2 Királyok 10

1 Akhábnak pedig hetven fia volt Samariában. És levelet írt Jéhu, és elküldé azt Samariába Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez, és az Akháb fiainak tútoraihoz, ilyen parancsolattal:

Aháb je imel v Samariji sedemdeset sinov. Jehú je napisal pisma in jih poslal v Samarijo k vladarjem Jezreéla, k starešinam in tistim, ki so vzgajali Ahábove otroke, rekoč:

2 Mihelyt e levél hozzátok jut, a kiknél vannak a ti uratok fiai a szekerekkel, lovakkal, az erős városokkal és fegyverekkel együtt,

»Torej takoj, ko to pismo pride k vam, glede na to, da so sinovi vašega gospodarja z vami in so tam z vami bojni vozovi in konji, tudi utrjeno mesto in bojna oprema,

3 Nézzétek meg, melyik a legjobb és a legigazabb a ti uratok fiai közül, azt ültessétek az ő atyjának királyi székébe, és harczoljatok a ti uratok házáért.

izberite najboljšega in najprimernejšega izmed sinov svojega gospodarja in ga postavite na prestol njegovega očeta in se borite za hišo svojega gospodarja.«

4 És megrettenének felette igen, és mondának: Ímé már két király nem maradhatott meg ő előtte, mimódon maradhatnánk hát mi meg?

Toda silno so se bali in rekli: »Glej, dva kralja nista obstala pred njim, kako bomo torej obstali mi?«

5 És elküldének mind a király házának, mind a városnak fejedelmei, és a vének és a tútorok Jéhuhoz, mondván: A te szolgáid vagyunk mi, valamit parancsolsz nékünk, azt cselekeszszük; mi senkit királylyá nem teszünk, a mi néked tetszik, azt cselekedjed!

In ta, ki je bil nad hišo in ta, ki je bil nad mestom, tudi starešine in vzgojitelji otrok, so poslali k Jehúju, rekoč: »Tvoji služabniki smo in storili bomo vse, kar nam boš naročil. Ne bomo postavili nobenega kralja. Stôri to, kar je dobro v tvojih očeh.«

6 És írt nékik levelet másodszor is, mondván: Ha velem tartotok és az én beszédemre hallgattok, vegyétek fejöket a férfiaknak, a ti uratok fiainak, és jőjjetek hozzám holnap ilyenkor Jezréelbe. És a király fiai: hetven férfiú, és a város nagyjaival tartottak, a kik nevelték őket.

Potem jim je drugič napisal pismo, rekoč: »Če ste moji in če boste prisluhnili mojemu glasu, vzemite glave mož sinov svojega gospodarja in do jutri ob tem času pridite k meni v Jezreél.« Torej kraljevi sinovi, ki jih je bilo sedemdeset oseb, so bili z mestnimi velikaši, ki so jih vzgajali.

7 És mikor a levél hozzájok jutott, vevék a király fiait, és megölték a hetven férfiút, és fejeiket kosarakba rakták, és ő hozzá küldték Jezréelbe.

Pripetilo se je, ko je pismo prišlo do njih, da so vzeli kraljeve sinove in usmrtili sedemdeset oseb in njihove glave dali v košare in mu jih poslali v Jezreél.

8 És mikor odaérkezett a követ, és bejelenté néki, mondván: Elhozták a király fiainak fejeit, monda: Rakjátok két rakásba azokat a kapu előtt reggelig.

Tja je prišel poslanec in mu povedal, rekoč: »Prinesli so glave kraljevih sinov.« Rekel je: »Do jutra jih naložite na dva kupa ob vhodu v velika vrata.«

9 És mikor reggel kiment, megállott, és monda az egész népnek: Ti igazak vagytok. Ímé az én uram ellen én ütöttem pártot és én öltem meg őt; de ki ölte meg mind ezeket?

Zjutraj se je pripetilo, da je odšel ven, obstal in vsemu ljudstvu rekel: » Bodite pravični. Glejte, koval sem zaroto zoper svojega gospodarja in ga usmrtil, toda kdo je usmrtil vse te?

10 Azért vegyétek eszetekbe ebből, hogy az Úrnak beszédéből egyetlen egy sem esik a földre, a mit az Úr az Akháb háza ellen szólott, és az Úr véghezvitte, a mit az ő szolgája, Illés által mondott.

Vedite torej, da ne bo padlo na zemljo ničesar od Gospodove besede, ki jo je Gospod govoril glede Ahábove hiše, kajti Gospod je storil to, kar je govoril po svojem služabniku Eliju.«

11 Azután levágá Jéhu mindazokat, a kik megmaradtak volt az Akháb házából Jezréelben, és minden főemberét, egész rokonságát és minden papját, míg csak ki nem irtotta a maradékát is.

Tako je Jehú usmrtil vse, kar je od Ahábove hiše ostalo v Jezreélu, vse njegove velikaše, njegovo žlahto in njegove duhovnike, dokler mu ni preostal niti eden.

