha kom’ah, “Nangma hikom’a hin ana umtan keima vang Pakaiyin Jericho chan che dingin eideije,” ati. Ahin Elisha’n adonbutin kitin, “Hinjing Pakai leh nangma na hinjing laisen keiman nadalha ponge” ati. Hiti chun Jericho geijin achekhom kit lhontai.
5 A próféták fiai, a kik Jérikhóban valának, Elizeushoz jövének, és mondának néki: Nem tudod-é, hogy e mai napon az Úr a te uradat elragadja tőled? És ő monda: Én is tudom, hallgassatok.
Hijou chun Jerichoa konin themgao phabep Elisha kom’ah ahung un, “Pakaiyin napupa hi nanga kona tuni nikhoa hi alah mangding ahitai ti nahet nam?” atiuve. Elisha’n adonbut in “Kahenai, ahin thipbeh in ummun,” atin ahi.
6 Azután monda néki Illés: Maradj itt, kérlek, mert az Úr engem a Jordán mellé küldött. De ő felele: Él az Úr és a te lelked, hogy el nem hagylak téged. És elmenének együtt mindketten.
Hijeh chun, Elijah in Elisha kom’ah aseijin “Hichea hin ana umtan ajeh chu keihi Pakaiyin Jordan Vadung geija che dingin aseije,” ati. Ahin Elisha’n adonbut in, “Hinjing Pakai leh nangma nahinjing laisen, Keiman nangma dalha ponge” ati. Hiti chun amani akijot kit lhon tan ahi.
7 Ötven férfiú pedig a próféták fiai közül utánok menvén, velök szemben messze megállának, mikor ők ketten a Jordán mellett megállottak.
Themgao honho lah’a konin mi som nga acheuvin Elijah leh Elisha Jordan vadung changei akijot lhon chu agal vet un ahi.
8 És fogá Illés az ő palástját, és összehajtva azt, megüté azzal a vizet; és az kétfelé válék; úgy hogy mind a ketten szárazon menének át rajta.
Hichun Elijah in aponsil chu ajel tumin twi chung chu ajep a ahileh, vadung chu ahung kikhen in, anilhon chun agalkai lhon tan ahi.
9 És mikor általmentek, monda Illés Elizeusnak: Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És monda Elizeus: Legyen, kérlek, a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam.
Amani agalkai lhonphat’in Elijah in Elisha kom’ah, “Keima lahtouva kaum kah’in ipi kabolpeh theiding um am seijin,” ati. Chuin, Elisha’n adonbut in, “Nangma thalheng kahi thei na dingin nalhagao chan hi ajatnin neichan sah in,” ati.
10 És ő monda: Nehéz dolgot kértél; mégis, ha majd meglátándasz engem, mikor tőled elragadtatom, meglesz, a mit kérsz: ha pedig meg nem látándasz, nem lesz meg.
Elijah in adonbut in, “Nathil thum hi thil hahsatah khat nathum ahi, ahin nangin keima hi nanga kona lahtouva kaum neimua ahileh nathum chu namu ding ahi,” atipeh in ahi.
11 És lőn, a mikor menének és menvén beszélgetének, ímé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztá őket egymástól. És felméne Illés a szélvészben az égbe.
Hitia chu amani kihoulim puma akijotpet lhon chun, pohphungin sakol kangtalai meikong pum in ahung kilah in, meikong lomlah’a chun sakol in ahin kaijin ahi. Amani kikah a chun atol lut in, amani chu asep khen lhon in, Elijah chu chimpaijin van langa apuitou tan ahi.
12 Elizeus pedig ezt látván, kiált vala: Édes atyám, édes atyám! Izráel szekerei és lovagjai! És nem látá őt többé. És vevé a maga ruháit, és két részre szakasztá azokat,
Elisha’n hichu amun apengjah jengin, “Hepa! Hepa! Keiman Israelte sakol kangtalai leh sakol kangtalai tol ho kamun ahi,” ati. Chuin Elijah chu lahtouva aum a, Elisha akoma kona amuphah lou phat in Elisha’n lungkham tah in apon chu abot-tel in ahi.
13 És felemelé az Illés palástját, a mely róla leesett, és visszatért, és megállott a Jordán partján.
Elijah lahtouva aum phat’in, ahung lenglha Elijah poncho chu Elijah in akilah tan ahi. Hijouchun Elisha chu Jordan vadung panga chun ahung kiletan ahi.
14 És vevé az Illés palástját, a mely róla leesett, és azzal megüté a vizet, és monda: Hol van az Úr, az Illés Istene? És mikor ő is megütötte a vizet, kétfelé válék az; és általméne Elizeus.
