< 2 Korintusi 7 >

1 Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.
Bhapendwa bhangu, kwa ndabha tuye ni ahadi ese, na tujitakisiayi tayhoto kwa kila lijambo lalika tuketa tuyelai tabhachafu mu mibhele yhitu kiroho. Na tuulondai utakatifu kihofu ya k'yara.
2 Fogadjatok be minket; senkit meg nem bántottunk, senkit meg nem rontottunk, senkit meg nem csaltunk.
Mketai nafasi kwa jia ya yhoto! Tunkosili hee munu yuoayola. Tanzulili lepi munu yuoayola. Tujinufaishi lepi kwa faida ya munu yuoayola.
3 Nem vádképen mondom; hisz előbb mondottam, hogy szívünkben vagytok, hogy együtt haljunk, együtt éljünk.
Nijobha ele so kwa kubhalaumu. Ndabha ni malili Kujobha kujo muyele mu miteema yhitu, kwa tete kufwa pamonga ni kuishi pamonga.
4 Nagy az én bizodalmam hozzátok, nagy az én dicsekvésem felőletek; telve vagyok vígasztalódással, felettébb való az én örömem minden mi nyomorúságunk mellett.
Niyele ni ukifu ubhaa mugati ya yhomo, na nikajifunula ndabha ya yhomo. Nimemili ni fulaha hata pagati pa mateso ghitu ghoa.
5 Mert mikor Macedóniába jöttünk, sem volt semmi nyugodalma a mi testünknek, sőt mindenképen nyomorogtunk; kívül harcz, belől félelem.
Twahidili Makedonia, mibhele ya yhoto yaayele hee yakup'homoseka. Badala yaki, takabhili taabu kwa namna syoa Kutobhibhwa vita upandi wa kwibhala ni hofu upandi wa mugati.
6 De az Isten, a megalázottak vígasztalója, minket is megvígasztalt Titus megjöttével.
Lakini K'yara, yaakabhafaliji yabhakatili tamaa, atufaliji kwa ujio wa Tito.
7 Sőt nem megjöttével csupán, hanem azzal a vígasztalással is, a melylyel ti vígasztaltátok meg, hírül hozván nékünk a ti kivánkozástokat, a ti kesergésteket, a ti hozzám való ragaszkodástokat; úgyhogy én mégjobban örvendeztem.
Yayele hee kwa kuhida muene kuwa K'yara atufaliji. Yayele kabhele falaja sela Tito saasipokili kuhomela kwa yhomo. Muene atujobhili ya kuwa upendo ubhaa wamyele nabhu, kuhuzunika kwa yhomo, nakamwayele ni wasi wasi kwajia ya nene. Efu nizidili kuhobhoka nesu.
8 Hát ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom, noha bántam; mert látom, hogy az a levél, ha ideig-óráig is, megszomorított titeket.
Hata kujo walaka bhuangu wabhafwanyili kusikitika, nikaujutila liee. Ila nijutila pana ubhona walaka obho ubhafwanyili muyelai ni huzuni muenga. Ila so mwayele ni huzuni kwa mda udebe.
9 Most örülök, nem azért, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg. Mert Isten szerint szomorodtatok meg, hogy miattunk semmiben kárt ne valljatok.
Henu nihobholela, so kwa ndabha mwayele ni shida, ndabha huzuni sinu sabhaletili mu toba. Mwakabhili huzuni ya kiungu, hombi mwa tesibhu sikihasala ndabha ya tete.
10 Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez.
Ndabha huzuni ya kiungu yileta toba yayika milisya wokovu wa bila ya kuya ni majuto. Huzuni ya kidunia, hata kabhele, yileta mauti.
11 Mert ímé ez a ti Isten szerint való megszomorodástok milyen nagy buzgóságot keltett ti bennetek, sőt védekezést, sőt bosszankodást, sőt félelmet, sőt kívánkozást, sőt buzgóságot, sőt bosszúállást. Mindenképen bebizonyítottátok, hogy tiszták vagytok e dologban.
Mlangai huzuni eye ya kiungu yakizalishi azma yeleku ibhaa mugati mwinu. Namna yeleku azma kayayele ubhaa mugati mwa yhomo kwa kulasya kujo mwayelepi ni hatia. Kwa namna yeleku uchungu wa yhomo kauyele ubhaa, hofu yhimo, matamanilu ghinu, bidii yhinu, ni shauku yhinu ya kubhona kutya haki kayilondeka kuketibhwa! kup'etela kila lijambo yamsibitishi mwa yhomo kutokuyani hatia.
12 Ha tehát írtam is néktek, nem a sértő miatt, sem a sértett miatt; hanem hogy nyilvánvaló legyen nálatok a mi irántatok való buzgóságunk Isten előtt.
Kujobhela nabhayandikili muenga, nayandiki lepi kwajia ya mkosaji, wala so kwa munu ya atesibhu ni maovu. Nayandiki ya ndabha uzati wa miteema ya yhomo kwajia ya tete ibhuesya kumanyikana kwa yhomo palongolo pa mihu gha K'yara.
13 Annakokáért megvígasztalódtunk a ti vígasztalástokon; de sokkal inkább örültünk a Titus örömén, hogy az ő lelkét ti mindnyájan megnyugtattátok:
Ni ndabha ya ele kujo tifalijika. Kup'etela nyongesya ya falaja ya yhoto tabhene, tihobholela kabhele, kabhele kuzidi ndabha ya Tito, ndabha roho yaki yabhabuludishi ni muenga mwabhoa.
14 Mert ha dicsekedtem valamit néki felőletek, nem maradtam szégyenben; de a mint ti néktek mindent igazán szólottam, azonképen a mi Titus előtt való dicsekvésünk is igazsággá lett.
Yakuwa kujo najifunili kwa muene kuhisiana ni muenga nayele hee nisoni. Kinyume kyaki, kutya tukaliayi lilobhi latajobhili kwa yhomo layele la ukueli, majifuno ghitu kup'etela Tito ghasibitishu kujo gha ukueli.
15 És ő még jobb szívvel van irántatok, visszaemlékezvén mindnyájatoknak engedelmességére, hogy félelemmel és rettegéssel fogadtátok őt.
Upendo bhuake kwajia ya yhomo hata kujo mmbaa zaidi, Katya kaikhomboka utii bhkimo mwabhoa, kutya kamwamkalibisi muene ki hofu ni kutelemeka.
16 Örülök, hogy mindenképen bízhatom bennetek.
Nihobholela ndabha ya ukifu ubhaa mugati mwinu.

< 2 Korintusi 7 >