12 És felkelvén, elindult és elment Samariába. De útközben volt a pásztorok juhnyíró háza.

Vstal je, odšel in prišel v Samarijo. In ko je bil pri strižni hiši ob poti,

13 És itt Akháziának, a Júda királyának atyjafiaira talált Jéhu, és monda: Kik vagytok? És felelének azok: Akházia atyjafiai vagyunk, és alájöttünk, hogy köszöntsük a király gyermekeit és a királyné fiait.

se je Jehú srečal z brati Judovega kralja Ahazjája in rekel: »Kdo ste?« Odgovorili so: »Mi smo Ahazjájevi bratje in gremo dol, da pozdravimo kraljeve otroke in otroke kraljice.«

14 Ő pedig monda: Fogjátok meg őket elevenen. És megfogták őket elevenen, és megölték őket a juhnyíróház kútja mellett, negyvenkét férfiút; és egyetlen egyet sem hagyott meg közülük.

Rekel je: »Zgrabite jih žive.« Zgrabili so jih žive in jih usmrtili pri jami strižne hiše, celó dvainštirideset mož. Niti ni pustil nobenega izmed njih.

15 És mikor elment onnét, Jonadábbal, a Rekháb fiával találkozott, a ki elébe jött, és köszönté őt, és monda néki: Vajjon olyan igaz-é a te szíved, mint az én szívem a te szívedhez? És felele Jonadáb: Olyan. Ha így van, nyújts kezet. És ő kezet nyújta, és felülteté őt maga mellé a szekérbe.

Ko je odpotoval od tam, je naletel na Rehábovega sina Jonadába, ki je prihajal, da se sreča z njim. Pozdravil ga je in mu rekel: »Je tvoje srce iskreno, kakor je moje srce s tvojim srcem?« Jonadáb je odgovoril: »Je.« »Če je tako, mi podaj svojo roko.« Podal mu je svojo roko in vzel ga je gor k sebi na bojni voz.

16 És monda: Jer velem és lásd meg, mint állok bosszút az Úrért. És vele együtt vitték őt az ő szekerén.

Rekel je: »Pridi z menoj in poglej mojo gorečnost za Gospoda.« Tako so ga primorali, da se pelje na njegovem bojnem vozu.

17 És megérkezett Samariába, és levágta mindazokat, a kik az Akháb nemzetségéből megmaradtak volt Samariában, míg ki nem veszté azt az Úr beszéde szerint, a melyet szólott Illésnek.

Ko je prišel v Samarijo, je usmrtil vse, ki so Ahábu preostali v Samariji, dokler jih ni uničil, glede na Gospodovo besedo, ki jo je govoril Eliju.

18 És Jéhu összegyűjté az egész népet, és monda néki: Akháb kevéssé szolgálta Baált; Jéhu sokkal jobban akarja szolgálni.

Jehú je vse ljudstvo zbral skupaj in jim rekel: »Aháb je malo služil Báalu, toda Jehú mu bo bolj služil.

19 Most azért hívjátok hozzám a Baál minden prófétáit, minden papját és minden szolgáját; senki el ne maradjon; mert nagy áldozatot akarok tenni a Baálnak; valaki elmarad, meg kell halni annak. Jéhu pedig ezt álnokságból cselekedte, hogy elveszítse a Baál tisztelőit.

Zdaj torej pokličite k meni vse Báalove preroke, vse njegove služabnike in vse njegove duhovnike. Naj nihče ne manjka, kajti imam veliko klavno daritev, da jo opravim Báalu. Kdorkoli bo manjkal, ta ne bo živel.« Toda Jehú je to storil v premetenosti, z namenom, da bi lahko uničil Báalove oboževalce.

20 És monda Jéhu: Szenteljetek ünnepet Baálnak. És kikiálták.

Jehú je rekel: »Razglasite slovesen zbor za Báala.« In to so razglasili.

21 És szétküldött Jéhu egész Izráelbe, és eljövének mind a Baál tisztelői, és senki el nem maradt a ki el nem jött volna, és bemenének a Baál templomába, és megtelék a Baál temploma minden zugában.

Jehú je poslal po vsem Izraelu in prišli so vsi Báalovi oboževalci, tako da ni ostalo nobenega človeka, ki ne bi prišel. Prišli so v Báalovo hišo in Báalova hiša je bila polna od enega konca do drugega.

22 Akkor monda a ruhatárnoknak: Hozz ruhákat ki a Baál minden tisztelőinek. És hozott nékik ruhákat.

Tistemu, ki je bil nad oblačilnico, je rekel: »Prinesi talarje za vse Báalove oboževalce.« In prinesel jim je talarje.

23 És bement Jéhu és Jonadáb, a Rekháb fia a Baál templomába, és monda a Baál tisztelőinek: Tudakozzátok meg és lássátok meg, hogy valamiképen ne legyen itt veletek az Úr szolgái közül valaki, hanem csak a Baál tisztelői.

