< 2 Királyok 17 >
1 Akháznak, a Júda királyának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Hóseás, az Ela fia, Samariában Izráelen, kilencz esztendeig.
In the twelfth year of Achaz the king of Judah became Hoshea' the son of Elah king in Samaria over Israel, [for] nine years.
2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt; de nem annyira, mint Izráel ama királyai, a kik előtte éltek.
And he did what is evil in the eyes of the Lord, but not like the kings of Israel that were before him.
3 Ez ellen jött fel Salmanassár, Assiria királya, és szolgájává lett Hóseás, és adót fizetett néki.
Against him came up Shalmanesser, the king of Assyria; and Hoshea' became his servant, and rendered him tribute.
4 De mikor Assiria királya megtudta, hogy Hóseás pártot ütött ellene és követeket küldött Suához, Égyiptom királyához, az évenkénti adót pedig nem küldötte meg Assiria királyának: elfogatta őt Assiria királya és börtönbe vetette.
And the king of Assyria discovered a conspiracy on Hoshea'; for he had sent messengers to So the king of Egypt, and had raised no tribute for the king of Assyria, as [before] year by year; and the king of Assyria made him prisoner, and shut him up in a prison-house.
5 És felméne az assiriai király az egész ország ellen, és feljövén Samaria ellen, azt három esztendeig ostromolta.
And the king of Assyria came up over all the land, and went up to Samaria, and besieged it three years.
6 És Hóseásnak kilenczedik esztendejében bevette Assiria királya Samariát, és elhurczolta az Izráelt Assiriába; és Halában és Háborban a Gózán folyó mellett, és a Médek városaiban telepítette le őket.
In the ninth year of Hoshea' did the king of Assyria capture Samaria, and he led Israel away as exiles into Assyria, and settled them in Chalach and in Chabor by the river of Gozan, and in the cities of Media.
7 Ez pedig azért történt, mert az Izráel fiai vétkeztek az Úr ellen, az ő Istenök ellen, a ki őket kihozta Égyiptom földéből, a Faraónak, az égyiptomi királynak kezéből, és idegen isteneket tiszteltek.
This took place, because the children of Israel had sinned against the Lord their God, who had brought them up out of the land of Egypt, from under the hand of Pharaoh the king of Egypt, and had feared other gods,
8 És jártak a pogányok szerzésekben, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai elől, és úgy cselekedtek, mint az Izráel királyai.
And had walked in the customs of the nations whom the Lord had driven out from before the children of Israel, and in those of the kings of Israel, which they had made.
9 És alattomban oly dolgokat cselekedtek az Izráel fiai, a melyek ellenére voltak az Úrnak, az ő Istenöknek, és építettek magoknak magaslatokat minden városaikban, az őrtornyoktól a kerített városokig.
And [because] the children of Israel had secretly done things that are not right against the Lord their God, and had built themselves high-places in all their cities, from the tower of the watchmen up to fortified cities;
10 És emeltek magoknak faragott képeket és Aserákat minden magas halmokon és minden zöld fa alatt.
And had set themselves up statues and groves on every high hill, and under every green tree;
11 És ott tömjéneztek minden magaslaton, mint a pogányok, a kiket az Úr kiűzött volt előlök, és gonosz dolgokat cselekedtek, a melyekkel az Urat haragra indították.
And had burnt there incense on all the high-places, like the nations that the Lord had led away exiles before them; and wrought wicked things to provoke the Lord to anger;
12 És a bálványoknak szolgáltak, a kik felől az Úr azt parancsolta volt nékik: Ezt ne cselekedjétek.
And had served the idols, whereof the Lord had said unto them, Ye shall not do this thing.
13 És mikor bizonyságot tett az Úr Izráelben és Júdában minden prófétája és minden látnoka által, ezt mondván: Térjetek meg a ti gonosz útaitokról, és őrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, a melyet parancsoltam a ti atyáitoknak; és a melyet ti hozzátok küldöttem az én szolgáim, a próféták által:
The Lord had indeed warned Israel and Judah, by means of all the prophets, all the seers, saying, Turn ye back from your evil ways, and keep my commandments [and] my statutes, in accordance with all the law which I commanded your fathers, and which I have sent to you by means of my servants the prophets.
14 Akkor nem engedelmeskedtek, hanem megkeményítették az ő nyakokat atyáik makacssága szerint, a kik nem hittek az Úrban, az ő Istenökben.