Aman vadung twi chu Elijah ponchol chun ajep in hitin asamtan ahi, “Elijah Pathen Pakai chu hoiya umma ham?” ati. Hichun vadung chu akikhen in Elisha agalkai tai.
15 És mikor látták őt a próféták fiai, a kik átellenben Jérikhónál valának, mondának: Az Illés lelke megnyugodt Elizeuson. És eleibe menének néki, és meghajták magokat ő előtte a földig;
Jericho a kona themgao kiloikhom ho chu Jericho a konin thilsoh chu agalmu uvin, hiti hin asam tauvin ahi, “Elijah lhagao chu Elisha chunga achutai,” atiuve. Amaho chu ama kimupi dingin acheuvin amasanga tol’ah abohkhup un,
16 És mondának néki: Ímé a te szolgáid között van ötven ember, erős férfiak, küldd el őket, hadd keressék meg a te uradat, hátha az Úrnak lelke ragadta el őt, és letette őt valamelyik hegyen, vagy völgyben. De ő monda: Ne küldjetek.
“Hepu – nangin thu neipe uvin lang keiho lah a ahatcheh mi somnga in gam mang lah’a hi napupa hol uvinge. Ijem atileh Pakai lhagaovin molchung ham, phaicham chungham, khatna adalhah maithei ahi.” atiuve. Elisha’n adonbut in, “Ahipoi, sol hih in,” ati.
17 De azok kényszerítették őt egész a megszégyenülésig, és monda: Hát küldjetek el! És elküldék az ötven férfiút, de harmadnapig keresvén sem találák meg őt.
Ahinlah amahon aseitei tei jingun ahileh, aman anil nomlou phat in, “Aphai sol tauvin,” ati. Hichun mi somnga in nithum lhingset ahol un amupouvin ahi.
18 És mikor visszajöttek ő hozzá, mert Jérikhóban lakott, monda nékik: Nem mondottam-é, hogy ne menjetek el?
Elisha chu amaho hung kilekit geijin Jericho a ana um nalaijin ahi. “Che hih un kati hilou ham?” ati.
19 És mondának a város férfiai Elizeusnak: Ímé e város jó lakóhely volna, a mint uram magad látod; de a vize ártalmas, és a föld gyümölcsét meg nem érleli.
Nikhat hi Jericho khopia lamkai hon Elisha chu ahung kimupiuvin, “Keihon boina khat kaneijuve, Hepu!” ahung tiuve, “Nangin namu bangin hiche khopi nomtah le hoitah ahi. Ahinla twi ahah in chuleh agam leiset a jong hin ima aputpon ahi,” ahung tiuvin ahi.
20 És monda: Hozzatok nékem egy új csészét, és tegyetek sót belé. És elhozák néki.
Elisha’n amaho kom’ah, khonthah khatna chi hinchoujun ati. Hichun amahon jong ahinchoijun ahi.
21 Ő pedig kiment a forráshoz, és bele veté a sót, és monda: Ezt mondja az Úr: Meggyógyítottam e vizeket; nem származik ezután azokból halál és idétlen termés.
Hijou chun, aman hiche khopi sunga twi hunglonlut patna twinah'a chun chi aga seplut in hitin asei tai, “Pakaiyin hitin aseje, keiman hiche twihi kasutheng tai, hichea kon hin thi nale ga phalou um talou ding ahi,” ati.
22 És egészségesekké lőnek a vizek mind e mai napig, Elizeus beszéde szerint, a melyet szólott.
Hiti chun Elisha’n aseibang in hiche nikhoa pat chun twi chu atheng jengtan ahi.
23 Felméne azután onnét Béthelbe; és mikor az úton felfelé méne, apró gyermekek jövének ki a városból, a kik őt csúfolják vala, ezt mondván: Jőjj fel, kopasz, jőjj fel, kopasz!
Elisha’n Jericho chu adalhan Bethel lam ajontan ahi. Hitia chu lamlen na achepet jing lai chun, hiche khopi sunga kona chapang phabep in atot khum’un noise tah in, “Lutolpa chedoh in, Lutolpa chedoh in atiuvin,” ahi.
24 És hátratekintvén és meglátván őket, megátkozá őket az Úr nevében, és az erdőből két nőstény medve jövén ki, szétszaggata közülök negyvenkét gyermeket.
Elisha akiheijin amaho chu aven Pakai minnin asamse tan ahi. Hichun gam’ahng lah’a konin Vompi ni ahung potdoh'in chapang somli le ni chu abot tellin athat gamtan ahi.
25 Onnét azután felment a Kármel hegyére; onnét pedig Samariába tért vissza.
Hichea kon chun Elisha chu Carmel lhang lam chu ajonnin khonungin Samaria langa akile in ahi.

< 2 Királyok 2 >