Jehú in Rehábov sin Jonadáb sta odšla v Báalovo hišo in Báalovim oboževalcem rekla: »Preiščite in poglejte, da ni tukaj z vami kakega Gospodovega služabnika, temveč samo Báalovi oboževalci.«

24 És mikor bementek, hogy ajándékokkal és égőáldozatokkal áldozzanak, Jéhu oda állított kivül nyolczvan embert, a kiknek azt mondta: A ki egyet elszalaszt azok közül, a kiket én kezetekbe adok, annak meg kell érette halni.

Ko so vstopili, da darujejo klavne daritve in žgalne daritve, je Jehú zunaj določil osemdeset mož in rekel: » Če katerikoli izmed mož, ki sem jih privedel v vaše roke, pobegne, kdor mu pusti oditi, bo njegovo življenje za življenje od tistega.«

25 Mikor pedig elvégezték az égőáldozatot, monda Jéhu a vitézeknek és hadnagyoknak: Menjetek be, vágjátok le őket, csak egy is közülök meg ne meneküljön! És levágták őket fegyver élével, és elhányták az ő holttestöket a vitézek és a hadnagyok. Azután elmentek a Baál templomának városába,

Pripetilo se je, takoj ko je končal z darovanjem žgalne daritve, da je Jehú rekel straži in poveljnikom: »Vstopite in jih pobijte; naj nihče ne pride naprej.« In udarili so jih z ostrino meča. Straža in poveljniki so jih vrgli ven in odšli v mesto Báalove hiše.

26 És kihordván a Baál templomának bálványait, megégeték azokat.

Iz Báalove hiše so prinesli podobe in jih sežgali.

27 És lerontották a Baál képét is templomostól együtt, és azt árnyékszékké tették mind e mai napig.

Porušili so Báalovo podobo, zrušili Báalovo hišo in jo naredili za straniščno hišo do današnjega dne.

28 Így veszté ki Jéhu a Baált Izráelből.

Tako je Jehú uničil Báala iz Izraela.

29 De Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneitől, a ki vétekbe ejté az Izráelt, nem szakadt el Jéhu, az arany borjúktól, melyek Béthelben és Dánban valának.

Vendar se od grehov Nebátovega sina Jerobeáma, ki je Izraela pripravil, da greši, Jehú ni odvrnil od sledenja za njimi, namreč zlatih telet, ki sta bila v Betelu in v Danu.

30 És monda az Úr Jéhunak: A miért szorgalmatosan megcselekedted azt, a mi nékem tetszett, és az én szívem kívánsága szerint cselekedtél az Akháb házával: azért a te fiaid negyedízig ülnek az Izráel királyi székiben.

Gospod je rekel Jehúju: »Ker si storil dobro v izvrševanju tega, kar je pravilno v mojih očeh in si Ahábovi hiši storil glede na vse, kar je bilo na mojem srcu, bodo tvoji otroci četrtega rodu sedeli na Izraelovem prestolu.«

31 De Jéhu még sem igyekezett azon, hogy az Úrnak, Izráel Istenének törvényében járjon teljes szívéből, mert nem szakadt el a Jeroboám bűneitől, a ki bűnbe ejtette az Izráelt.

Toda Jehú ni pazil, da bi se z vsem srcem ravnal po postavi Gospoda, Izraelovega Boga, kajti ni se oddvojil od Jerobeámovih grehov, ki je Izraela pripravil, da greši.

32 Abban az időben kezdett az Úr pusztítani Izráelben, és megveré őket Hazáel, Izráel minden határában.

V tistih dneh je Gospod začel obsekavati Izraela in Hazaél jih je udaril po vseh Izraelovih pokrajinah;

33 A Jordántól egész napkeletig, a Gileádbelieknek, a Gád nemzetségének, a Rúben nemzetségének, Manasse nemzetségének egész földjét. Aroertől fogva; mely az Arnon patak mellett van, mind Gileádot, mind Básánt.

od Jordana proti vzhodu, vso deželo Gileád, Gádovce, Rubenovce in Manásejce, od Aroêrja, ki je pri reki Arnón, celo Gileád in Bašán.

34 Jéhunak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, és minden erőssége, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?

Torej preostala izmed Jehújevih dejanj in vse, kar je storil in vsa njegova moč, mar niso zapisana v kroniški knjigi Izraelovih kraljev?

35 És elaluvék Jéhu az ő atyáival, és eltemeték őt Samariában. És uralkodék Joákház, az ő fia, helyette.

Jehú je zaspal s svojimi očeti in pokopali so ga v Samariji. Namesto njega je zakraljeval njegov sin Joaház.

36 A napok pedig, a melyekben uralkodott Jéhu Izráelen Samariában, huszonnyolcz esztendő.

Časa, ko je Jehú kraljeval nad Izraelom, v Samariji, je bilo osemindvajset let.