But they would not hear, and hardened their neck, like the neck of their fathers, who had not believed in the Lord their God;
15 Sőt megvetették az ő rendeléseit és szövetségét, a melyet atyáikkal kötött, és az ő bizonyságtételeit, a melyekkel megintette őket, és hiábavalóságot követvén, magok is hiábavalókká lettek, és a körültök való pogányok után indultak, a kik felől pedig azt parancsolta nékik az Úr, hogy azokat ne utánozzák.
And they despised his statutes, and his covenant which he had made with their fathers, and his testimonies which he had entrusted to them; and they followed after what is vanity, and became vain, and followed after the nations that were round about them, concerning whom the Lord had charged them, not to do like them.
16 És elhagyták az Úrnak, az ő Istenöknek minden parancsolatját, és öntött képeket csináltak magoknak, két borjút és készítettek Aserát, és meghajlottak az ég minden seregei előtt, és a Baált tisztelték.
And they forsook all the commandments of the Lord their God, and made themselves molten images, two calves, and made a grove, and bowed down to all the host of the heavens, and served Ba'al;
17 És átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön, jövendőket mondtak és varázslást űztek, és magokat teljesen eladták a bűnnek az Úr bosszantására.
And they caused their sons and their daughters to pass through the fire, and used divinations and enchantments, and sold themselves to do what is evil in the eyes of the Lord, to provoke him to anger.
18 Azért igen megharaguvék az Úr Izráelre, és elveté őt színe elől; és semmi nem maradt meg, hanem csak a Júda nemzetsége egyedül.
Therefore became the Lord very angry with Israel, and he removed them from his presence: there was none left but the tribe of Judah alone.
19 Sőt még a Júda sem őrizte meg az Úrnak, az ő Istenének parancsolatait, hanem az Izráel szerzésiben jártak, úgy cselekedvén, mint azok.
Also Judah kept not the commandments of the Lord their God, but walked in the customs of Israel which they had made.
20 Elidegenült azért az Úr az egész Izráel magvától, és megsanyargatta őket, és a kóborlók kezébe adta őket, mígnem mind elvetette az ő szemei elől;
Therefore did the Lord reject all the seed of Israel, and he afflicted them, and gave them up into the hand of spoilers, until that he had cast them out of his presence.
21 Mert elszakasztotta Izráelt a Dávid házától, és királylyá tevék Jeroboámot, a Nébát fiát. És Jeroboám elcsalta az Izráelt az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette őket.
For Israel had torn themselves from the house of David, and they made Jerobo'am the son of Nebat king: and Jerobo'am misled Israel from following the Lord, and caused them to commit a great sin;
22 És az Izráel fiai követték Jeroboám minden bűnét, a melyeket elkövetett, és nem távoztak el azoktól;
And the children of Israel walked in all the sins of Jerobo'am which he did; they departed not therefrom.
23 Míglen elveté az Úr az ő színe elől az Izráelt, a mint megmondotta minden ő szolgái, a próféták által. Így hurczoltatott el fogságra az Izráel az ő földéből Assiriába mind e mai napig.
Until that the Lord removed Israel out of his presence, as he had spoken by means of all his servants the prophets; and Israel was led away as exiles out of their own land to Assyria even until this day.
24 És más népet telepített be Assiria királya Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból és Sefárvaimból, és beszállítá őket Samaria városaiba az Izráel fiai helyett, a kik birtokba vették Samariát, és annak városaiban laktak.
And the king of Assyria brought [men] from Babylon, and from Cuthah, and from 'Avva, and from Chamath, and from Sepharvayim, and settled them in the cities of Samaria in the room of the children of Israel: and they took possession of Samaria, and dwelt in its cities.
25 És történt ott lakásuk kezdetén, hogy nem az Urat félték, és az Úr oroszlánokat bocsátott reájok, a melyek többet megöltek közülök.
And it happened at the beginning of their dwelling there, that they feared not the Lord; wherefore the Lord sent among them lions, which slew some of them.
26 Mondának azért Assiria királyának: A pogányok, a kiket ide hoztál és Samaria városaiba telepítettél, nem tudják e föld Istene tiszteletének módját, azért oroszlánokat bocsátott az rájok, a melyek megölik őket, mert nem tudják e föld Istene tiszteletének módját.
And they said to the king of Assyria, as followeth, The nations that thou hast led away, and settled in the cities of Samaria, know not the manner of the God of the land; wherefore he hath sent among them lions, and, behold, they are slaying them, since they know not the manner of the God of the land.
27 Parancsola azért Assiria királya, mondván: Vigyetek oda egyet a papok közül, a kiket onnét elhoztatok, a ki menjen el és lakjék ott, és tanítsa meg őket ama föld Istene tiszteletének módjára.
Then commanded the king of Assyria, saying, Carry thither one of the priests whom ye led away from there; and let them go and dwell there, and let him teach them the manner of the God of the land.
28 És elméne egy a papok közül, a kiket Samariából elvittek volt, és lakék Béthelben, és megtanította őket, hogy mikép tiszteljék az Urat.
And there came one of the priests whom they had led away as exiles from Samaria, and dwelt in Beth-el; and he taught them how they should fear the Lord.
29 De azért mindenik nép külön isteneket csinált magának, és behelyezték azokat a magaslatok házaiba, a melyeket a Samaritánusok építettek, mindenik nemzetség a maga városában, a melyben lakott.
Yet they made, every nation, their own gods; and they put them in the houses of the high-places which the Samaritans had made, every nation in their cities wherein they dwelt.
30 A Babilonból való férfiak csinálták a Sukkót-Benótot, a Kutból való férfiak csinálták a Nérgelt, és a Hámátból való férfiak az Asimát csinálták;
And the men of Babylon made Succoth-benoth, and the men of Cuth made Neregal, and the men of Chamath made Ashima.
31 A Háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot csinálták, míg a Sefárvaimbeliek tűzzel égették meg az ő magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a Sefárvaimbeliek isteneinek.
And the 'Avvites made Nibchaz and Tharthak, and the Sepharvites burnt their children in fire to 'Adrammelech and 'Anammelech, the gods of Sepharvayim.
32 De miután az Urat is tisztelték, a magaslatokra papokat állítottak a maguk tömegéből, a kik ő érettök áldoztak a magaslatok házaiban.
And they feared [also] the Lord; and they made unto themselves of the lowest of them priests of the high-places, and these sacrificed for them in the houses of the high-places.
33 Így tisztelték az Urat és szolgálták az ő isteneiket is, ama népek szokása szerint, a kik közül elhozták volt őket.
The Lord did they fear, and their own gods did they serve, after the manner of the nations whence they had been led away.
34 És mind e mai napig az ő régi szokásuk szerint cselekesznek; nem tisztelik igazán az Urat, és nem cselekesznek az ő rendeléseik és szokásuk szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, a melyet az Úr parancsolt a Jákób fiainak, a kiknek az Izráel nevet adta.
Even until this day do they act after the former manners: they fear not the Lord, neither do they act after their own customs, and after their manner, nor after the law and after the commandment which the Lord commanded the children of Israel, whose name he styled Israel;
35 És a kikkel az Úr szövetséget kötött, és megparancsolta nékik, mondván: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne imádjátok őket, és ne szolgáljatok és ne áldozzatok nékik;
With whom the Lord had made a covenant, and charged them, saying, Ye shall not fear other gods, nor bow yourselves down to them, nor serve them, nor sacrifice to them;
36 Hanem csak az Urat tiszteljétek, őt imádjátok és néki áldozzatok, a ki titeket kihozott az Égyiptom földéből nagy erővel és kinyújtott karral.
But the Lord, who hath brought you up out of the land of Egypt with great might and with an outstretched arm, him alone shall ye fear, and to him shall ye bow yourselves down, and to him shall ye sacrifice;
37 És őrizzétek meg az ő rendeléseit, ítéleteit, törvényét és parancsolatját, a melyeket megírt néktek, azokat cselekedvén minden időben, és idegen isteneket ne tiszteljetek;
And the statutes, and the ordinances, and the law, and the commandment, which he hath written for you, shall ye observe to do for all time; and ye shall not fear other gods.
38 És el ne felejtkezzetek a kötésről, a melyet veletek tettem, és ne tiszteljetek idegen isteneket;
And the covenant that I have made with you shall ye not forget; and ye shall not fear other gods.
39 Hanem az Urat tiszteljétek, a ti Isteneteket, és ő megszabadít titeket minden ellenségetek kezéből.
But the Lord your God shall ye fear; and he will deliver you out of the hand of all your enemies.
40 De ezek nem engedelmeskedtek, hanem előbbi szokásaik szerint cselekedtek.
Nevertheless they have not hearkened, but they act after their former manner.
41 Így tisztelték ezek a pogányok az Urat és szolgálták az ő bálványaikat, és így cselekedtek az ő fiaik és unokáik is, a mint az ő eleik cselekedtek, mind e mai napig.
So were these nations, while they feared the Lord, also serving their graven images; and both their children and their children's children do until this day as their fathers have done.